مَا لَا يَسَعُ المُسْلِمَ جَهْلُهُ

Olyan kötelező tudás, amelyről egy muszlim nem lehet tudatlan.

اللَّجْنَةُ العِلْمِيَّةُ

بِرِئَاسَةِ الشُّؤُونِ الدِّينِيَّةِ بِالمَسْجِدِ الحَرَامِ وَالمَسْجِدِ النَّبَوِيِّ

Vallási ügyekért felelős Tudományos Bizottság a Maszdzsid al-Harámban és a Próféta Mecsetében

بِسْمِ اللهِ الرَّحمَنِ الرَّحِيمِ

Olyan kötelező tudás, amelyről egy muszlim nem lehet tudatlan.

Bevezetés

Minden dicsőítés és hála csak Allahot illeti, a világok Urának, és áldás és békesség a világok iránti irgalomként küldött Prófétára, az ő háznépére, Társaira és azokra, akik az ő Szunná-ját követik és az ő mértékadó útmutatása szerint járják útjukat a Feltámadás Napjáig. Ezután pedig:

Ez egy tömör, rövidített értekezés, amely tartalmazza a muszlim számára legfontosabb tudnivalókat a hitében, istenszolgálati cselekedeteiben, imádatában és társadalmi kapcsolataiban. Összegyűjtöttük ezt a két Szent Mecset látogatói számára, hogy tisztában legyenek vallásuk dolgaival és megértsék azokat. Reméljük a Bőkezű és Jóságos Allahtól, hogy hasznos lesz számukra, és hogy őszinte tiszta szándékkal az Ő arcáért készült. Ő a legjobb, Akitől kérhetünk, és a legnemesebb, Akiben reménykedhetünk.

A Tudományos Bizottság a Maszdzsid al-Harám és a Maszdzsid an-Nabawi vallási ügyeinek vezetősége alatt.

***

A Könyörületes és Irgalmas Allah Nevében

Első fejezet:

A hitvallással kapcsolatos témák

Első témakör: Az Iszlám jelentése és annak Pillérei :

Az Iszlám jelentése: a teljes alávetettség Allahnak, hittel az Ő egyedüli Isten voltában, engedelmességgel követve minden parancsát; illetve mentesnek lenni a társítás bűnétől és elhatárolódni annak népétől.

Öt Pillére van:

Az első: tanúságtétel arról, hogy: Nincs más jogosan imádható isten csak Allah és Muhammed - Allah Küldötte.

Második: az Imádkozás elvégzése.

A harmadik: a Zakát teljesítése.

A negyedik: a Ramadán havi böjt.

Az ötödik: Zarándoklat a Tiltott Házhoz (A Mekkai Mecset) azok számára, akik képesek ezt megtenni.

A Tawhíd (Allah egyedüli isten volta megvallásának) fontossága:

Tudd meg, hogy Allah, a Mindenható, a teremtményeket azért teremtette, hogy kizárólag Őt imádják és ne társítsanak Mellé senkit és semmit. A Magasztos azt mondja:

﴿وَمَا خَلَقۡتُ ٱلۡجِنَّ وَٱلۡإِنسَ إِلَّا لِيَعۡبُدُونِ 56﴾

(Én csupán azért teremtettem a dzsinneket és az embert, hogy kizárólag Engem imádjanak. 56) [Az Elfújók {Az Elfújó Szelek} (adh-Dháriyát):56] (Q 51:56). És ez az imádat csak a tudás által ismerhető meg, ahogy a Magasságos mondta:

﴿فَٱعۡلَمۡ أَنَّهُۥ لَآ إِلَٰهَ إِلَّا ٱللَّهُ وَٱسۡتَغۡفِرۡ لِذَنۢبِكَ وَلِلۡمُؤۡمِنِينَ وَٱلۡمُؤۡمِنَٰتِۗ وَٱللَّهُ يَعۡلَمُ مُتَقَلَّبَكُمۡ وَمَثۡوَىٰكُمۡ 19﴾

(Így hát tudd meg, hogy nincs más jogosan imádható isten csak Allah (Lá iláha illa-Lláh)! És kérj bocsánatot a bűneidért és a hívő férfiakért és a hívő nőkért! Allah tudja jövésetek és menésetek helyét és pihenésetek helyét is.) [Muhammed:19; Q 47:19], a tudás említésével kezdte, mielőtt a kimondott szót vagy a cselekedetet említette volna. A legfontosabb dolog, amit a muszlimnak meg kell tanulnia, az Allah egyedüli isten voltának megvallása; hiszen ez a Vallás alapja és legfőbb pillére. A Vallás csak a Tawhíd révén áll fenn, nélküle nem létezhet. Teljesítése az első kötelezettség a muszlim számára, és egyben az utolsó is. A tawhíd az első pillér az iszlám pillérei közül, amelyet minden muszlimnak ismernie és aszerint cselekednie kell. Az Iszlámnak öt pillére van, ahogyan Abdullah ibn Umar (Allah legyen elégedett kettejükkel) hagyományában elhangzott, amiben azt mondta: Hallottam, hogy Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondja:

«بُنِيَ الإسْلَامُ عَلَى خَمْسٍ: شَهَادَةِ أنْ لَا إلَهَ إلَّا اللَّهُ وأنَّ مُحَمَّدًا رَسُولُ اللَّهِ، وَإقَامِ الصَّلَاةِ، وَإيتَاءِ الزَّكَاةِ، وَحَجِّ البَيْتِ، وصَوْمِ رَمَضَانَ».

"Az Iszlám öt dologra épül: tanúságtétel arról, hogy nincs más jogosan imádható isten csak Allah és Muhammed Allah Küldötte; az imádkozás elvégzése, a zakát teljesítése, a Házhoz történő Zarándoklat és a Ramadán havi böjt."¹.

Ezért a muszlimnak meg kell tanulnia a tawhídot, aminek az a jelentése, hogy egyedül Allahot illeti meg az imádat, így tehát senkit sem társít mellé az imádatban – sem közeli angyalt, sem küldött prófétát.

A «Lá iláha illa-Lláh» tanúsításának jelentése:

Ez azt jelenti, hogy a szolga megingathatatlan hittel kijelenti: nincs más jogosan imádható isten, csak Allah, a Magasztos és a Fenséges, a Mindenható. Kizárólag Allahot imádja és szolgálja, és kizárólag Neki, a Magasztosnak szenteli az istenszolgálati cselekedeteket; mint a fohász, a félelem, a remény, a ráhagyatkozás és minden egyéb.

A tanúságtétel csak két Pillér megléte által valósulhat meg:

Az első: az imádati jog és az istenség volt megtagadása mindentől Allahon kívül. Az össze bálványtól, hamis istenségtől és önmagát istennek nyilvánítótól.

A második: Az isteni voltának és az igaz imádatnak az elismerése, kizárólag Allah számára, egyedül Őneki, és senki és semmi másnak. A Magasztos azt mondja:

﴿‌وَلَقَدۡ بَعَثۡنَا فِي كُلِّ أُمَّةٖ رَّسُولًا أَنِ ٱعۡبُدُواْ ٱللَّهَ وَٱجۡتَنِبُواْ ٱلطَّٰغُوتَ...﴾

(Minden egyes nemzethez elküldtünk egy Küldöttet azzal, hogy: "Imádjátok Allahot és kerüljétek el a hamis istenségeket...!") [A Méhek:36; Q 16:36].

A lá iláha illa-Lláh feltételei:

Az első: a tudás, amely kizárja a tudatlanságot.

A második: a bizonyosság, amely kizárja a kételyt.

A harmadik: Az őszinte szándék, amely kizárja a társítást.

A negyedik: az igazmondás, amely ellentétes a hazugsággal.

Az ötödik: a tanúságtétel szeretete, amely ellentétes a gyűlölettel.

A hatodik: az engedelmesség, amely kizárja az elhagyást.

A hetedik: az elfogadás, amely kizárja az elutasítást.

A nyolcadik: Minden olyannak a megtagadása és elutasítása, amit a Magasztos Allahon kívül imádnak.

Ezeket a feltételeket kötelező betartani. Ezeket a következő két vers foglalja össze:

Tudás, bizonyosság, őszinteség és igazmondás... szeretettel, engedelmességgel és az iránta való elfogadással

Ehhez adható hozzá nyolcadikként, a tőled származó megtagadása és elvetése mindannak... amit az Egyetlen Igaz Istenen kívül imádnak.

A tanúságtétel megvalósítása egyedül a Magasztos Allah szolgálásával és imádásával történik, Akinek nincs társa, és az istenszolgálatot kizárólag Allahnak szentelve. Nem fohászkodhat senkihez, csakis Allahhoz; nem hagyatkozhat senki másra, csakis Allahra; nem remélhet senkitől, csakis Allahtól; nem imádkozhat senkihez, csakis Allahhoz; és nem áldozhat senki másnak, csakis Allahnak, a Magasságosnak és a Fenségesnek.

Amit egyes emberek tesznek a sírok körüljárásával, a bennük nyugvókhoz való segítségkéréssel és fohászkodással Allah helyett - az az istenszolgálatban és az imádatban való társítás. Óvakodni kell ettől, és figyelmeztetni kell ellene; mert ez hasonló ahhoz, amit a bálványimádók tesznek, amikor bálványokat, köveket és fákat imádnak a Magasztos Allah helyett. Ez az a társítás, amely ellen a Könyvek kinyilatkoztattak és a Küldöttek küldetéssel bízattak meg, hogy figyelmeztessenek és eltiltsanak attól.

"Muhammed, Allah Küldötte" tanúságtétel jelentése:

Engedelmeskedni neki abban, amit megparancsolt, igaznak tartani azt, amiről hírt ad, elkerülni azt, amit megtiltott és elutasított; és Allahot csakis azzal és úgy szabad szolgálni és imádni, ahogyan elrendeltetett. A muszlim elismeri és vallja, hogy Muhammed, aki Abdullah fia, a Quraisi és a Hásimi: a Magasztos Allah Küldötte - az összes teremtményhez; a dzsinnekhez és az emberekhez egyaránt, ahogyan a Magasságos mondta:

﴿قُلۡ يَٰٓأَيُّهَا ٱلنَّاسُ إِنِّي رَسُولُ ٱللَّهِ إِلَيۡكُمۡ جَمِيعًا...﴾

(Mondd: "Ó, emberek! Én bizony Allah Küldötte vagyok hozzátok, mindenkihez közületek"...) [A Magaslatok: 158; Q 7:158].

És Allah elküldte őt, hogy közvetítse a Vallását és vezesse és irányítsa a teremtményeket, ahogy a Magasztos mondja:

﴿‌وَمَآ أَرۡسَلۡنَٰكَ إِلَّا كَآفَّةٗ لِّلنَّاسِ بَشِيرٗا وَنَذِيرٗا وَلَٰكِنَّ أَكۡثَرَ ٱلنَّاسِ لَا يَعۡلَمُونَ28﴾

(Az emberiség egészéhez küldtünk el Téged (Muhammed - Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget), hogy az örömhír hozója és intő légy! De a legtöbb ember nem fogja ezt fel ésszel. 28) [Szaba':28; Q 34:28]. És ahogyan a Magasztos mondja:

﴿‌وَمَآ أَرۡسَلۡنَٰكَ إِلَّا رَحۡمَةٗ لِّلۡعَٰلَمِينَ 107﴾

(Téged (Muhammed - Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) csupán a világok iránti könyörületből bíztunk meg a küldetéssel. 107). [A Próféták: 107; Q 21:107].

Ennek a tanúságtételnek a követelménye és szükségszerű velejárója: nem szabad azt hinni, hogy Allah Küldöttének (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget) joga van az Úrságban vagy a világegyetem irányításában, vagy joga lenne az imádatra. Ő (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) kizárólag egy hívő szolga, akit nem szabad imádni; és egy Küldött, akit nem szabad megtagadni, elutasítani és meghazudtolni. A saját maga vagy mások számára semmilyen hasznot vagy ártalmat nem birtokol, kivéve amit Allah Akarata megenged, ahogyan a Magasztos mondja:

﴿‌قُل لَّآ أَقُولُ لَكُمۡ عِندِي خَزَآئِنُ ٱللَّهِ وَلَآ أَعۡلَمُ ٱلۡغَيۡبَ وَلَآ أَقُولُ لَكُمۡ إِنِّي مَلَكٌۖ إِنۡ أَتَّبِعُ إِلَّا مَا يُوحَىٰٓ إِلَيَّ...﴾

{Mondd (Muhammed - Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget): "Én nem mondom nektek, hogy nálam vannak Allah tárházai és kincsei, és nem ismerem és nem tudom a láthatatlan, rejtett dolgot. És azt sem mondom nektek, hogy angyal vagyok. Én csupán azt követem, ami sugallatként jött nekem."..."} [A Lábasjószágok:50; Q 6:50].

A második témakör: a Hit jelentése és pillérei:

A Hit (ímán): az az elismerés a szívvel, a kimondás a nyelvvel, és a cselekvés a szívvel és a testtel. Növekszik az engedelmesség által és csökken az engedetlenséggel.

A hit a vallási gyakorlatok érvényességének és elfogadásának feltétele. Ahogyan a társítás és a hitetlenség érvénytelenítője minden engedelmességnek. Ahogyan Allah nem fogadja el az imádkozást wudú' nélkül, úgy nem fogadja el az imádatot hit nélkül, a Magasztos azt mondja:

﴿وَمَن يَعۡمَلۡ مِنَ ٱلصَّٰلِحَٰتِ مِن ذَكَرٍ أَوۡ أُنثَىٰ وَهُوَ مُؤۡمِنٞ فَأُوْلَٰٓئِكَ يَدۡخُلُونَ ٱلۡجَنَّةَ وَلَا يُظۡلَمُونَ نَقِيرٗا 124﴾

(Aki pedig kegyes dolgokat cselekszik, akár férfi, akár nő és ő mindeközben hívő, ők a Paradicsomba léphetnek be. És ott annyi igazságtalanságot sem fognak elszenvedni, mint a datolyamagon lévő kicsi folt és [vagy: hasíték] (naqīr) 134). [A Nők: 124; Q 4:124].

És kifejtette, hogy a társítás érvényteleníti a cselekedetet, ahogyan a Magasztos mondja:

﴿وَلَقَدۡ أُوحِيَ إِلَيۡكَ وَإِلَى ٱلَّذِينَ مِن قَبۡلِكَ لَئِنۡ أَشۡرَكۡتَ لَيَحۡبَطَنَّ عَمَلُكَ وَلَتَكُونَنَّ مِنَ ٱلۡخَٰسِرِينَ 65﴾

(És bizony már korábban azt a sugallatot kaptad te (Muhammed - Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget)) és azok, akik előtted voltak, hogy ha társítasz, akkor cselekedeteid kárba vesznek és a kárvallottak közé fogsz tartozni. 65) [A Csapatok:65; Q 39:65]

A Hitnek hat pillére van: Hit Allahban, az Angyalaiban, a Könyveiben, a Küldötteiben, az Utolsó Napban, és hit az Isteni elrendelésben, annak jó és rossz oldalával együtt.

1) Hit a Magasságos Allahban, az három dolgot foglal magában:

1- Hit az Ő Úr voltában:

Ez azt jelenti, hogy Allah Magasztos cselekedeteit kizárólag Neki nyilvánítani, mint a teremtés, az ellátás, az életre keltés és a halálba küldés. Nincs más Teremtő csak Allah, nincs más Gondviselő csak Allah, nincs más Életet Adó csak Allah, nincs más halált Adó csak Allah, és senki más nem irányítja a világot, csak Ő, a Magasztos Allah.

Nem ismeretes, hogy bárki a történelemben a teremtmények közül tagadta volna Allah Úr voltát, kivéve, ha makacsságból ellenkezik, de valójában nem hisz abban, amit mond. Ahogyan az megtörtént a fáraóval, amikor azt mondta a népének:

﴿‌...أَنَا ‌رَبُّكُمُ ‌الْأَعْلَى﴾

(... Én vagyok a ti legfőbb Uratok.) [A Szakítók:24; Q 79:24]. De ez nem hitbéli meggyőződésből ered, ahogyan a Magasztos Allah mondta Mózesról (béke legyen vele):

﴿‌قَالَ لَقَدۡ عَلِمۡتَ مَآ أَنزَلَ هَٰٓؤُلَآءِ إِلَّا رَبُّ ٱلسَّمَٰوَٰتِ وَٱلۡأَرۡضِ بَصَآئِرَ وَإِنِّي لَأَظُنُّكَ يَٰفِرۡعَوۡنُ مَثۡبُورٗا 102﴾

(Mondta (Mózes): "Bizony, tudod, hogy ezeket senki más, csupán az egek és a föld Ura küldhette le, mint bizonyíték. Ó, Fáraó! Én úgy vélem és gondolom, hogy te elveszett vagy!")). [Az Éjszakai Utazás: 102; Q 17:102]. És a Magasztos azt is mondja:

﴿‌وَجَحَدُوا بِهَا وَاسْتَيْقَنَتْهَا أَنْفُسُهُمْ ظُلْمًا وَعُلُوًّا... ﴾

(És tagadták azt miközben bizonyosak voltak azokban. Így tettek gőgből és bűnösségből...). [A Hangyák: 14; Q 27:14].

Hiszen, bizony minden teremtménynek szükségszerűen van egy Teremtője, mivel nem lehetséges, hogy önmaguk létrehozzák önmagukat; mivel semmilyen dolog nem teremtheti meg önmagát, és nem létezhet véletlenül; mert minden teremtettnek szükségszerűen van egy létrehozója. És mivel létezése ilyen csodálatos rendszerben és harmonikus összhangban van, ez kizárja, hogy létrejötte a puszta véletlen műve legyen. Ezért szükségszerű, hogy legyen egy Létrehozója, és Ő nem más, mint Allah, a világok Ura. A Magasztos azt mondja:

﴿‌أَمۡ خُلِقُواْ مِنۡ غَيۡرِ شَيۡءٍ أَمۡ هُمُ ٱلۡخَٰلِقُونَ 35 أَمۡ خَلَقُواْ ٱلسَّمَٰوَٰتِ وَٱلۡأَرۡضَۚ بَل لَّا يُوقِنُونَ 36﴾

(Vagy teremtő nélkül lettek teremtve? Vagy ők a teremtők? 35)

Talán ők teremtették az egeket és a földet? Nem! Nincsenek ők meggyőződve 36) [A Hegy (At-Túr): Q:52:35-36].

A társítók elismerték a Magasztos Allah Úr voltát, miközben társítottak mellé az imádatban, ám ez nem vezette be őket az Iszlámba. A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) harcolt ellenük, és megengedetté nyilvánította a vérüket és vagyonukat, mert társítottak az imádatban. Allah mellett mást imádtak; mint például a bálványokat, köveket, angyalokat és mást.

2- Hit Allah egyedüli Istenségében:

Hit az Ő egyedüli isten voltában, azaz: hogy egyedül Ő az igaz Isten (iláh), Akinek nincs semmilyen társa. (Al-iláh) azaz (al-ma'lúh), vagyis (az imádott) az, Akit szeretettel, nagyrabecsüléssel, magasztalással és alázattal imádnak.

A Magasztos azt mondja:

﴿‌وَإِلَٰهُكُمۡ إِلَٰهٞ وَٰحِدٞۖ لَّآ إِلَٰهَ إِلَّا هُوَ ٱلرَّحۡمَٰنُ ٱلرَّحِيمُ 163﴾

(És a ti Istenetek egyetlen és egyedüli Isten. Nincs más jogosan imádható isten, csak Ő, a Könyörületes, az Irgalmas 163) [A Tehén: 163; Q 2:163].

Mindenki, aki Allah mellett más istent választ, hogy azt imádja, annak istenisége, isteni volta hamis. A Magasztos azt mondja:

﴿ذَٰلِكَ بِأَنَّ ٱللَّهَ هُوَ ٱلۡحَقُّ وَأَنَّ مَا يَدۡعُونَ مِن دُونِهِۦ هُوَ ٱلۡبَٰطِلُ وَأَنَّ ٱللَّهَ هُوَ ٱلۡعَلِيُّ ٱلۡكَبِيرُ 62﴾

(Ez azért van így, mivel Allah az Igazság. Az pedig, amihez Helyette fohászkodnak az maga a hamisság. Bizony Allah a Magasságos és a Nagy.) (62) [A Zarándoklat: 62; Q 22:62].

Ezért a Küldöttek (béke legyen velük) Noétól Muhammedig (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) arra hívták és szólították fel népeiket, hogy az egyistenhit felé forduljanak, és Allahot egyedülállóan imádják, kizárva minden mást. A Magasságos Allah érvénytelenítette a bálványimádók azon gyakorlatát, hogy istenségeket állítanak a Magasztos és Fenséges Allah mellé, akiket imádnak, segítségül hívnak és támogatásukat keresik. Ezt két ész érvvel támasztotta alá:

Az első: Ezekben az istenekben, akiket maguknak választottak, nincs semmi az isteniség tulajdonságaiból; ők maguk is teremtmények, nem teremtenek, nem hoznak hasznot imádóiknak, nem hárítanak el kárt róluk, és nem birtokolják az életet, a halált vagy a feltámadást, ahogyan a Magasztos mondja:

﴿وَٱتَّخَذُواْ مِن دُونِهِۦٓ ءَالِهَةٗ لَّا يَخۡلُقُونَ شَيۡـٔٗا وَهُمۡ يُخۡلَقُونَ وَلَا يَمۡلِكُونَ لِأَنفُسِهِمۡ ضَرّٗا وَلَا نَفۡعٗا وَلَا يَمۡلِكُونَ مَوۡتٗا وَلَا حَيَوٰةٗ وَلَا نُشُورٗا 3﴾

(Ám ők mégis Helyette más istenségeket választottak maguknak, akik nem teremtenek semmit, hanem ők maguk is teremtettek. Nem rendelkeznek semmivel, amivel a maguk számára ártalmasak, vagy hasznosak lehetnének. Nem rendelkeznek a halál felett, sem az élet felett, sem (a halott) feltámasztása felett. 3) [Al-Furqán:3; Q 25:3].

A második: Azok a társítók elismerték, hogy a Magasságos Allah az egyedüli Teremtő és Gondviselő, a mindent és mindenkit Irányító, és ez megköveteli, hogy Őt ismerjék el egyedüli igaz imádottként, ahogyan egyedül Őt ismerték el Úrként. Ahogy a Magasztos mondja:

﴿قُل لِّمَنِ ٱلۡأَرۡضُ وَمَن فِيهَآ إِن كُنتُمۡ تَعۡلَمُونَ 84 سَيَقُولُونَ لِلَّهِۚ قُلۡ أَفَلَا تَذَكَّرُونَ85 قُلۡ مَن رَّبُّ ٱلسَّمَٰوَٰتِ ٱلسَّبۡعِ وَرَبُّ ٱلۡعَرۡشِ ٱلۡعَظِيمِ 86 سَيَقُولُونَ لِلَّهِۚ قُلۡ أَفَلَا تَتَّقُونَ 87 قُلْ مَنْ بِيَدِهِ مَلَكُوتُ كُلِّ شَيْءٍ وَهُوَ يُجِيرُ وَلَا يُجَارُ عَلَيْهِ إِنْ كُنْتُمْ تَعْلَمُونَ 88 سَيَقُولُونَ لِلَّهِ قُلْ فَأَنَّى تُسْحَرُونَ 89﴾

(Mondd: "Kié a föld és azok, akik benne vannak? Ha tudással bírtok? 84

Az fogják mondani: "Allahé!" És te mondd: "Hát nem emlékeztek meg és nem okultok?" 85

Mondd: "Ki a hét ég Ura és a Hatalmas Trón Ura?" 86

Azt fogják mondani: "Allahé! Mondd: "Hát nem vagytok istenfélők?" 87

{Mondd (ó, Muhammed - Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget): "Kinek a kezében van mindennek az uralma és királysága? És Ő védelmet ad, ám Ellene nincs védekezés! Ha tudással bírtok?" 88

Azt fogják mondani: "Allahé!" Mondd: "Hogyan lehettek hát varázslat által megcsalatva" 89). [A Hívők:84-89; Q 23:84-89]. Ha elismerik Allah egyedüli Úr voltát, akkor kötelességük, hogy az imádatot kizárólag a Magasztos Allahnak szenteljék, és ne állítsanak mellé senkit az imádatban.

3 - Hit a Nevekben és a Tulajdonságokban:

Vagyis: Annak megerősítése, amit Allah saját magáról állított a Könyvében, vagy Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) a Szunnájában; a Szép Nevek és Tulajdonságok közül, a Magasztos Allahhoz megfelelő és méltó módon. Mindez, elferdítés és megfosztás nélkül, illetve a mód meghatározása vagy hasonlítgatás nélkül. A Magasztos azt mondja:

﴿‌وَلِلَّهِ ٱلۡأَسۡمَآءُ ٱلۡحُسۡنَىٰ فَٱدۡعُوهُ بِهَاۖ وَذَرُواْ ٱلَّذِينَ يُلۡحِدُونَ فِيٓ أَسۡمَٰٓئِهِۦۚ سَيُجۡزَوۡنَ مَا كَانُواْ يَعۡمَلُونَ 180﴾

(Allah-ot illetik a Szép Nevek, ezek által fohászkodjatok Hozzá! És hagyjátok azokat, akik istenkáromlást követnek el és elferdítik az Ő Neveit. Meg fogják kapni a jutalmukat azért, amit tettek. 180) [A Magaslatok:180; Q 7:180]. És a Magasztos azt is mondja:

﴿‌...لَيۡسَ كَمِثۡلِهِۦ شَيۡءٞۖ وَهُوَ ٱلسَّمِيعُ ٱلۡبَصِيرُ﴾

(Nincs Hozzá hasonló! Ő a mindent Halló és a mindent Látó) [A Tanácskozás: 11; Q 42:11].

A társításnak három fajtája van:

1- A nagyobb Társítás.

2 - A kisebb társítás.

3 - A rejtett társítás.

1 - A nagyobb társítás:

A meghatározója: mást Allahhoz egyenlővé tenni abban, ami kizárólag az Ő sajátossága, ahogy a Magasztos mondja:

﴿‌إِذۡ نُسَوِّيكُم بِرَبِّ ٱلۡعَٰلَمِينَ 98﴾

(Amikor mi egyenlőnek tartottunk benneteket a Világok Urával. 98) [A Költők: 98; Q 26:98].

Ez magában foglalja: az imádatot másnak szentelni, mint a Magasztos Allah, vagy az imádatok egy részét másnak szentelni a Magasztos helyett; mint a fohász, segítségkérés, fogadalom, áldozati állat bemutatása, és az istenszolgálat egyéb formái.

Vagy magában foglalja: annak megengedettnek nyilvánítását, amit a Magasztos és Fenséges Allah megtiltott; vagy tiltottá tenni azt, amit Ő megengedett; vagy annak eltörlése, amit a Magasztos és Fenséges Allah kötelezővé tett; mint az olyan dolgok megengedetté tétele, amelyek vallási szükségszerűségből ismerten tiltottak; mint a paráználkodás, az alkoholos italok fogyasztása, a szülőkkel szembeni engedetlenség, az uzsora vagy hasonlók megengedettnek tartása.

Vagy tiltani azt, amit a Magasztos és Fenséges Allah megengedett a jó dolgok közül. Vagy amit Allah kötelezővé tett, annak elhagyása; például az a vélekedés, hogy az ima nem kötelező, vagy hogy a böjt nem kötelező, vagy hogy a zakát nem kötelező.

A nagyobb társítás érvényteleníti az ember összes jó cselekedetét, és örök kárhozathoz vezet a Pokolban annak, aki ebben a helyzetben hal meg. Ahogy a Magasztos mondja:

﴿‌...وَلَوۡ أَشۡرَكُواْ لَحَبِطَ عَنۡهُم مَّا كَانُواْ يَعۡمَلُونَ﴾

(...Ám ha társítanak, akkor kárba vész, amit tettek.) [A Lábasjószágok: 88; Q 6:88].

Aki Allah mellé társakat állít és ebben az állapotban hal meg, annak Allah nem bocsátja meg a bűneit, és tilalmas lesz számára a Paradicsom, ahogy a Magasztos mondja:

﴿‌إِنَّ ٱللَّهَ لَا يَغۡفِرُ أَن يُشۡرَكَ بِهِۦ وَيَغۡفِرُ مَا دُونَ ذَٰلِكَ لِمَن يَشَآءُ...﴾

(Allah nem bocsátja meg, hogy társítást kövessenek el Vele szemben. Ám megbocsát mindent, ami a társításon alul van, annak, akinek akarja...) [A Nők: 48; Q 4:48]. És a Magasztos azt is mondja:

﴿إِنَّهُۥ مَن يُشۡرِكۡ بِٱللَّهِ فَقَدۡ حَرَّمَ ٱللَّهُ عَلَيۡهِ ٱلۡجَنَّةَ وَمَأۡوَىٰهُ ٱلنَّارُ...﴾

(Aki pedig társítást követ el Allah-hal szemben, Allah az ő számára tilalmassá tette a Paradicsomot. És az ő lakhelye a Tűz lesz...) [Az Asztal: 72; Q 5:72].

2 - A kisebb társítás:

Ez az, amit a kinyilatkoztatott szövegek társításnak neveznek, de nem éri el a nagyobb társítás szintjét, ezért ezt kisebb társításnak nevezik; mint például Allahon kívül másra esküdni; ide tartozik a Kábára, a prófétákra, a becsületre, valakinek az életére való eskü, és ehhez hasonlók, ahogyan a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) mondta:

«مَنْ حَلَفَ بِغَيرِ اللهِ فَقَدْ كَفَرَ أَو أَشرَكَ».

"Aki Allahon kívül másra esküszik, az bizony hitetlenséget vagy társítást követett el."².

És lehet, hogy ez nagyobb társításnak számít, attól függően, hogy mi van az illető szívében. Ha pedig annak, aki a Prófétára vagy egy bizonyos sejk személyére esküszik, a szívében az van, hogy az illető olyan, mint Allah, vagy hogy hozzá lehet fordulni fohásszal Allahon kívül, vagy hogy ő irányítja a világegyetemet – akkor ez már nagyobb társításnak számít. Ha pedig az, aki nem Allahra esküszik, nem ezt a szándékot akarta, hanem csak megszokásból mondja anélkül, hogy ezt gondolná, akkor az a kisebb társítás kategóriájába tartozik.

Ez gyakran előfordul bizonyos helyeken, ezért kötelességünk erre odafigyelni és figyelmeztetni a Tawhíd védelme és megóvása érdekében.

3 - A rejtett társítás:

Az, ami a szívekben van a színlelésből; azaz a látszat kedvéért végzett cselekedetekből. Mint aki azért imádkozik vagy recitál, hogy az emberek lássák őt, vagy Allahot dicsőíti, hogy megdicsérjék, vagy adakozik, hogy dicséretet kapjon. Ez a színlelés érvényteleníti azt a cselekedetet, amelyet a látszat kedvéért végzett, de nem érinti azokat a cselekedeteket, amelyeket őszintén a Magasztos Allah iránti odaadással hajtott végre.

A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta:

«الشِّرْكُ فِي هَذِهِ الْأُمَّةِ أَخْفَى مِنْ دَبِيبِ النَّمْلَةِ السَّودَاءِ عَلَى الصَّفَاةِ السَّودَاءِ فِي ظُلْمَةِ اللَّيْلِ، وَكَفَّارَتُهُ أَنْ يَقُولَ: "اللَّهُمَّ إِنِّي أَعُوذُ بِكَ أَنْ أُشْرِكَ بِكَ شَيْئًا وَأَنَا أَعْلَمُ، وَأَسْتَغْفِرُكَ مِنَ الذَّنْبِ الَّذِي لَا أَعْلَمُ».

"A társítás ebben az ummában (vallási közösségben) rejtettebb, mint a fekete hangya mozgása a fekete sziklán az éjszaka sötétjében. Ennek a bűnbocsánata az, ha valaki azt mondja: 'Ó, Allah! Hozzád menekülök attól, hogy bármit is társítsak Veled, miközben tudom, és bocsánatodat kérem a bűnért, amit nem tudok'."³.

A hitetlenség fajtái:

Az első fajta: a nagyobb hitetlenség:

Ez az, ami az örök kárhozatot vonja maga után a Pokolban, és öt fajtája van:

1 - A meghazudtolás hitetlensége:

Ez az a hit, amely szerint a Küldöttek hazudnak. És ez a csekélyebb mennyiség a hitetlenek között; mert Allah, a Mindenható, világos bizonyítékokkal támogatta a Küldötteit. A hitetlen meghazudtolók állapota, ahogyan Allah leírta őket:

﴿‌وَجَحَدُوا ‌بِهَا ‌وَاسْتَيْقَنَتْهَا أَنْفُسُهُمْ ظُلْمًا وَعُلُوًّا...﴾

(És tagadták azt miközben bizonyosak voltak azokban. Így tettek gőgből és bűnösségből...) [A Hangyák: 14; Q 27:14].

2 - A hitetlenség az elutasítás és a kevélység miatt:

Ilyen Iblisz (fő Sátán) hitetlensége is, hiszen nem tagadta meg Allah parancsát és nem utasította el azt, hanem szembeszállt vele makacssággal és gőggel. A Magasztos azt mondja:

﴿وَإِذۡ قُلۡنَا لِلۡمَلَٰٓئِكَةِ ٱسۡجُدُواْ لِأٓدَمَ فَسَجَدُوٓاْ إِلَّآ إِبۡلِيسَ أَبَىٰ وَٱسۡتَكۡبَرَ وَكَانَ مِنَ ٱلۡكَٰفِرِينَ 34﴾

((Említsd meg azt) Midőn azt mondtuk az angyaloknak: "Boruljatok le Ádám előtt!" Leborultak, kivéve Iblíszt, aki megtagadta és gőgösen fennhéjázva viselkedett, és a hitetlenek közé tartozott. 34) [A Tehén:34; Q 2:34].

3 - Az elfordulásból fakadó hitetlenség:

Ez azáltal történik, hogy elfordítja fülét és szívét az igazság követésétől; nem fordul felé, és nem figyel rá. A Magasztos azt mondja:

﴿وَمَنۡ أَظۡلَمُ مِمَّن ذُكِّرَ بِـَٔايَٰتِ رَبِّهِۦ ثُمَّ أَعۡرَضَ عَنۡهَآۚ إِنَّا مِنَ ٱلۡمُجۡرِمِينَ مُنتَقِمُونَ22﴾

(Ki lehetne vétkesebb annál, mint az, aki az Ura Jeleivel kapott intést, ám azután elfordul azoktól. Mi bizony bosszút állunk a bűnösökön. 22). [A Leborulás: 22; Q 32:22]

A részleges elfordulás azonban nem hitetlenség, hanem bűnös cselekedet; mint például az, aki elfordul a Vallás némely kötelezettségeinek tanulmányozásától, mint a böjt vagy a zarándoklat szabályai és hasonlók.

4 - A kételyből fakadó hitetlenség:

Ez abban nyilvánul meg, hogy az ember hezitál, nem fogadja el az igazságot meggyőződéssel, hanem kétségbe vonja azt, ahogyan az a Magasztos Szavaiban is olvasható:

﴿وَدَخَلَ جَنَّتَهُ وَهُوَ ظَالِمٌ لِنَفْسِهِ قَالَ مَا أَظُنُّ أَنْ تَبِيدَ هَذِهِ أَبَدًا 35 وَمَا أَظُنُّ السَّاعَةَ قَائِمَةً وَلَئِنْ رُدِدْتُ إِلَى رَبِّي لَأَجِدَنَّ خَيْرًا مِنْهَا مُنْقَلَبًا 36﴾

(Belépett a kertjébe úgy, hogy önmaga ellen vétkezett, mondta: "Nem gondolom, hogy ez valaha is elpusztuljon. 35

"Azt sem gondolom, hogy az Óra bekövetkezik. De ha az Uram elé vitetek vissza, a visszatérés helyét még jobbnak találom majd, mint ezt!" 36). [A Barlang:35-36; Q 18:35-36].

5 - A képmutatás hitetlensége:

Azt jelenti, hogy valaki a nyelvével (szavaival) a hitet mutatja, ám a szívében a tagadást rejtegeti. A Magasztos azt mondja:

﴿وَمِنَ ٱلنَّاسِ مَن يَقُولُ ءَامَنَّا بِٱللَّهِ وَبِٱلۡيَوۡمِ ٱلۡأٓخِرِ وَمَا هُم بِمُؤۡمِنِينَ 8﴾

(Vannak az emberek között néhányan, akik azt mondják: "Hiszünk Allah-ban és a Végső Napban." Ám, ők mégsem hisznek.) [A Tehén: 8; Q 2:8].

És ezek a nagyobb hitetlenség fajtái, amelyek kiléptetik az embert a Vallásból.

A második típus: A kisebb hitetlenség:

Ez a fajta nem vonja maga után az örök kárhozatot a Pokolban. A Koránban és a szunnában úgy szerepel, hogy a hitetlenség nevet kapja, anélkül hogy meghatározott lenne az alif- és a lám által "al-" (határozott névelő), hanem határozatlanul jelenik meg. És sok példa van erre, ezek közül: Abú Hurayra hadísza (Allah legyen elégedett vele), aki mondta: Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta:

«اثْنَتَانِ فِي النَّاسِ هُمَا بِهِمْ كُفْرٌ: الطَّعْنُ فِي النَّسَبِ، وَالنِّيَاحَةُ عَلَى المَيِّتِ».

"Van két dolog, amelyek ha megvannak az emberben, azok a hitetlenség részei: az ember származását sértő és bántalmazó beszéd, és a jajveszékelő siránkozás a halott felett."⁴.

2) Hit az Angyalokban:

Ők a láthatatlan világ részei. A Magasztos Allah fényből teremtette meg őket, és ők Allahot, a Magasztost szolgálják. Nem rendelkeznek semmivel az Úr és az isteni tulajdonságokból. És nem szegik meg Allah parancsait, amiket rájuk bízott, és azt teszik, amire parancsot kapnak. Igen sokan vannak, számukat csupán a Magasztos Allah képes megszámlálni.

Az Angyalokban való hit négy dolgot tartalmaz:

1 - Hit a létezésükben.

2 - Hit azokban, akiknek a nevét ismerjük, közülük való: Dzsibríl (Gábriel), Míká'íl, Iszráfīl és mások. És akinek a nevét nem ismerjük, abban összességében hiszünk.

3 - Hit abban, amit a Neveikről és Tulajdonságaikról tudunk, amelyek a Korán-ban és a Szunna-ban megjelennek; mint például Gábriel leírása. A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) tudatta, hogy látta Gábrielt (béke reá) abban a formájában, amelyen Allah, a Magasztos, megteremtette őt, és neki hatszáz szárnya volt, amelyek betöltötték a horizontot.

4 - Hit abban, amit megtudtunk a cselekedeteikről; mint például Allah Magasztosságának dicsőítése, és az Ő szolgálata éjjel és nappal, fáradtság és lankadás nélkül.

Például: Gábriel- az Isteni kinyilatkoztatás megbízható őrzője

Iszráfíl: aki a Kürt megfújásával bízatott meg.

A halál angyala: aki megbízatott a lelkek elragadásával a halál pillanatában.

Málik: a Tűz Őrzője. Ridwán: a Paradicsom Kertjei Őrzője, és mások.

3) Hit a Könyvekben:

A Könyvek fogalmi és tartalmi lényege: azok az isteni (égi) kinyilatkoztatású Könyvek, amelyeket a Magasztos Allah bocsátott le a Küldötteire, útmutatás az emberiség számára és könyörület velük szemben, hogy elérjék a boldogságot és a boldogulást mindkét világban.

A hit a Könyvekben négy dolgot tartalmaz:

1 - Hit abban, hogy az valóban a Magasztos Allahtól lett kinyilatkoztatva.

2 - Hit azokban, amelyeknek a nevét ismerjük; mint például a Korán, amely Muhammedra (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) küldetett le, a Tóra, amelyet a Magasztos Allah Mózesre (béke reá) küldött le, és az Evangélium, amelyet a Magasztos Allah Jézusra (béke reá) bocsátott le, az-Zabúr, amelyet Dávid (béke reá) kapott.

Amit nem ismerünk név szerint, abban összességében hiszünk.

3 - Az azokban található híradások igaznak tartása és igazként való elfogadása; mint a Korán hírei, és azoknak a korábbi könyveknek a hírei, amelyeket nem változtattak meg és nem torzítottak el, a korábbi Könyvek közül.

4 - A még érvényben lévő rendelkezések szerint cselekedni, elfogadni és alávetni magunkat nekik, akár megértjük azok bölcsességét, akár nem. A korábbi kinyilatkoztatott Könyvek mind hatályon kívül helyeződtek a Hatalmas Korán által, így nem megengedett bármely korábbi könyv ítéletei szerint cselekedni, kivéve azt, ami hiteles és amit a Kegyes Korán vagy a Szunna megerősített.

4) Hit a Küldöttekben (béke legyen velük):

A Küldöttek (Ruszul): a „Raszúl” többes száma; az, akinek az emberek közül kinyilatkoztatás adatott és megparancsoltatott annak továbbítása. Az első közülük Noé (béke reá), és az utolsó közöttük Muhammed (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget). Ők teremtett emberek, akik nem birtokolnak semmit az isteni uralom sajátosságaiból, sem pedig az imádat jogaiból.

Hit a Küldöttekben magában foglalja:

1 - Hit abban, hogy az ő üzenetük maga az Igazság, amely Allahtól származik. Aki hitetlen bármelyikük küldetésével kapcsolatban - az hitetlen az összes a többiével szemben is.

2 - Hit azokban, akiknek ismerjük a nevüket, mint például: Muhammed, Ábrahám, Mózes, Jézus, és Noé (béke és áldás legyen velük). Ők a Küldöttek közül a szilárd elhatározással bíró Küldöttek.

Akik közülük ismeretlenek a számunkra, azokban összességükben hiszünk; a Magasztos azt mondja:

﴿‌وَلَقَدۡ أَرۡسَلۡنَا رُسُلٗا مِّن قَبۡلِكَ مِنۡهُم مَّن قَصَصۡنَا عَلَيۡكَ وَمِنۡهُم مَّن لَّمۡ نَقۡصُصۡ عَلَيۡكَ...﴾

(Bizony már korábban, Te előtted (Muhammed (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) is küldtünk Küldötteket. Vannak közöttük olyanok, akikről beszéltünk Neked, és vannak olyanok is, akikről nem beszéltünk Neked...) [A Megbocsátó:78; Q 40:78].

3 - Igaznak elfogadni mindazt, ami tőlük (béke legyen velük) hiteles formában eljutott hozzánk.

4 - Azok Törvényének (Sarí'a) követése, akiket hozzánk küldtek el Küldetéssel, és akik közül az utolsó Muhammed (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget). Ő a Küldöttek Pecsétje, és a sorukat lezáró.

5) Hit az Utolsó Napban:

Ez a Feltámadás Napja, amelyen az emberek feltámadnak a számonkérésre és a jutalmazásra. Azért neveztetik így, mert utána már nincs másik nap; midőn a Paradicsom Népe letelepszik az ottani lakhelyeiken, és a Tűz népe szintén a maguk lakóhelyein.

Hit az Utolsó Napban három dolgot foglal magában:

a- Hit a feltámadásban:

Ez a halottak életre keltése, amikor másodszor megfúvatik a Kürt; akkor az emberek felállnak a Világok Ura előtt, mezítláb, mindenféle lábbeli nélkül, testük mezítelen, ruha nélkül és minden egyéb eltakaró nélkül, és körülmetéletlenek, ugyanúgy, mint azon a napon, amelyen az anyjuk megszülte őket. A Magasztos azt mondja:

﴿كَمَا بَدَأْنَا أَوَّلَ خَلْقٍ نُعِيدُهُ ‌وَعْدًا ‌عَلَيْنَا إِنَّا كُنَّا فَاعِلِينَ 104﴾

(Ahogyan véghezvittük az első teremtést, megismételjük azt. Tőlünk származó ígéret ez! Bizony ekképpen cselekszünk. 104) [A Próféták: 104; Q 21:104].

b- Hit a Számonkérésben és a Jutalmazásban:

Midőn a szolga számonkérésben részesül a cselekedeteiért, és megjutalmaztatik érte. A Magasztos Allah mondja:

﴿إِنَّ إِلَيۡنَآ إِيَابَهُمۡ 25 ثُمَّ إِنَّ عَلَيۡنَا حِسَابَهُم 26﴾

(Bizony, Hozzánk fognak ők visszatérni! 25

És majdan a Mi feladatunk lesz elszámoltatni őket!) [A Mindent Beborító: 25-26; Q 88: 25-26].

c- Hit a Paradicsomban és a Pokolban:

És abban hogy e két hely a teremtmények örök végcélja. A Paradicsom a Gyönyörök Hona, amelyet Allah, a Magasztos, készített az istenfélő hívők számára, akik Allahnak és az Ő Küldöttének (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget)) engedelmeskedtek. A Paradicsomban olyan dolgok vannak, amelyeket szem még nem látott, fül még nem hallott, és emberi szívben még soha nem fordultak meg.

Ami a Tüzet illeti; az a Büntetés Hona, amit a Magasságos Allah készített a hitetleneknek, akik hitetlenek voltak Allah iránt és engedetlenek voltak az Ő Küldötteivel szemben. Abban olyan büntetések, megtorlások és kínzások vannak, amiket elképzelni sem lehet.

6) Hit az Isteni Elrendelésben, annak jó és rossz aspektusaiban:

Ami az Isteni Elrendelésen értendő: Az, hogy a Mindenható Allah előre elrendelte, mi fog történni, előzetes tudása és bölcsessége szerint.

Az Isteni Elrendelésben való hit négy dolgot tartalmaz:

1 - A Tudás: Ez a hit a Magasztos Allah tudásában, és abban, hogy Ő tudja mi volt és mi lesz, és hogyan lesz, összességében és részleteiben, öröktől fogva és örök időkig. És Ő, magasztaltassék, tudja azt is, ami nem történt meg — hogyha megtörtént volna, hogyan történt volna. Ahogyan a Magasztos mondja:

﴿‌وَلَوۡ رُدُّواْ لَعَادُواْ لِمَا نُهُواْ عَنۡهُ ...﴾

(...Ha pedig visszavitetnének, bizony újra csak visszatérnének ahhoz, amitől eltiltattak...) [A Lábasjószágok: 28; Q 6:28].

2 - Az írás; a Lejegyzés: Ez az a hit, hogy Allah, a Magasztos, előre megírta minden dolog mértékét egészen a Feltámadás Napjáig, ahogy a Magasztos mondja:

﴿أَلَمۡ تَعۡلَمۡ أَنَّ ٱللَّهَ يَعۡلَمُ مَا فِي ٱلسَّمَآءِ وَٱلۡأَرۡضِۚ إِنَّ ذَٰلِكَ فِي كِتَٰبٍۚ إِنَّ ذَٰلِكَ عَلَى ٱللَّهِ يَسِيرٞ 70﴾

(Talán nem tudod, hogy Allah tudja azt, ami az égben van és azt is, ami a földön van? Ez Írásban van! Ez bizony Allah számára könnyű!) [A Zarándoklat:70; Q 22:70].

3 - Akarat: Hit abban, hogy semmi sem történik meg a világban, csak ami a Magasztos és Fenséges Allah akarata szerinti. A Magasztos azt mondja:

﴿وَرَبُّكَ يَخۡلُقُ مَا يَشَآءُ وَيَخۡتَارُ ...﴾

(És a te Urad azt teremti, amit akar, és választ ...) [A Történet: 68; Q 28:68]. Az embernek van akarata, de akarata nem lép túl Allah akaratán, ahogyan a Magasztos mondja:

﴿وَمَا تَشَآءُونَ إِلَّآ أَن يَشَآءَ ٱللَّهُ رَبُّ ٱلۡعَٰلَمِينَ 29﴾

(Ám ti csak akkor akarhatjátok, ha úgy akarja Allah, a teremtmények (a világok) Ura.) [A (Nap) Felgöngyölítése: 29; Q 81:29]

4 - A teremtés: hit abban, hogy Allah, a Magasztos, teremtette a teremtményeket, cselekedeteiket és tetteiket, legyenek azok jók vagy rosszak, a Magasztos azt mondja:

﴿ٱللَّهُ خَٰلِقُ كُلِّ شَيۡءٖۖ وَهُوَ عَلَىٰ كُلِّ شَيۡءٖ وَكِيلٞ 62﴾

(Allah mindennek a Teremtője és Ő mindennek a Felvigyázója.) [A Csapatok:62; Q 39:62].

Ezek a fokozatok ebben a versben lettek összefoglalva:

Tudás, az Urunk (előzetes) megírása, az Ő Akarata és Teremtése, ami létrehozás és megalkotás.

A Harmadik Téma: al-Ihszán

Az Ihszán: egyetlen pillérből áll, hogy úgy szolgáld Allah-ot, mintha látnád Őt, és ha nem látod Őt, akkor azzal a tudattal szolgáld, hogy Ő mindig lát.

Azaz: az ember úgy cselekedjen, ahogyan Allah az Ő szolgálatára irányította és utasította, mintha a Magasztos és Fenséges Allah színe előtt állna. Ez megköveteli a teljes félelmet és visszatérést a Magasztos és Fenséges Allahhoz és a Feléje mutatott őszinte odaadó megbánást. Az imádati, istenszolgálati cselekedet végrehajtása megköveteli, hogy az a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) Szunnájának megfelelően történjen.

Az ihszán két fokozatból áll, és az ihszánban jeleskedők két különböző szinten állnak:

Az első szint: és ez a legmagasabb, a szemlélődés állapota. Ez azt jelenti, hogy a hívő szolga úgy cselekszik, mintha a szívével látná a Fenséges Allahot, így a szív megvilágosodik a hit által, míg a rejtett dolgok olyanokká válnak, mint a nyilvánvalóak és szemmel láthatók.

A második szint: az Őszinte Hit és a teljes figyelem és odaadás állapota. Ez azt jelenti, hogy a hívő szolga úgy cselekszik, hogy tudatában van annak, hogy a Magasztos Allah figyeli és látja őt; ha ezt tudatosítja, akkor őszinte a Magasztos Allah iránt.

A negyedik témakör: Rövid összefoglaló Ahl asz-szunna wal-dzsamaá alapelveiről:

Első: a Koránban és a Szunnában foglaltak követése, mind belsőleg, mind külsőleg. És nem szabad senki ember szavát Allah, a Mindenható, és az Ő Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) szava elé helyezni.

Másodszor: Szívük és nyelvük rosszindulattól és gyűlölettől mentessége Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) Társai iránt. Úgy tartják, hogy Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) utáni az Utód-Kalifa: Abú Bakr, majd Umar, majd Uthmán, majd Ali - Allah legyen elégedett velük mindannyiukkal.

A harmadik: Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) háznépének szeretete és támogatása, a kegyesekhez közülük.

Negyedik: Nem lázadnak a vezetők és a hatalmon lévők ellen, még akkor sem, ha igazságtalanok. És fohászkodnak számukra a jóságért, a helyes viselkedésért és az egészségért. És nem mondanak ellenük szóló fohászokat. Az irántuk való engedelmesség az Allah, a Magasztos és Fenséges iránti engedelmesség része, és kötelező, amíg nem engedetlenségre adnak parancsot. Ha engedetlenségre utasítanak, akkor nem szabad nekik abban engedelmeskedni, de továbbra is megmarad az engedelmesség nekik a megszokott illendő módon más dolgokban.

Ötödször: hinni kell Allah kegyes istenfélő embereinek csodás tetteiben. Ezek azok a természetfeletti, a szokásostól nagyban eltérő jelenségek, amelyeket Allah az ő kezeik által visz véghez.

Hatodszor: A muszlimokat nem nyilvánítják hitetlenné pusztán a bűnök vagy a nagy bűnök miatt, ahogyan a khawáridzs (a kivonulók) teszik. Hanem a hitbeli testvériség megmarad a bűnök ellenére is, és azt mondják a bűn elkövetőjéről: hívő a hite miatt, és bűnös a bűne miatt.

Második Fejezet: ami az istenszolgálati cselekedetekhez kapcsolódik

Az első témakör: a Tisztaság:

A (Tahára) tisztaság nyelvileg: a fizikai és lelki tisztátalanságoktól való megtisztulás és mentesülés.

Vallási értelemben: a tisztátalanság állapotának megszüntetése és a szennyeződés eltávolítása. A tahára az imádkozás kulcsa. Ezért a Vallás dolgai közül az egyik legfontosabb feladat annak megtanulása és pontos elvégzése, amely minden muszlim számára kötelező.

Először: a vizek fajtái:

1 - Tahúr: ezzel lehet tisztálkodni, akár megmarad eredeti teremtésében és formájában; mint az esővizek, folyók vagy tengerek, akár tiszta anyag keveredik vele, de nem uralkodik el rajta, és nem fosztja meg az elnevezésétől.

2 - Tisztátalan; nem szabad használni, ezért nem szünteti meg a tisztátalanság állapotát, és nem távolítja el a szennyeződést (nadzsásza). Ez az, amikor a színe, illata vagy íze megváltozik valamilyen tisztátalanság miatt.

Másodszor: Nadzsásza (tisztátalan dolgok):

A nadzsásza jelentése: egy meghatározott szennyeződés, amely típus megakadályozza az ima elvégzését; ilyen a vizelet, a széklet, a vér és más hasonlók, amelyek a testen, a helyszínen vagy a ruházaton találhatók.

Az alapvető elv a dolgokban, az engedélyezettség és a tisztaság. Így aki azt állítja, hogy valami tisztátalan, annak bizonyítékkal kell szolgálnia. Nem tartozik a tisztátalanságok közé: az emberi orrváladék, az emberi izzadság, és a szamár izzadsága; ezek tiszták, még ha piszkosak is. Minden nadzsisz dolog egyben szennyes is, de nem fordítva.

A tisztátalan dolgok három fokozata:

Az első: a súlyosan tisztátalan dolgok;

például: annak a tisztátalansága amiben a kutya belenyalt. Megtisztításának módja: hétszer kell megmosni, az első alkalommal porral vagy homokkal.

A második: az enyhített tisztátalanság:

A csecsemő, szoptatási korú fiú vizelete, ha a ruhát vagy hasonlót ér. A tisztítás módja: vizet kell ráönteni, amíg el nem lepi, és nincs szükség dörzsölésre vagy csavarásra.

A harmadik: A közepes fokú tisztátalanság:

Az emberi vizelet és széklet, valamint a legtöbb tisztátalanság (nadzsásza), ha a földre vagy ruhára és hasonlókra kerül. A tisztítás módja: a tisztátalanság anyagának eltávolítása, ha van anyaga, és a helyének megtisztítása vízzel vagy más tisztítószerrel.

Aminek bizonyított a tisztátalansága:

1 - Az emberi vizelet és széklet.

2 - Al-mady és al-wady (az előváladék és az utóváladék)⁵.

3 - Annak az állatnak a trágyája, amelynek a húsát nem szabad enni.

4 - A menstruációs vérzés és a gyermekágyi vérzés.

5 - A kutya nyála.

6 - Al-mayta (a dög állat), ám ezek alól kivétel:

a- Az ember ha meghal.

b - Az elhullott hal és a sáska teste.

c - Az elhullott (mayta) azon élőlények esetében, amelyeknek nincs folyékony vérük, mint például a legyek, hangyák, méhek és hasonlók.

d - A döglött állat csontja, szarva, körme, szőre és tolla.

A tisztátalanság megtisztítása a következőképpen történik:

1 - A víz, ami az alap a tisztátalanságok eltávolításában, nem helyettesíthető mással.

2 - Amit az Iszlám Törvényileg előír a tisztátalan vagy tisztátalanná vált dolgok megtisztításának módjáról:

a - A elhullott állat bőre a cserzéssel tisztítható meg.

b - Tisztává tenni az edényt, ha kutya nyalt bele: meg kell mosni hétszer; az első alkalommal porral vagy homokkal.

c - A ruhát meg kell tisztítani, ha menstruációs vér érte; először dörzsöléssel, majd vízzel való dörzsöléssel, végül öblítéssel. Ha ezután is marad nyom, az nem árt.

d- A nő ruhája szegélyének megtisztítása a tiszta földdel.

e - A fiú csecsemő ruhájának tisztítása a vizelettől vízpermetezéssel, és a lány csecsemő vizeletétől mosással.

f - A ruházat megtisztítása a madhytól; a víz permetezésével az érintett helyre.

g - A cipőtalp megtisztítása; a tiszta földön való végigsimítással.

h - A föld megtisztítása a tisztátalanságtól: egy vödör víz kiöntésével a helyre, vagy hagyva, hogy a nap vagy a szél által kiszáradjon, és amikor a tisztátalanság nyoma eltűnik, tisztává válik.

Harmadszor: amit tilos a tisztátalan állapotban lévőnek végrehajtania:

A dolgok, amelyek tiltottak a kisebb vagy nagyobb tisztátalanság állapotában lévő személy számára:

1 - Az imádkozás, legyen az kötelezően előírt (farḍ) vagy önkéntes (nafl); Ibn Umar-tól (Allah legyen elégedett kettejükkel), miszerint a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta:

«لَا يَقْبَلُ اللَّهُ صَلَاةً بِغَيْرِ طُهُورٍ».

"Allah nem fogad el egy imát tisztálkodás nélkül."⁶

2 - A Korán írott, nyomtatott (al-muszhaf) példányainak megérintése. Ennek bizonyítéka, a könyvben, amelyet a Küldött (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) írt Amr bin Hazm-nak, amiben az áll:

«لَا يَمَسُّ الْقُرْآنَ إِلَّا طَاهِرٌ».

"A Koránt csak a teljes tisztaság állapotában lévő érintheti meg."⁷.

3- Tawáf a Ka'ba körül, a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) szavai alapján:

«الطَّوَافُ بِالْبَيْتِ صَلَاةٌ، إِلَّا أَنَّ اللَّهَ أَبَاحَ فِيهِ الْكَلَامَ».

"A Ház körüli Körjárat (Tawáf) - ima; azzal a kivétellel, hogy Allah megengedte benne a beszédet."⁸. A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) wudú'-t végzett a tawáf-hoz. Megbízható, hiteles forrásból származik, hogy a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) megtiltotta a menstruáló nőnek a tawáfot a Ká'ba körül, egészen addig, amíg meg nem tisztul.

Ami pedig kifejezetten a nagyobb tisztátalanságban lévő személy számára tiltott dolgokat illeti, azok a következők:

1- A Korán recitálása, olvasása; Ali (Allah legyen elégedett vele) hagyománya alapján: "A Prófétát (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) semmi sem tartja távol a Korántól; csak a nagyobb tisztátalanság."⁹

2 - A mecsetben tartózkodás wudú' nélkül; a Magasztos Szava értelmében:

﴿يَٰٓأَيُّهَا ٱلَّذِينَ ءَامَنُواْ لَا تَقۡرَبُواْ ٱلصَّلَوٰةَ وَأَنتُمۡ سُكَٰرَىٰ حَتَّىٰ تَعۡلَمُواْ مَا تَقُولُونَ وَلَا جُنُبًا إِلَّا عَابِرِي سَبِيلٍ حَتَّىٰ تَغۡتَسِلُواْ...﴾

(Ó, ti, akik hisztek! Ne közeledjetek az imához, midőn kábultan ittasak vagytok; csak akkor ha már tudjátok mit szóltok, és ne közeledjetek tisztátalan állapotban, kivéve ha úton vagytok, amíg meg nem tisztultok...) [A Nők: 43; Q 4:43].

Ha valaki nagyobb tisztátalanság állapotában van, és elvégzi a wudú-t, megengedett számára a mecsetben való tartózkodás, és ugyanígy megengedett a nagyobb tisztátalanság állapotában lévő személy számára, hogy áthaladjon a mecseten, ám anélkül, hogy ott leülne.

Negyedszer: a szükség elvégzésének illemei:

Ajánlott a szükség elvégzésekor:

1 - Elkerülni és elrejtőzni az emberek elől az illemhelyre.

2 - A belépéskor elmondandó fohász, amely így szól:

«اللَّهُمَّ إِنِّي أَعُوذُ بِكَ مِنَ الْخُبْثِ وَالْخَبَائِثِ».

Ó, Allah! Hozzád menekülök a szennytől és a szennyes dolgoktól (vagy: a hímnemű dzsinnektől és a nőnemű dzsinnektől).¹⁰.

Kötelező a szükség elvégzésekor:

1 - A vizelet tisztátalanságától való tartózkodás.

2 - Az intim részek eltakarása.

A szükségletek elvégzésekor tilalmas:

1 - A Qibla felé arccal vagy háttal fordulás.

2 - A szükség végzése az emberek útjain és nyilvános helyeiken.

3 - Vizelés az állóvízbe.

És nem ajánlott a szükség elvégzése során:

1 - Jobb kézzel megérinteni a nemi szervet a szükség elvégzése közben.

2 - A tisztálkodást (vízzel, papírral vagy mással) jobb kézzel elvégezni.

3 - Nem ajánlott beszélni; különösen a Magasztos és Fenséges Allahról nem szabad megemlékezni a szükség végzésekor.

Ötödször: az isztindzsá és az isztidzsmár szabályai:

Az isztindzsá: a két testnyílásból (végbélnyílás és húgycső) távozó anyag nyomainak eltávolítása vízzel.

Az isztidzsmár : a testnyílásokból kijövő anyagok nyomainak eltávolítása víz nélkül; például kövekkel vagy papírzsebkendővel.

Az isztidzsmárhoz használt eszközök feltételei:

1 - Legyen megengedett.

2 - Tisztának kell lennie.

3 - Megtisztítónak kell lennie.

4 - Nem lehet csont vagy trágya.

5 - Ne legyen semmi nagyra becsült, tiszteletreméltó dologgal; mint például a papírok, amelyeken a Magasztos és Fenséges Allah Neve szerepelhet.

Az isztidzsmár önmagában is elegendő lehet két feltétel teljesülése esetén:

1 - Ne lépje túl az eltávozó (ürülék,vizelet) a szokásos helyet.

2 - Az isztidzsmárnak három vagy több tisztító kővel (vagy ami helyettesítheti) kell történnie.

6 - A wudú' szabályai:

A wudū' három istenszolgálati cselekedethez kötelező:

1 - Az imádkozás; legyen az kötelezően előírt vagy önkéntesen végzett.

2 - a Korán írott, nyomtatott (al-muszhaf) példányainak megérintése.

3 - a Tawáf.

A wudú' feltételei:

1 - az Iszlám.

2 - az épelméjűség.

3 - Döntőképesség.

4 - A szándék: helye a szívben van, annak hangos kimondása vallási újítás. És mindenki, aki wudú'-t akar végezni, az már szándékot is formált. A wudú' testrészeinek megmosása hűsítés vagy egyszerű tisztálkodás szándékával nem minősül wudú'-nak.

5 - A tisztálkodás szándékának folytonossága: azzal, hogy nem szándékozik megszakítani, amíg a tisztasága be nem teljesedik.

6 - A wudú-t előíró ok megszűnése, ám ezek alól kivétel: az, akinek állandó vizelettartási problémája van, és a musztaháda nő (olyan nő, akinek folyamatos a vérzése).

7 - Isztindzsá vagy isztidzsmár előtte, annak, akinek vizelete vagy széklete távozott.

8 - A víz tisztasága és megengedhetősége.

9 - Az akadályok eltávolítása, amelyek megakadályozzák a víz eljutását a bőrhöz.

10 - Az ima idejének elérkezte azok számára, akiknek állandó a tisztátalan állapotuk.

A wudú' kötelező elemei:

1 - Az arc megmosása, ideértve a madmada-t (szájöblítés) és az isztinsáq-ot (az orr kiöblítése).

2 - A két kéz megmosása a könyökkel együtt.

3 - A teljes fej áttörlése, a fülekkel együtt.

4 - A két láb megmosása a bokákkal együtt.

5 - A sorrend betartása a wudú' alá tartozó testrészek esetében.

6 - A folyamatosság: így nem szabad hosszú szünetet tartani a testrészek között.

A wudú' leírása:

1- A taszmiya elmondása. (Bi-szmi-Lláh - Allah Nevében)

2 - A két tenyér (kéz) megmosása háromszor.

3 - Az arc háromszori megmosása, ideértve a szájöblítés és az orrkiöblítés.

4 - A két kéz megmosása háromszor könyökökkel együtt, kezdve a jobb kézzel, majd a bal kézzel.

5 - A teljes fej áttörlése, a fülekkel együtt.

6 - A két láb megmosása a bokákkal háromszor, kezdve a jobb lábbal, majd a ballal.

A wudú' érvénytelenítő dolgok:

1 - Minden ami a két nyílásból távozik, mint a vizelet, a szellentés és a széklet.

2 - A testből távozó nagy mennyiségű tisztátalan anyag.

3 - Az értelem elvesztése alvás vagy más okból.

4 - Az intim részek (nemi szerv vagy végbélnyílás) megérintése kézzel, úgy, hogy nincs közte semmi eltakaró.

5 - Tevehúsból történő evés.

6 - Az Iszlám Vallás elhagyása; Allah óvjon meg minket és a muszlimokat ettől.

Hetedik: A khuff (lábbelik) és a dzsawrab áttörlésének szabályai:

1- A khuff: amit a lábakon viselnek és bőrből vagy hasonló anyagból készült.

A dzsawrab: amit a lábakon viselnek mint a zokni, legyen az gyapjúból, pamutból vagy hasonló anyagokból.

A rájuk való törlés feltételei:

1 - Ha a felvételükre a teljes tisztaság állapota után kerül sor.

2 - Azok fedjék be és takarják a két lábat a bokákkal együtt.

3 - Ezeknek tisztának kell lenniük.

4 - A rátörlésnek a meghatározott időszakon belül kell történnie.

5 - A rátölés a wudú' során megengedett, de a ghuszl esetében nem.

6 - A khuff vagy hasonló viselet legyen megengedett; mert ha az jogtalanul szerzett, vagy selyemből készült férfi számára, akkor nem megengedett a rá való törlés, mivel a tiltott dolgok által nem vehető igénybe a vallási engedmény.

A rátölés időtartama:

A helyben tartózkodó számára: egy nap és egy éjszaka; az utazó számára: három nap és azok éjszakái.

A rátölés módja:

A kéz megnedvesítése után rátöröl a zoknik vagy a lábbelik felső részére, a lábujjaktól a lábszárig, egyszer.

A rátörlés érvénytelenítői:

1 - A rátörlés engedélyezett idő lejárta.

2 - Ha leveti a két zoknit vagy az egyiket.

3 - A nagyobb tisztátalanság állapot bekövetkezése.

A lábbelikre való rátörlés vallási megítélése:

Ez egy engedmény, és a khuffra való rátörlés jobb, mint annak levétele és a lábak megmosása; hiszen ez Allah-a Magasztos- engedményének elfogadása, és a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) követése és az újítók útjának kerülése.

3 - A rögzítősínek, a kötözések és a tapaszok áttörlése:

A dzsabá'ir (rögzítősinek): az, amit a törésekre helyeznek, például gipsz vagy pálcák és hasonlók.

Az aszá'ib (kötözések): az, amit a sebre, zúzódásra vagy égésre kötnek, például szövetből vagy hasonló anyagból.

Luszúq (tapaszok): az, amit sebekre vagy hólyagokra ragasztanak gyógyítás céljából.

A rajtuk való törlés vallási megítélése:

Megengedett: ha szükség van a megmaradására, feltéve hogy nem lépi túl a szükség helyét.

Nem megengedett: ha már nincs rá szükség, vagy ha annak levétele nem jár nehézséggel vagy kárral.

A rájuk való törlés módja:

Megmossa a körülötte lévő részeket, és minden oldalról végig törli azt. Nem megengedett az áttörlés azon a területen, amely meghaladja a wudú helyét.

Nyolcadik: a Tayammum vallási szabályai:

A tayammum: az arc és a két kéz áttörlése a tiszta földdel, a tisztaság szándékával, meghatározott módon.

Vallási megítélésé:

A tayammum kötelező a wudú' és a ghuszl helyett, ha nincs víz, vagy nem lehet azt használni.

Az előírás mögötti bölcsesség:

A Tayammum Muhammed Népének (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) sajátosságai közé tartozik. Ez nem volt ismert a korábbi nemzetek körében, Allah bőkezűsége és jósága révén ezen Umma-val (az Iszlám Vallás Közössége) szemben.

A tayammum megengedett esetei:

1 - Ha nincs víz, akár otthon, akár utazás közben, és kereste, de nem találta.

2 - Ha van nála víz, amelyre szüksége van iváshoz vagy főzéshez, és ha megtisztálkodna vele, az károsítaná szükségleteit, úgyhogy fél attól, hogy szomjazni fog, vagy más tiszteletre méltó ember vagy állat szomjazik.

3 - Ha attól tart, hogy a víz használata ártalmat okoz a testének betegség miatt, vagy késlelteti a gyógyulást.

4 - Ha a betegség miatt, amely miatt nem képes mozogni, nem tudja használni a vizet, és nincs senki, aki segítene neki a wudú' elvégzésében, és attól fél, hogy kifut az ima időből.

5 - Ha attól tart, hogy a víz használata miatt megfázik, és nincs lehetősége azt felmelegíteni, tayammum-ot végez és imádkozik.

A Tayammum leírása:

A földre csap a két kezével, ujjait szétterpesztve, majd az ujjai belső felével végigtörli az arcát, és a tenyerével végigtörli a kezeit, az arcot és a kezeket teljesen áttörölve.

A tayammum-ot érvénytelenítő dolgok:

1- A víz megléte, ha a tayammum a víz hiánya miatt történt; vagy a használatának képessége, ha a tayammum oka annak használatának képtelenségéből fakad.

2 - Érvénytelenítik a kisebb mosakodást vagy a nagyobb tisztálkodást szükségessé tevő dolgok, mint a nagyobb tisztátalanság, menstruáció vagy gyermekágyi vérzés.

A vallási ítélkezés arról aki képtelen a víz használatára és a tayammum elvégzésére:

Ha valaki nem talál vizet vagy port, vagy olyan állapotba kerül, hogy nem képes a bőrét vízzel vagy porral érinteni, akkor a saját helyzetének megfelelően imádkozik, wudú' és tayammum nélkül; mert Allah nem terhel senkit azon túl, amit képes teljesíteni. Ha feltételezzük, hogy később talál vizet és port, vagy képes azokat használni; akkor nem kell megismételnie azt, amit már elimádkozott, és amit már elvégzett az imából, mivel azt tette, amire parancsot kapott; a Magasztos Szava értelmében:

﴿...فَٱتَّقُواْ ٱللَّهَ مَا ٱسۡتَطَعۡتُمۡ...﴾

(Féljétek hát Allahot, amennyire képesek vagytok!…) [A Kölcsönös Rászedés: 16; Q 64:16]. És az ő (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) szavai értelmében:

«إِذَا أَمَرْتُكُمْ بِأَمْرٍ فَأْتُوا مِنْهُ مَا اسْتَطَعْتُمْ».

"Ha megparancsolok nektek valamit, teljesítsetek abból annyit, amennyit képesek vagytok!"¹¹.

Hasznos tudnivaló: Ha tayammum-ot végzett a nagyobb tisztátalanság miatt, majd vizet talál, akkor ghuszl-t végez.

Kilencedik: a menstruáció és a gyermekágyi vérzés vallási szabályai:

Elsőként: a Menstruáció:

Ez egy természetes és veleszületett vérzés, amely a méh aljából távozik meghatározott időszakokban. Általában minden hónapban hat vagy hét napig tart, de előfordulhat, hogy hosszabb vagy rövidebb lesz. A nő hónapja hosszabb vagy rövidebb lehet, ahogyan azt a Magasztos Allah, a szervezetük természetébe helyezte.

A menstruáló nő vallási szabályai:

1 - A menstruáló nő nem imádkozik és nem böjtöl a menstruáció ideje alatt, és nem is érvényes a részéről.

2 - A menstruáló nő a böjtöt pótolja, de az imát nem, miután megtisztult a menstruációjától.

3- Nem szabad a Ká'ba körül Körjáratot végeznie, és ne recitálja a Koránt, és ne tartózkodjon a mecsetben. 4 - Tilos a férje számára a közösülés a nemi szervében, amíg meg nem szűnik a menstruáció és ghuszlt nem végez.

5 - A menstruáló nő férje számára megengedett az élvezet, kivéve a nemi érintkezést a nemi szervben; mint például a csók, az érintés és hasonlók.

6 - A férj számára tilos elválni feleségétől a menstruáció idejében.

A tisztulás az, amikor a vérzés megszűnik; ha a vérzés megszűnt, akkor megtisztult, és a menstruációs időszaka véget ért, így köteles ghuszl-t végezni. Majd folytatja mindazt, amitől a menstruáció miatt eltiltatott.

Ha a megtisztulás után zavaros vagy sárgás folyadékot lát; nem veszi figyelembe.

Másodszor: a gyermekágyi vérzés (nifász):

Az a vér, amit a méh a szüléskor és utána bocsát ki, az a vér maradéka, amely a terhesség ideje alatt visszatartódott.

A nifász olyan, mint a menstruáció abban a tekintetben, hogy mi a megengedett; mint például az élvezet a hüvelyen kívül.

És ami tilos; mint a közösülés a nemi szerven át, a böjt és az ima, a válás, a tawáf Ká'ba körül, a Korán olvasása és recitálása, és a mecsetben való tartózkodás. A ghuszl kötelező volta, amikor a vérzése megszűnik, mint a menstruáló nő esetében.

Kötelező számára a böjt bepótlása, de az imát nem kell bepótolnia, mint a menstruáló nő esetében.

És a leghosszabb időtartama negyven nap. Ha a gyermekágyi vérzés megszűnik a negyven nap előtt, akkor a nifász véget ért, így ghuszl-t végez, imádkozik, és folytatja mindazt, amit a gyermekágyi vérzés miatt nem tehetett.

Második Téma: az Imádkozás:

Először: az adhán (imára hívás) és az iqáma (az ima kezdését jelző felhívás) vallási szabályai:

Az adhán a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) kivonulásának első évében íratott elő. A törvényesítésének oka: amikor nehézzé vált számukra az imaidők pontos felismerése, tanácskoztak egy jelzés felállításáról. Abdullah bin Zayd (Allah legyen elégedett vele) álmában látta ezt az adhánt, és az Isteni Sugallat megerősítette azt.

Az adhán: az ima idejének bekövetkeztét jelző hívás. Az iqáma: az ima elvégzésének megkezdését jelző hívás.

Az adhán és az iqáma a férfiak közössége számára kötelező a kötelező imák esetében, mint közösségi kötelesség. Ezek az Iszlám nyilvánvaló szertartásai közé tartoznak; nem szabad elhanyagolni és csorbítani azokat.

Az adhán feltételei:

1 - Az imára hívó férfi legyen.

2 - Az adhánt megfelelő sorrendben kell elmondani.

3 - Az adhánt megszakítás nélkül kell mondani.

4 - Az adhán a meghatározott idő elérkezte után legyen; kivételt képez ez alól az első adhán: a fadzsr (hajnali ima) és a Pénteki Ima esetében.

Az adhán ajánlott részei:

1 - Az adhánt végző helyezze az ujjait a fülébe.

2 - Az adhán a megszabott időpont elején történjen.

3 - A hay'alatán (felhívások; ḥayya..., Jöjjetek az imára...) közben jobbra és balra fordul.

4 - Legyen kellemes, szép hangja.

5 - Az adhán szavainak kimondásakor legyen megfontolt, kerülve a túlzott elnyújtást és hosszasan kitartott kiejtést.

6 - Minden mondatnál megáll.

7- A Qibla felé fordulás az adhán alatt.

Az adán tizenöt mondatból áll, ahogyan Bilál (Allah legyen elégedett vele) mindig is hívta az imára a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) jelenlétében.

Az adhán szavai:

Allahu Akbar (Allah a legnagyobb) - négyszer.

(Ashadu an lá iláha illa-Lláh - Tanűságot teszek arról, hogy nincs más jogosan imádot isten, csak Allah): kétszer.

Ashadu anna Muhammadan raszúl-u-Lláh (Tanúsítom, hogy Muhammed Allah Küldötte): kétszer.

(Hayya ala-sz-szalát) Gyertek az imára: kétszer.

(Hayya ala-l-faláh) - Gyertek a boldogulásra: kétszer.

Majd azt mondja: "Alláhu akbar": kétszer.

Végül lezárja azzal, hogy: "Lá iláha illa-Lláh" - egyszer.

A hajnali ima során a müezzin a Hayya ala-l-faláh (gyertek a boldogulásra) után kétszer mondja: (asz-szalátu khayrun mina-l-nawm - az ima jobb, mint az alvás); mert ez az időszak, amikor az emberek többnyire alszanak.

Az iqáma tizenegy mondatból áll, amelyeket gyorsan kell elmondani, mivel az a jelenlévők tájékoztatására szolgál, így nincs szükség a lassú kiejtésre.

Formája a következőképpen hangzik:

Alláhu akbar" (Allah a legnagyobb) - kétszer.

(Ashadu an lá iláha illa-Lláh ): egyszer.

(Ashadu anna Muhammadan raszúl-u-Lláh): egyszer.

Hayya ala-sz-szalát: egyszer.

(Hayya ala-l-faláh): egyszer.

(qad qámati-sz-szalá - Az ima elkezdődik): kétszer.

Alláhu akbar (Allah a legnagyobb) - kétszer.

(Lá iláha illá Alláh): egyszer.

Aki hallja az adhánt, annak ajánlott ugyanazt mondani, mint amit a muazzin mond, kivéve a "ḥayya ala-sz-szalá" és "ḥayya ala-l-faláḥ" részeket, ekkor azt mondja: "lá ḥawla wa lá quwwata illá bi-Lláh - nincs más erő és hatalom kivéve Allah által! Ezután fohászkodj és kérd Allah kegyelmét és áldását a Prófétára (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget). Majd azt mondja ezután:

«اللهمَّ رَبَّ هَذِهِ الدَّعْوَةِ التَّامَّةِ، وَالصَّلَاةِ القَائِمَةِ، آتِ مُحَمَّدًا الوَسِيلَةَ وَالفَضِيلَةَ، وَابْعَثْهُ مَقَامًا مَحْمُودًا الَّذِي وَعَدْتَهُ، إِنَّكَ لَا تُخْلِفُ الْمِيعَادَ».

"Alláhumma Rabba hádihi-d-da'wati-t-támma wa-sz-szaláti-l-qá’ima áti Muhammadan al-waszílata wa-l-fadílata wa-bᶜaṯhu maqāman maḥmūdan allaḏī waᶜadtahu, innaka lā tukhlifu-l-mīᶜād" - Ó, Allah! Ennek a teljes és tökéletes Felszólításnak az Ura és ennek a fennálló imának az Ura. Add meg Muhammad-nak al-Waszíla-t és al-Fadíla-t, és al-Maqám al-Mahmúd-ot (az Áldott helyzetet és Méltóságot, amelyet megígértél neki, valóban, Te nem szeged meg az ígéretet.¹²

Továbbá azt mondja:

«رَضِيتُ بِاللَّهِ رَبًّا، وَبِالْإِسْلَامِ دِينًا، وَبِمُحَمَّدٍ ﷺ نَبِيًّا».

"Megelégedetten elfogadom Allahot Uramnak, az Iszlámot vallásomnak és Muhammadot (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget) Prófétaként."¹³.

Tilos elhagyni a mecsetet az adhán után, mentség vagy visszatérési szándék nélkül.

És amikor két imát összekapcsolnak, elegendő egyetlen adhán; és minden imához külön iqama.

Második: az Ima helyzete és kiválósága:

Az ima az Iszlám legfontosabb Pillére, a Két Tanúságtételt követően. Különleges helyzete van, hiszen Allah a Hét Égbe történő Felemeltetés Éjszakáján az égben rótta ki a Prófétájára - Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget - az imát. Ez rámutat annak a nagyságára kiemelkedő voltára, kötelező voltának megerősítésére és helyére a Magasztos és Fenséges Allah előtt.

Annak kiválóságáról és az egyénekre vonatkozó kötelezettségéről számos hagyomány szól. Kötelező volta az Iszlám vallásból fakadóan szükségszerűen ismert.

Ami kötelező voltát és fontosságát bizonyítja: számos szöveg a Koránból és a Prófétai Szunnából, ezek közül való:

A Magasztos Szava:

﴿...إِنَّ ٱلصَّلَوٰةَ كَانَتۡ عَلَى ٱلۡمُؤۡمِنِينَ كِتَٰبٗا مَّوۡقُوتٗا﴾

(Bizony az ima a hívők számára időben megszabott előírás.) [A Nők:103; Q 4:103]. Azaz: kötelezően előírt azon időpontokban, amelyeket Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) megmutatott.

2 - és a Magasztos Szava:

﴿وَمَا أُمِرُوا إِلَّا لِيَعْبُدُوا اللَّهَ مُخْلِصِينَ لَهُ الدِّينَ حُنَفَاءَ وَيُقِيمُوا الصَّلَاةَ...﴾

(És csak arra kaptak parancsot, hogy tiszta, őszinte hittel imádják Allah-ot, őszintén Neki szentelve a Vallást, haníf-ként, és hogy elvégezzék az imát...) [A Világos Bizonyíték:5; Q 98:5].

3 - És a Magasztos Szava:

﴿فَإِنْ تَابُوا وَأَقَامُوا الصَّلَاةَ وَآتَوُا الزَّكَاةَ فَإِخْوَانُكُمْ فِي الدِّينِ...﴾

(Ám ha megbánást mutatnak és elvégzik az imát és megadják a zakát-ot, akkor testvéreitek ők a Vallásban...) [A Megbánás: 11; Q 9:11].

4 - Dzsábir-tól (Allah legyen elégedett kettejükkel), miszerint Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta:

«إِنَّ بَيْنَ الرَّجُلِ وَبَيْنَ الشِّرْكِ وَالْكُفْرِ تَرْكُ الصَّلَاةِ».

"Az ember és a társítás és a hitetlenség között csupán az ima elhagyása van."¹⁴.

5 - Burayda-tól (Allah legyen elégedett vele), aki mondta: Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta:

«العَهْدُ الَّذِي بَيْنَنَا وَبَيْنَهُمُ الصَّلَاةُ، فَمَن تَرَكَهَا فَقَدْ كَفَرَ».

"A egyezség, ami köztünk és köztük van az az ima, aki elhagyja azt - az hitetlen."¹⁵.

A tudósok összessége egyetért abban, hogy hitetlenné válik az, aki tagadja annak kötelező voltát. Aki pedig lustaságból hagyja el azt, a helyesebb vélemény szerint ő is hitetlenné válik, a korábban említett hiteles hagyomány és a társak egyetértése és közmegegyezése alapján.

Harmadik: az ima feltételei:

1 - Az idejének kezdete:

A Magasztos Szava értelmében:

﴿...إِنَّ ٱلصَّلَوٰةَ كَانَتۡ عَلَى ٱلۡمُؤۡمِنِينَ كِتَٰبٗا مَّوۡقُوتٗا﴾

(Bizony az ima a hívők számára időben megszabott előírás.) [A Nők:103; Q 4:103]. Azaz: kötelezően előírt, meghatározott időpontokban.

Az előírt imák időpontjai a következők:

a - A hajnal: a hajnalhasadástól a napfelkeltéig.

b - A déli ima időpontja: a napnak a delelőtől való elindulása egészen addig, amíg minden tárgy árnyéka eléri a saját hosszát.

c - Az aszr ima ideje: a déli ima idejének végétől a nap sárgássá válásáig, ám szükségszerű időszaka a nap lenyugvásáig tart.

d - A maghrib ima ideje: a napnyugtától a vörös alkonyat eltűnéséig tart.

e - Az isa ima ideje: a maghrib ima idejének lejártától az éjszaka feléig.

2- A szemérem (awra) eltakarása.

Ez az, amit el kell takarni, mert illetlen, ha láthatóvá válik, és amelyet szemérmesen takarni kell. A férfi awrá-ja az a terület, ami a köldöke és a térde között van. A nő egész teste awra az imában, kivéve az arca. Az arcát el kell takarnia, ha idegen férfiak jelenlétében van, vagyis olyanokéban akik nem mahárim-jai (olyan férfi rokonok, akikkel tiltott a házasság).

3 - A nadzsásza (tisztátalan dolgok) elkerülése.

A nadzsásza: egy speciális szennyeződés, amelynek jelenléte megakadályozza az ima elvégzését; mint például a vizelet, a széklet, a vér és más is, amelyek a testen, az ima helyszínen vagy a ruházaton lehetnek jelen.

4 - A Qibla felé fordulás.

A Qibla az a Nagy tiszteletben tartott Ká'ba épület, amelyet azért neveztek Qiblának, mert az emberek feléje fordulnak.

Az ima nem érvényes a qibla felé fordulás nélkül; a Magasztos Szava értelmében:

﴿...وَحَيۡثُ مَا كُنتُمۡ فَوَلُّواْ وُجُوهَكُمۡ شَطۡرَهُ...﴾

(És bárhol is vagytok, fordítsátok arcotokat feléje!...) [A Tehén:144; Q 2:144].

5- A szándék:

Nyelvileg: a szándék, az elhatározott akarat, és Vallásilag: az elhatározottság egy adott istenszolgálati cselekedet elvégzésére - a Magasztos Allahhoz való közeledés céljából. A helye a szívben van, így nincs szükség annak hangos kimondására, sőt, az újításnak számít.

Negyedik: az ima pillérei:

Az imának tizennégy pillére van:

Az első Pillér: felállás a kötelezően előírt imában; annak, aki képes rá,

a Magasztos Szava értelmében:

﴿‌...وَقُومُواْ لِلَّهِ قَٰنِتِينَ﴾

(...Álljatok Allah előtt alázatosan, alázattal {az ima közben}!) [A Tehén:238; Q 2:238]. Imrán (Allah legyen elégedett vele) hagyománya, amelyet a Prófétához (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) vezetett vissza:

«صَلِّ قَائِمًا، فَإِن لَمْ تَسْتَطِعْ فَقَاعِدًا، فَإِن لَمْ تَسْتَطِعْ فَعَلَى جَنْبٍ».

"Állva imádkozz! Ha erre nem vagy képes akkor ülve, ha erre nem vagy képes, akkor az oldaladra dőlve."¹⁶.

Ha betegség miatt nem tud állva imádkozni, akkor a helyzetének megfelelően imádkozzon, ülve vagy az oldalán. A beteghez hasonlóan: a félő, a ruhátlan, és az, akinek szüksége van az ülésre vagy a fekvésre egy olyan kezelés miatt, amely megköveteli, hogy ne álljon fel. Ugyanígy mentesül az állva imádkozás alól az is, aki olyan állandó imám mögött imádkozik, aki éppen nem tud állni; tehát ha az imám ülve imádkozik, akkor a mögötte állók is ülve imádkoznak, követve az imámjukat.

A önkéntes imák elvégzése ülve is megengedett, még akkor is, ha az illető képes lenne állva imádkozni, de az ezért járó jutalom nem olyan, mint az állva imádkozóé.

A második Pillér: a tiltó Takbír (Takbíratul ihrám) az elején:

A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) szavai alapján:

«ثُمَّ اسْتَقْبِلِ الْقِبْلَةَ، وَكَبِّرْ».

"Majd fordulj a Ká'ba felé, és mondj "Alláhu akbar"-t!"¹⁷.

A megfelelő kifejezés: "Alláhu Akbar", és ezt semmi más nem helyettesítheti.

A harmadik pillér: A Fátiha recitálása:

A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) szavai alapján:

«لَا صَلاَةَ لِمَنْ لَمْ يَقْرَأْ بِفَاتِحَةِ الْكِتَابِ».

"Annak nincs imája (nem érvényes), aki nem recitálja a Könyv Megnyitóját."¹⁸.

A negyedik pillér: a ruku' (meghajlás) minden rak'á-ban:

a Magasztos Szava értelmében:

﴿يَاأَيُّهَا الَّذِينَ آمَنُوا ارْكَعُوا وَاسْجُدُوا...﴾

(Ó, ti, akik hisztek! Hajoljatok meg és boruljatok le...) [A Zarándoklat: 77; Q 22:77].

Az ötödik és a hatodik pillér:

Felegyenesedés a meghajlásból, és teljes kiegyenesedés álló helyzetben, ahogyan előtte is, mert ő (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget)) folyamatosan így cselekedett.

És a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta az imádkozásában hibázónak:

«ثُمَّ ارْفَعْ حَتَّى تَعْتَدِلَ قَائِمًا».

"Majd emelkedj fel, amíg teljesen kiegyenesedik a tested álló helyzetben!"¹⁹.

A hetedik pillér: a leborulás a hét testrészre:

ezek: a homlok, az orral együtt, a két kéz, a két térd és a és a lábfejek végei, a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) szavai alapján:

«أُمِرْنَا أَنْ نَسْجُدَ عَلَى سَبْعَةِ أَعْظُمٍ: الجَبْهَةِ، وَأَشَارَ بِيدِهِ عَلَى أَنْفِهِ، وَالكَفَّيْنِ، وَالرُّكْبَتَيْنِ، وَأَطْرَافِ القَدَمَيْنِ».

"Arra kaptunk parancsot, hogy hét csontra (testrészre) boruljunk le: a homlokra (ekkor az orrára is mutatott), a két kézre, a két térdre és a két láb lábujjaira."²⁰.

A nyolcadik pillér: a leborulásból történő felemelkedés és az ülés a két leborulás között:

Á’isa-tól (Allah legyen elégedett vele) továbbított hagyomány alapján:

«كَانَ النَّبِيُّ ﷺ إِذَا رَفَعَ رَأْسَهُ مِنَ السَّجْدَةِ، لَمْ يَسْجُدْ حَتَّى يَسْتَوِيَ جَالِسًا».

"A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) amikor felemelte a fejét a leborulásból, nem borult le újra, amíg nyugodtan el nem helyezkedett ülésben."²¹.

A kilencedik pillér: A megnyugvás minden pillérben:

És ez a nyugalom, még ha kevés is, a Próféta (áldás és béke reá) szavai alapján a hibázó imádkozónak:

«حَتَّى تَطْمَئِنَّ».

"Amíg megnyugszik"²².

A két pillér: a tizedik és a tizenegyedik:

Az utolsó tasahhud (elmondása) és annak ülő helyzete: Ibn Maszúd (Allah legyen elégedett vele) hagyománya alapján, amelyeket a Prófétáig (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) vezetett vissza:

«إِذَا صَلَّى أَحَدُكُمْ فَلْيَقُلْ: التَّحِيَّاتُ لِلَّهِ وَالصَّلَوَاتُ وَالطَّيِّبَاتُ، السَّلَامُ عَلَيْكَ أَيُّهَا النَّبِيُّ وَرَحْمَةُ اللَّهِ وَبَرَكَاتُهُ، السَّلاَمُ عَلَيْنَا وَعَلَى عِبَادِ اللَّهِ الصَّالِحِينَ، أَشْهَدُ أَنْ لَا إِلٰهَ إِلَّا اللَّهُ وَأَشْهَدُ أَنَّ مُحَمَّدًا عَبْدُهُ وَرَسُولُهُ».

"Amikor valaki közületek imádkozik, mondja: at-taḥiyyātu li-Llāhi wa-ṣ-ṣalawātu wa-ṭ-ṭayyibātu. As-salāmu ᶜalayka ayyuhā-n-nabiyyu wa raḥmatu-Llāhi wa barakātuhu, as-salāmu ᶜalaynā wa ᶜalā ᶜibādi-Llāhi-ṣ-ṣāliḥīna. Ašhadu an lā ilāha illā-Llāhu wa ašhadu anna Muḥammadan ᶜabduhu wa rasūluhu. (Az üdvözlések, a dicsőítések és a jó dolgok Allahot illetik. Béke reád, ó, Próféta és Allah könyörülete és áldásai. Béke reánk és Allah kegyes istenfélő szolgáira. Tanúságot teszek arról, hogy nincs más jogosan imádható isten csak Allah! És tanúságot teszek arról, hogy Muhammed az Ő hívő szolgája és Küldötte!)²³.

A tizenkettedik pillér: az áldás kérése a Prófétára (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) az utolsó tasahhud-ban.

Azt kell mondani, hogy:

«اللَّهُمَّ صَلِّ عَلَى مُحَمَّدٍ».

"Alláhumma szalli alá Muhammed" (Ó, Allah! küldd dícséreidet Muhammedra)²⁴. Ami ezen felül van, az Szunna (ajánlott).

A tizenharmadik pillér: a pillérek sorrendje:

A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) ezt rendszeresen gyakorolta, és még azt is mondta:

«صَلُّوا كَمَا رَأَيْتُمُونِي أُصَلِّي».

"Úgy imádkozzatok, ahogyan engem láttatok imádkozni!"²⁵. És megtanította az imájában hibázó személynek a sorrendet a „thumma” (azután, azt követően) használatával.

A tizennegyedik pillér: az elköszönés:

A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) szavai alapján:

««‌وَخِتَامُهَا ‌التَّسْلِيمُ».

«És annak lezárása az elköszönés.” És az ő szava:

«وَتَحْلِيلُهَا التَّسْلِيمُ».

„És annak feloldása az elköszönés”²⁶.

Ötödször: Az ima kötelező cselekedetei:

Nyolc kötelező eleme van:

1 - az összes takbīra (Allāhu akbaru), kivéve a takbīratu-l-iḥrām-on felül.

2 - annak elmondása: "subḥāna Rabbiya-l-ᶜAẓīm" (Magasztaltassék az én Hatalmas Uram!) egyszer a rukūᶜ során. Háromra való növelés ajánlott, ami a tökéleteshez legközelebb áll. És egészen a tizedikig, amely a legmagasabb.

3 - annak elmondása: "szamiᶜa-Llāhu li-man ḥamidahu" (Allah meghallgatja azt, aki Őt dicsőíti) a rukūᶜból való felemelkedéskor; ez kötelező az imām számára és az egyedül imádkozó számára egyaránt.

4 - annak elmondása: "Rabbanā wa Laka-l-ḥamd" (Urunk! Tiéd a hála és a köszönet!) a rukūᶜból való felegyenesedéskor.

5 - annak elmondása: "szubḥāna Rabbī-l-Aᶜlā" (Magasztaltassék az én Magasságos Uram!); egyszer a leborulás során. És ajánlott ezt háromszor elmondani.

6 - annak elmondás: "Rabbi-ghfir lī" (Uram bocsáss meg nekem!) a két leborulás között egyszer. Ajánlott ezt is háromszor elmondani.

7 - az első tasahud; ami így szól:

«التَّحِيَّاتُ لِلَّهِ، وَالصَّلَوَاتُ وَالطَّيِّبَاتُ، السَّلَامُ عَلَيْكَ أَيُّهَا النَّبِيُّ وَرَحْمَةُ اللَّهِ وَبَرَكَاتُهُ، السَّلَامُ عَلَيْنَا وَعَلَى عِبَادِ اللَّهِ الصَّالِحِينَ، أَشْهَدُ أَنْ لَا إِلٰهَ إِلَّا اللَّهُ وَأَشْهَدُ أَنَّ مُحَمَّدًا عَبْدُهُ وَرَسُولُهُ».

(At-taḥiyyātu li-Llāhi wa-ṣ-ṣalawātu wa-ṭ-ṭayyibātu, as-salāmu ᶜalayka ayyuhā-n-nabiyy wa raḥmatu-Llāhi wa barakātuhu, as-salāmu ᶜalaynā wa ᶜalā ᶜibādi-Llāhi-ṣ-ṣāliḥīna. Ašhadu an lā ilāha illā-Llāh wa ašhadu anna Muḥammadan ᶜabduhu wa rasūluhu)" "Üdvözlések Allahnak, Övé az imák (fohászok) és jó dolgok. Béke reád, ó, Próféta és Allah könyörülete és áldásai; béke reánk és Allah minden kegyes istenfélő szolgájára. Tanúságot teszek arról, hogy nincs más jogosan imádható isten csak Allah és tanúságot teszek arról, hogy Muhammad az Ő hívő szolgája és Küldötte.²⁷.

8 - az ülés az első tasahud elmondása céljából.

Hatodik: Az ima ajánlott részei:

Az ima ajánlott részei elhagyása nem érvényteleníti az imát. Két csoportra oszthatók: szóbeli szunnák, és cselekedeti szunnák.

Először: Szóbeli szunnák:

1 - A megnyitás fohásza, amelynek több formája van, ezek közül az egyik:

«سُبْحَانَكَ اللَّهُمَّ وَبِحَمْدِكَ، وَتَبَارَكَ اسْمُكَ، وَتَعَالى جَدُّكَ، وَلا إِلٰهَ غَيْرُكَ» .

Szubhánaka-Lláhumma wa bi-hamdik, wa tabáraka-szmuk, wa taᶜálá dzsadduk, wa lá iláha ghayruk" (Magasztalom Alláhot és dícsőítem. Áldott a Te Neved. Mindenek felett van a Te Magasztosságod! Nincs más jogosan imádható isten Rajtad kívül.²⁸)

2- Menedék keresés a Fátiha előtt. Ez a mondás: "A'údhu bi-Lláhi mina-s-saytáni-r-radzsím" (Allah oltalmát és menedékét kérem a megkövezendő sátán elől).

3 - A baszmala a recitálás előtt. Ez annak elmondása: "Bi-szmi-Lláhi-r-Raḥmáni-r-Raḥím - A Könyörületes és Irgalmas Allah Nevében.

4 - A meghajlás és leborulás során egynél többször elmondani a taszbíh-ot.

5 - Egynél többször mondani:

«رَبِّ اغْفِرْ لِي».

"Uram bocsáss meg nekem" a két leborulás között.

6 - Azt mondani:

«مَلْءَ السَّمَاوَاتِ، وَمَلْءَ الْأَرْضِ، وَمَلْءَ مَا بَيْنَهُمَا، وَمَلْءَ مَا شِئْتَ مِنْ شَيْءٍ بَعْدُ».

"mil’a-s-samāwāti wa mil’a-l-arḍi wa mil’a mā baynahumā wa mil’a mā ši’ta min šay’in baᶜdu" (megtöltve az egeket és megtöltve a földet, és megtöltve mindazt, ami közöttük van, és megtöltve mindazt, amit Te akarsz ezután). Annak elmondása után, hogy:

«رَبَّنَا ولَكَ الحَمْدُ».

"Rabbaná wa Laka-l-ḥamd" (Urunk! Tiéd a hála és a köszönet!)²⁹.

7 - A recitálás a Fátiha után.

8 - Azt mondani:

«اللَّهُمَّ إِنِّي أَعُوذُ بِكَ مِنْ عَذَابِ جَهَنَّمَ، وَمِنْ عَذَابِ الْقَبْرِ، وَمِنْ فِتْنَةِ الْمَحْيَا وَالْمَمَاتِ، وَمِنْ فِتْنَةِ الْمَسِيحِ الدَّجَّالِ».

"Ó, Allah! Hozzád menekülök a Pokol büntetése elől, a sír büntetése elől, az élet és a halál megpróbáltatásai elől, és a hazug messiás megpróbáltatása elől."³⁰. Ezen felül még hozzátehet a fohászból, az utolsó tasahud során.

Másodszor: Cselekvési szunnák:

1 - A kezek felemelése a vállak vagy a fülek magasságáig négy helyzetben:

‌a - A takbíratu-l-ihrám során.

b - Meghajláskor.

c - A meghajlásból történő felemelkedéskor.

d- amikor feláll a harmadik rakᶜa-hoz.

2 - A kezek mellkasra helyezése úgy, hogy a jobb kéz a bal kéz felett legyen az imához történő felállás alatt, a meghajlás előtt és után.

3 - A tekintet a leborulás helyére irányul.

4 - Leboruláskor a felkarok távol tartása az oldalaktól.

5 - A két leborulás során a felsőtest távol tartása a comboktól.

6 - Az iftirás (elfektetett bal lábfejre ül, jobb lábfeje a lábujjakon nyugszik) helyzetben elhelyezkedni az ima minden ülésében, kivéve a három- és négy rakᶜa-s ima utolsó tasahud-jában.

7 - Az utolsó tasahhudban a három vagy négy rakᶜás imában a tawarruk (a bal alső lábszárat átnyújtja a jobb felett, jobb lábfej az lábujjaikon nyugszik) pozícióban elhelyezkedni.

Hetedik: Az ima leírása:

1- Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) amikor imára állt, a Qibla felé fordult, felemelte a kezeit, és az ujjai belső felével a Qibla felé fordult, és azt mondta:

«اللهُ أَكْبَرُ».

Alláhu Akbar.

2 - Majd bal kezét jobb kezével fogja meg, és a mellkasára helyezi azokat.

3 - Majd elmondja a megnyitó fohászt, és nem ragaszkodik ugyanazon megnyitóhoz sem állandóan. Minden hiteles formában fennmaradt megnyitó fohász megengedett, és ezek közé tartozik:

«سُبْحَانَكَ اللَّهُمَّ وَبِحَمْدِكَ، وَتَبَارَكَ اسْمُكَ، وَتَعَالى جَدُّكَ، وَلا إِلٰهَ غَيْرُكَ».

"subḥānaka-Llāhumma wa bi-ḥamdika wa tabāraka-smuka wa taᶜālā ǧadduka wa lā ilāha ghayraka" (Magasztalom Alláhot és dícsőítem. Áldott a Te Neved. Mindenek felett van a Te Magasztosságod! Nincs más jogosan imádható isten Rajtad kívül.)

4 - Majd azt mondja:

«أَعُوذُ بِاللَّهِ مِنَ الشَّيْطَانِ الرَّجِيمِ، بِسْمِ اللَّهِ الرَّحْمَٰنِ الرَّحِيمِ».

"A'údhu billáhi minassajtáni-r-radzsím, biszmi-Lláhi Arrahmán Arrahím" - (Allah menedékét keresem a megkövezendő sátán elől, a Könyörületes és Irgalmas Allah nevében."

5 - Majd elrecitálja a Fátihát, és amikor befejezi, mondja: "Ámín”.

6 - Majd azt recitálja a Koránból, amire képes. A recitálás hangosan történik a hajnali imában és a maghrib első két rakᶜá-jában, valamint az isá első két rakᶜá-jában. És a recitálást halkan végzi minden más esetben. Az első rakᶜa minden imában hosszabb, mint a második.

7 - Majd felemeli kezeit, ahogyan az isztiftáh során is tette, Ezt követően "Alláhu akbar"-t mond, és leborul meghajlásba. A kezeit széttárt ujjakkal a térdeire helyezi, és biztosan tartja azokat, a hátát vízszintesen kinyújtja, és a fejét ehhez igazítja; sem nem emeli fel, sem nem hajtja le. Továbbá azt mondja:

«سُبْحَانَ رَبِّيَ الْعَظِيمِ» مرةً.

Szubhána Rabbiya-l-Athím (Magasztaltassék az én Hatalmas Uram!) egyszer. A tökéleteshez legközelebb lévő mennyiség: háromszor, ahogy korábban említettük.

8 - Majd a fejét felemeli, mondván:

«سَمِعَ اللَّهُ لِمَنْ حَمِدَهُ».

"szamiᶜa-Lláhu li-man ḥamidah" (Allah meghallgatja azt, aki Őt dicsőíti). És felemeli a kezeit, ahogyan a meghajlás során is felemeli.

9 - Amikor kiegyenesedik állva, azt mondja:

«اللَّهُمَّ رَبَّنَا وَلَكَ الْحَمْدُ، حَمْدًا كَثِيرًا طَيِّبًا مُبَارَكًا فِيهِ، مَلْءَ السَّمَاءِ، وَمَلْءَ الْأَرْضِ، وَمَلْءَ مَا بَيْنَهُمَا، وَمَلْءَ مَا شِئْتَ مِنْ شَيْءٍ بَعْدُ، أَهْلَ الثَّنَاءِ وَالْمَجْدِ، أَحَقُّ مَا قَالَ الْعَبْدُ، وَكُلُّنَا لَكَ عَبْدٌ، لَا مَانِعَ لِمَا أَعْطَيْتَ، وَلَا مُعْطِيَ لِمَا مَنَعْتَ، وَلَا يَنْفَعُ ذَا الْجَدِّ مِنْكَ الْجَدُّ» .

Alláhumma Rabbaná wa Laka-l-hamd, hamdan kathíran tayyiban mubárakan fíh, mil'a-sz-szamá'i wa mil'a-l-ardi wa mil'a má baynahumá wa mil'a má si’ta min say’in baᶜd, ahla-th-thaná'i wa-l-madzsd, ahaqqu má qála-l-ᶜabdu wa kulluná laka ᶜabd, lá mániᶜa limá aᶜtayt wa lá muᶜtiya limá mana't, wa lá yanfa'u tha-l-dzsaddi minka-l-dzsadd." (Ó Allah! Urunk! És Tiéd a hála, bőséges, tiszta és áldott hála, mindabban, ami megtölti az eget, és megtölti a földet, és megtölti mindazt, ami közöttük van, és megtölti mindazt, amit Te akarsz. Te vagy a dicséretre és a dicsőségre Méltó, a legigazabb, amit a szolga mondhat, és mindannyian a Te szolgáid vagyunk. Nincs megakadályozója annak, amit Te adsz; és nincs senki, aki adhatna, ha Te azt megakadályozod. És a hatalommal rendelkező személy hatalma semmit sem használ a számára Veled szemben.)³¹. És meghosszabbította ezt a teljes kiegyenesedést.

10 - Majd "Alláhu akbar"-t mond és leborul. Nem emeli fel a kezeit. A homlokára, az orrára, a két kezére, a két térdére és a lábujjhegyekre borul le. És kezeinek és lábainak ujjaival a Qibla felé fordul. A leborulásban megőrzi a nyugalmat és a teljességet. A homlokát és az orrát a földhöz érinti; támaszkodik a tenyerére, és felemeli a két könyökét, és távol tartja a karjait az oldalaitól, és a hasát távol tartja a combjaitól, és a combjait is távolabb tartja a lábszárától. A leborulásakor azt mondja:

«سُبْحَانَ رَبِّيَ الأَعْلَى».

"Magasztaltassék az én Magasságos Uram" egyszer. A tökéleteshez legközelebb lévő mennyiség három, ahogy korábban említettük. Majd fohászkodhat azzal, ami elrendeltetett és hiteles formában továbbíttatott.

11 - majd a fejét felemeli, mondván: "Alláhu akbar". majd a bal lábfejét elfektetve ráül, a jobb lábát pedig függőlegesen tartja, és a kezeit a combjaira helyezi, majd azt mondja:

«اللَّهُمَّ اغْفِرْ لِي، وَارْحَمْنِي، وَاجْبُرْنِي، وَاهْدِنِي، وَارْزُقْنِي».

"Ó, Allah! Bocsáss meg nekem, könyörülj rajtam, támogass engem, vezérelj engem és gondoskodj megélhetésemről.³².

12- Majd "Alláhu akbar-t" mond és leborul, és a másodikban ugyanazt teszi, mint az elsőben.

13 - Majd felemeli a fejét ezt mondva: "Alláhu akbar", és a lábfejei elülső részére támaszkodva, a térdeire és combjaira támaszkodva feláll.

14 - Amikor teljesen felállt, elkezdi a recitálást. És elvégzi a második rak'á-t, ugyanúgy, mint az elsőt.

15 - Majd leül az első tasahud elmondása céljából iftirás ülésben, ahogyan a két leborulás közti üléskor. Jobb kezét a jobb combjára, bal kezét a bal combjára helyezi. A jobb kezének hüvelykujját a középső ujjára helyezi, mintha egy gyűrűt formálna. Mutat a mutatóujjával, és arra néz. Továbbá azt mondja:

«التَّحِيَّاتُ لِلَّهِ وَالصَّلَوَاتُ وَالطَّيِّبَاتُ، السَّلَامُ عَلَيْكَ أَيُّهَا النَّبِيُّ وَرَحْمَةُ اللَّهِ وَبَرَكَاتُهُ، السَّلَامُ عَلَيْنَا وَعَلَى عِبَادِ اللَّهِ الصَّالِحِينَ، أَشْهَدُ أَنْ لَا إِلٰهَ إِلَّا اللَّهُ وَحْدَهُ لَا شَرِيكَ لَهُ، وَأَشْهَدُ أَنَّ مُحَمَّدًا عَبْدُهُ وَرَسُولُهُ»

(At-taḥiyyātu li-Llāhi wa-ṣ-ṣalawātu wa-ṭ-ṭayyibātu. As-salāmu ᶜalayka ayyuhā-n-nabiyyu wa raḥmatu-Llāhi wa barakātuhu, as-salāmu ᶜalaynā wa ᶜalā ᶜibādi-Llāhi-ṣ-ṣāliḥīna. Ašhadu an lā ilāha illā-Llāhu waḥdahu lā šarīka lahu, wa ašhadu anna Muḥammadan ᶜabduhu wa rasūluhu)" (Az üdvözlések Allah-nak járnak, és a magasztalás és a jó dolgok! Béke reád, ó Próféta és Allah Könyörülete és Áldásai. Béke reánk és Allah kegyes istenfélő szolgáira. Tanúsítom, hogy nincs más jogosan szolgálható és imádható isten csak Allah, egyedül, nincs Neki társa. És tanúsítom, hogy Muḥammed az Ő hívő szolgája és Küldötte.) És rövidre fogta ezt az ülést.

16 - Majd feláll, miközben takbírt mond, és elvégzi a harmadik és negyedik rak'á-t, amelyeket rövidebbre fog, mint az első kettőt. Ezekben recitálja a Fátihát.

17 - Majd az utolsó tasahud alatt tawarruk pozícióban ül le. A tawarruk ülés: a bal lábát elfektetve a jobb oldalán kicsúsztatja, a jobb lábfejét függőlegesen tartja, és a földre helyezi az ülőhelyét.

18 - Majd elmondja az utolsó tasahudot, amely olyan, mint az első tasahud, de a következőt hozzáteszi:

«اللَّهُمَّ صَلِّ عَلَى مُحَمَّدٍ وَعَلَى آلِ مُحَمَّدٍ، كَمَا صَلَّيْتَ عَلَى آلِ إِبْرَاهِيمَ، إِنَّكَ حَمِيدٌ مَجِيدٌ، وَبَارِكْ عَلَى مُحَمَّدٍ وَعَلَى آلِ مُحَمَّدٍ، كَمَا بَارَكْتَ عَلَى آلِ إِبْرَاهِيمَ، إِنَّكَ حَمِيدٌ مَجِيدٌ».

"Allāhumma ṣalli ᶜalā Muḥammadin wa ᶜalā āli Muḥammadin kamā ṣallayta ᶜalā āli Ibrāhīma, innaka ḥamīdun maǧīdun; wa bārik ᶜalā Muḥammadin wa ᶜalā āli Muḥammadin kamā bārakta ᶜalā āli Ibrāhīma, innaka ḥamīdun maǧīdun." (Ó, Allah! Üdvözítsd Muhammadot és Muhammad háznépét, ahogyan üdvözítetted Ábrahám háznépét! Hiszen Te vagy az Áldott és a Dicsőséges! És áldd meg Muhammadot és Muhammad háznépét, ahogyan megáldottad Ábrahám háznépét. Hiszen Te vagy az Áldott és a Dicsőséges!)

19 - És kérje Allah oltalmát a Pokol büntetése elől, a sír büntetése elől, az élet és a halál megpróbáltatásai elől, és a hazug messiás megpróbáltatása elől. És azokkal a fohászokkal fohászkodik, amelyek a Koránban és a Szunnában találhatók.

20 - Majd elköszön jobb oldalra fordulva, mondja:

«السَّلاَمُ عَلَيْكُمْ وَرَحْمَةُ اللَّهِ».

Asszalámu alaykum wa rahmat-u-Lláh "Béke legyen veletek és Allah könyörülete". És a balján is ugyanígy. A köszönést a Ká'ba felé nézve kezdi, és az arc teljes elfordításával fejezi be.

Nyolcadik: Az ima makrúh (kifogásolt) dolgai:

1 - Elfordulás szükség nélkül.

2 - A tekintet felemelése az ég felé.

3 - A szemek lehunyása indok nélkül.

4 - A leboruláskor a karok kiterítése.

5 - A száj és az orr eltakarása szükségtelenül.

6 - Imádkozni vizelési vagy székletürítési inger közben, vagy olyan étel jelenlétében amelyre vágyik.

7 - Letörli a homlokát és orrát a rajtuk maradt nyomoktól, amelyek a leborulás során keletkeztek, és nincs semmi baj azzal, ha ezt az ima befejezése után teszi.

8 - Falnak vagy hasonlónak támaszkodni állás közben szükség nélkül.

Kilencedik: Az ima érvénytelenítői:

1- Evés és ivás.

2 - A beszéd, amely nem tartozik az imához.

3 - Nevetés és hahotázás.

4 - Szándékosan elhagyni valamelyik pillérét vagy kötelezően előírt részét.

5 - Szándékosan hozzáadni egy pillért vagy rak'át.

6 - Szándékosan elköszönni az imám előtt.

7 - Gyakori és folyamatos mozgás, amely nem tartozik az imához, és nem szükséges.

8 - Az ima érvénytelenítői közé tartozik: az ima egyik feltételének megsértése, mint például a wudú' megszűnése, a szemérem eltakarásának szándékos megszegése, a test jelentős elfordulása a qiblá-tól szükségtelenül, valamint a szándék megszakítása.

Tizedik: A feledékenység leborulása:

A feledékenység szó jelentése: az elfeledés. A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) is megfeledkezett az imában; mert a feledékenység az emberi természet velejárója, És az ő feledékenysége a Magasztos Allah teljes jótéteménye volt az ő közössége számára és a vallásuk teljessé tételére, hogy kövessék őt abban, amit számukra előírt a feledékenység esetén.

A feledékenység miatt végzett leborulás számára előírt okok:

Az első eset:

A hozzáadás az imában, amely lehet cselekedetek vagy szavak hozzáadása:

a - A cselekedetek hozzáadása: Ha az ima nemének megfelelően történik a hozzáadás: például felállás az ülés helyett, ülés a felállás helyett, vagy több meghajlás vagy leborulás, és ha ezt feledékenységből teszi; akkor feledékenységi leborulást kell végeznie.

b - A szavak növelése: mint például az recitálás a meghajlás és a leborulás alatt.

Ha ezt megteszi; ajánlott számára a feledékenység leborulása.

2 - A második állapot:

A feledékenységből fakadó csökkentés az imában, kétféleképpen történhet:

a - Egy pillér elhagyása: Ha ez a pillér a takbíratu-l-ihrám, akkor az imája nem kezdődött el a szabályok szerint, és a feledékenység miatti leborulás nem pótolja azt. Ha egy másik pillér, mint például a meghajlás vagy leborulás, és még mielőtt elkezdené egy másik rak'a recitálását; akkor kötelessége visszatérni, elvégezni azt és mindazt, ami utána következik.

Ha visszaemlékszik rá, miután elkezdett egy másik rak'a recitálását, érvénytelen az a rak'a, amiben a feledékenység történt, és az azt követő veszi át a helyét.

b - Egy kötelező elem elhagyása: például az első tasahud elfelejtése, vagy a meghajlás alatti taszbíh. Ebben az esetben: a feledékenységi leborulást végzi el.

3 - A harmadik eset: a kétely:

Példa: Ha kétségei vannak, hogy vajon három vagy négy rak'á-t imádkozott a déli imában, ebben az esetben:

a- Ha valami valószínűbbnek tűnik számára, aszerint cselekszik, és leborul a feledékenység miatt.

b - nem tűnik számára valószínűbbnek semmi; így a bizonyosságra alapoz, és feledékenység miatti leborulást végez.

Ha a kétség az ima után merül fel, vagy ha valaki gyakran kételkedik; akkor nem kell figyelmet fordítani erre a kétségre.

Tudnivaló: a feledékenységi leborulást az imából történő elköszönés előtt végzi el, ha hiányosság miatt történik, vagy ha kétség merül fel, és nem tudja eldönteni, melyik a valószínűbb. És az elköszönés után történik: ha a többlet miatt, vagy ha a kétség miatt cselekedett a valószínűbb szerint. A témakör, ebben a tekintetben, igen tágas és összetett, ha Allah, a Magasztos, úgy akarja.

Tizenegyedik: Az imádkozás tiltott időpontjai:

Az ima elvégzése alapvetően minden időben megengedett, a Vallás azonban megtiltotta az imát bizonyos időpontokban, amelyek a következők:

1 - A hajnali imától kezdve a napfelkeltéig, és amíg a nap egy lándzsányi magasságra emelkedik a földtől a szem számára látható módon.

2 - Amikor a nap az égbolt közepén van, egészen addig, amíg el nem mozdul onnan; ez a legrövidebb tiltott időszak.

3 - Az aszr imától kezdődően, egészen a nap lenyugvásáig; ez a tilalmas időszakok közül a leghosszabb.

A tilalmas időszakokban is elvégezhető imák:

1 - A kihagyott kötelező imák pótlása.

2 - Az okkal végzett imák, mint például: a mecset üdvözlő imája, a tawáf utáni két rak'a, a napfogyatkozás imája, és a temetési ima.

3 - A hajnali ima utáni szunna pótlása.

Tizenkettedik: A Közösségben végzett ima:

Ez az Iszlám egyik nagy szertartása, a közösségben végzett ima a mecsetekben. A muszlimok egyetértenek abban, hogy az öt kötelezően előírt ima mecsetekben történő elvégzése az egyik legfontosabb engedelmességi cselekedet és a legnagyobb közeledés Allahhoz, sőt, ez az Iszlám legnagyobb szertartása.

1 - A közösségi ima vallási megítélésé:

A közösségben végzett ima kötelező a mecsetben a napi öt ima során az arra képes férfiak számára, a lakóhelyen és az utazás során. Biztonságos és a félelem helyzeteiben is. Ez a kötelezettség minden egyes személyt illeti.

A közösségben végzett ima kötelezettségére utal: a Korán és a Szunna, valamint a muszlimok gyakorlata, nemzedékről nemzedékre, az elődöktől az utódokig.

A könyvből: a Magasztos Szava:

﴿وَإِذَا كُنتَ فِيهِمۡ فَأَقَمۡتَ لَهُمُ ٱلصَّلَوٰةَ فَلۡتَقُمۡ طَآئِفَةٞ مِّنۡهُم مَّعَكَ...﴾

(És ha te (Muhammad - Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) közöttük vagy és te vezeted nekik az imát, akkor egy csoport közülük álljon fel veled...) [A Nők: 102; Q 4:102]. A vers arra utal, hogy a közösségben végzett ima kötelezettsége megerősített. hiszen a muszlimok számára nem engedélyeztetett annak elhagyása félelem esetén sem. Ha nem lenne kötelező, akkor a félelem miatti mentség lenne a legelső, ami miatt elmaradhatna. A közösségi ima elhagyása és az attól való vonakodás a képmutatók legismertebb tulajdonságai közé tartozik.

És a Szunnából: számos hagyomány utal erre, ezek közül:

ami a Muszlim Szahíh-jában található

أَنَّ رَجُلًا أَعْمَى قَالَ: يَا رَسُولَ اللَّهِ، لَيْسَ لِي قَائِدٌ يَقُودُنِي إِلَى الْمَسْجِدِ، فَسَأَلَهُ أَنْ يُرَخِّصَ لَهُ أَنْ يُصَلِّيَ فِي بَيْتِهِ، فَرَخَّصَ لَهُ، فَلَمَّا وَلَّى دَعَاهُ فَقَالَ: «هَلْ تَسْمَعُ النِّدَاءَ؟» قَالَ: نَعَمْ، قَالَ: «فَأَجِبْ».

Egy vak férfi azt mondta: Ó, Allah Küldötte! Nincs senkim, aki elvezetne engem a mecsethez. Ezért engedélyt kért, hogy a házában imádkozhasson, és megkapta az engedélyt. Amikor elfordult, hogy elmenjen, a Próféta (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget) szólította, és így szólt hozzá: "Hallod az imára hívást?" Azt mondta: "Igen." - erre azt felelte: "Akkor, válaszolj rá!"³³.

A Próféta (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget) megparancsolta neki, hogy jelenjen meg a mecsetben a közösségi imára, és válaszoljon az imára hívásra, annak ellenére, hogy vak, és annak ellenére, hogy nehézségekkel szembesül. Ez arra mutat rá, hogy a közösségben végzett ima kötelező.

2 - Ami által elérhető és érvényes a közösségi ima:

A közösségi ima elérése az imám mögött végzett ima egy rak'á-jának elérésével történik. A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) szavai alapján:

«مَنْ أَدْرَكَ رَكْعَةً مِنَ الصَّلَاةِ فَقَدْ أَدْرَكَ الصَّلَاةَ».

"Aki elér egy rakᶜ'á-t az imából, az elérte az imát."³⁴.

3 - Mi számít egy rak'a teljesítésének:

A rak'a elérése a meghajlás elérésével történik. Amikor a későn érkező imádkozó eléri az imámot meghajlás közben: köteles a takbírat al ihrám-ot (Allahu akbar) mondani állva, majd ismét mondja az Allahu akbar-t a meghajláshoz. Ha csak a kezdő takbír elmondására szorítkozik álló helyzetben, az elegendő a meghajlás takbír-jának helyettesítésére.

4 - Azok a mentségek, amelyek lehetővé teszik az ember számára a közösségi ima elhagyását:

1 - Betegség, ha nehézséget okoz számára a pénteki és közösségi imán való részvétel.

2 - A vizelet vagy a széklet visszatartása; mivel ezek visszatartása az ima alatti alázatosság elvesztéséhez vezethetnek el, és kárt okozhat a testben.

3 - Az étel jelenléte, amikor az ember éhes, vagy vágyik az ételre, feltéve, hogy nem válik szokássá vagy ürüggyé a közös ima elhagyására.

4 - A biztos, a megvalósuló félelem a lélekkel, a vagyonnal vagy mással kapcsolatban.

13 - A félelem imája:

A félelem imája minden megengedett harc esetén előírt, mint például a hitetlenek, a lázadók és a fegyveres rablók elleni küzdelem; a Magasztos Szavainak megfelelően:

﴿...إِنۡ خِفۡتُمۡ أَن يَفۡتِنَكُمُ ٱلَّذِينَ كَفَرُوٓاْ...﴾

(Ha attól féltek, hogy azok, akik hitetlenek rosszat eszeltek ki ellenetek...) [A Nők: 101; Q 4:101]. A többi esetében is hasonlóképpen járj el azokkal, akikkel szemben megengedett a harc.

A félelem imája két feltétel teljesülése esetén írható elő:

1) hogy az ellenség elleni harc megengedett legyen.

2) Félni attól, hogy támadást intéz a muszlimok ellen az ima idején.

A félelem imájának leírása:

Több módja van, és a legismertebbek közülük, ahogyan az Szahl (Allah legyen vele elégedett) által továbbított hagyományban szerepel:

أَنَّ طَائِفَةً صَفَّتْ مَعَ النَّبِي ﷺ، وَطَائِفَةً وِجَاهَ العَدُوِّ، فَصَلَّى بِالَّتِي مَعَهُ رَكْعَةً، ثُمَّ ثَبَتَ قَائِمًا، وَأَتَمُّوا لِأَنْفُسِهِمْ، ثُمَّ انْصَرَفُوا، وَصَفُّوا وِجَاهَ العَدُوِّ، وَجَاءَتِ الطَّائِفَةُ الأُخْرَى، فَصَلَّى بِهِمُ الرَّكْعَةَ الَّتِي بَقِيَتْ مِنْ صَلَاتِهِ، ثُمَّ ثَبَتَ جَالِسًا، وَأَتَمُّوا لِأَنْفُسِهِمْ، ثُمَّ سَلَّمَ بِهِمْ.

Egy csoport a Prófétával (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) sorakozott fel, míg egy másik csoport az ellenséggel szemben állt. A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azzal a csoporttal imádkozott egy rak'át, amely vele volt, majd állva maradt, és ők befejezték az imát maguknak. Ezután elfordultak és az ellenséggel szemben sorakoztak fel, majd a másik csoport jött, és a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) velük imádkozta a hátralevő rak'át az imájából, majd ülve maradt, és ők befejezték az imát maguknak, majd velük köszönt el.³⁵.

És a következő hasznos tanulságot vonhatjuk le a félelem imájából:

1 - Az ima fontossága az Iszlámban, valamint a közösségben végzett ima jelentősége, hiszen még a kritikus helyzetekben sem szabad elhanyagolni.

2 - Ennek a Közösségnek a nehézségektől való mentesítése, valamint a saría könnyítő jellege és az, hogy minden időre és helyre alkalmazható.

3 - Az Iszlám Törvénykezés tökéletessége, és hogy minden helyzetre a megfelelő szabályozást nyújtja.

A tizennegyedik: A Pénteki Ima:

Először: ennek vallási megítélése:

A Pénteki Ima minden muszlim férfi számára kötelező, aki nagykorú, épelméjű, állandó lakóhellyel rendelkezik, és nincs mentsége, felmentése.

A Magasztos Szava értelmében:

﴿يَٰٓأَيُّهَا ٱلَّذِينَ ءَامَنُوٓاْ إِذَا نُودِيَ لِلصَّلَوٰةِ مِن يَوۡمِ ٱلۡجُمُعَةِ فَٱسۡعَوۡاْ إِلَىٰ ذِكۡرِ ٱللَّهِ وَذَرُواْ ٱلۡبَيۡعَۚ ذَٰلِكُمۡ خَيۡرٞ لَّكُمۡ إِن كُنتُمۡ تَعۡلَمُونَ 9﴾

(Ó, ti, akik hisztek! Ha elhangzik a pénteki imára hívás, akkor siessetek megemlékezni Allah-ról. Hagyjátok az adásvételt, ez jobb nektek, ha tudással bírtok. 9) [Péntek: 9; Q 62:9].

És az ő (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) szavai értelmében:

«لَيَنْتَهِيَنَّ أَقْوَامٌ عَنْ وَدْعِهِمُ الْجُمُعَاتِ، أَوْ لَيَخْتِمَنَّ اللَّهُ عَلَى قُلُوبِهِمْ، ثُمَّ لَيَكُونُنَّ مِنَ الْغَافِلِينَ».

"Némely emberek, hagyjanak fel a Pénteki imák elhagyásával. Ám, ha ezt nem teszik meg, abban az esetben Allah pecsétet fog helyezni a szívükre. Ezután pedig a hanyag figyelmetlenek közé fognak tartozni."³⁶.

Másodszor: a Pénteki Ima érvényességének feltételei:

1) Az időpont: és ennek ideje megegyezik a déli ima idejével. Nem érvényes az ima ideje előtt, és azután sem, hogy a megszabott ideje lejárt.

2) Egy közösségnek kell jelen lennie, és a helyes és hiteles vélemény szerint a közösség legalább három emberből áll. Nem fogadtatik el egyedülállótól, sem kettőtől.

3) Az imádkozóknak állandó lakosoknak kell lenniük, épített lakóhelyekkel, a szokásos építési mód szerint. Legyen az vasbetonból, kőből, agyagból vagy más anyagból. Azoknak, akik a puszták lakói, a sátrak és a szőtt házak tulajdonosai, akik nem telepednek le állandó helyen, hanem vándorolnak és jószágaikkal követik a legelőt számukra, nem érvényes.

4) Két vallás, oktató jellegű beszéd (khuṭba) előzze meg, ahogyan a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) rendszeresen tette.

Harmadszor: A Pénteki Ima Két Khuṭbájának Alapvető Elemei:

1 - Hálaadás Allahnak és az Ő dicsérete és a két tanúságtétel (a "lā ilāha illā-Llāh" és "Muḥammad rasūlu-Llāh").

2 - Üdvösség és áldás kérése a Prófétára (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget).

3 - Az Allah iránt tanúsított félelemre való intés.

4 - A Koránból való részlet recitálása.

5 - Intés, oktató jellegű tanítás.

Negyedszer: a Pénteki ima előtt mondott két khuṭba ajánlott cselekedetei:

1- A beszéd a minbaron (szószék).

2 - A két khuṭba közötti szünet egy rövid üléssel. 3 - A fohász a muszlimokért és vezetőikért.

4 - A kettő lerövidítése.

5 - A szónok köszön a hallgatóságnak, amikor felmegy a minbarra.

Ötödik: A Pénteki Ima ajánlott cselekedetei:

1 - Fogak megtisztítása.

2 - Az illatszer megérintése, ha van.

3 - A korai elindulás a Pénteki imára.

4 - A mecsetbe gyalogosan menni, nem járművel.

5 - Igyekezni kell közel elhelyezkedni az imámhoz.

6 - A fohászkodás.

7 - A Barlang szúra recitálása.

8 - Üdvösség és áldás kérése a Prófétára (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget).

Hatodszor: Mi tilos a Pénteki Ima résztvevői számára:

1- Tilos a beszéd, mikor az imám a khuṭba-t mondja a Pénteki Napon, a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget)) szavai alapján:

«إِذَا قُلْتَ لِصَاحِبِكَ يَوْمَ الْجُمُعَةِ: أَنصِتْ، وَالْإِمَامُ يَخْطُبُ، فَقَدْ لَغُوتَ».

"Ha a Pénteki Napon (a Pénteki Ima) során, mikor az imám a khuṭba-t mondja, és te a társadnak azt mondtad: "Hallgass!", bizony felesleges, szükségtelen szót szóltál."³⁷. Azaz: üres fecsegést mondtál, és az üres fecsegés: bűn.

2 - Makrúh átlépni az emberek nyakán, kivéve ha valaki imám, vagy ha egy olyan réshez lép, amelyet csak így lehet elérni.

A Péntek ima elérése:

Aki elérte a meghajlást az imámmal a második rak'a-ban a pénteki imából, az elérte a pénteki imát, majd két rak'át végez. Ha valaki nem érte el a második rak'a meghajlását, akkor elmulasztotta a Pénteki imát, és négy rak'a-ként kell befejeznie a déli imát. Ugyanígy, aki átaludta vagy más okból elmulasztotta a Pénteki Imát, annak azt déli imaként kell elvégeznie.

Tizenötödik: A mentséggel rendelkező emberek imája:

Először: A beteg imája:

Először: A betegnek a képességeihez mérten kell elvégeznie az imát. Nem megengedett számára, hogy késleltesse azt az idején túl, ameddig ép elmével rendelkezik.

Másodszor: Hogyan végzi el a beteg az imáját?

1 - A betegnek állva kell imádkoznia, ha képes felállni nehézség vagy kár és ártalom nélkül, és meg kell hajolnia és leborulnia.

2 - Ha a meghajlás vagy a leborulás kárt okoz neki, bár képes állva maradni, a meghajlást állva a fejével jelzi, a leborulást pedig ülve.

3 - Ha nem képes állva imádkozni; akkor ülve imádkozik. A Szunna szerint a helyes testtartás az állás helyén a keresztbe tett lábak (török ülés), a meghajlást a fejjel való biccentéssel jelzi, és ha lehetséges, a földre leborul, ha nem, akkor a leborulást is biccentéssel jelzi, amely mélyebb, mint a meghajlás.

4 - Ha nem tud ülve imádkozni; akkor az oldalán fekve is imádkozhat, arcával a Qibla felé fordulva. A jobb oldal előnyösebb, ha lehetséges; és a meghajlást és leborulást csak jelzi.

5 - Ha nem képes az oldalán fekve imádkozni, akkor a hátán fekve is imádkozhat, két lába a Qibla felé néz, és a fejével bólint a meghajlás és a leborulás helyett.

6 - Ha nem lehetséges számára a testével jelezni a meghajláskor és a leboruláskor; akkor a fejével bólint, ha ez is nehézséget okoz számára; akkor a jelzés elmarad, és a szívében végzi el az ima cselekedeteit, kinyilvánítja a szándékot a meghajlásra, a leborulásra és az ülésre, miközben az adott helyzetében marad, és elmondja az imához tartozó Allahról való megemlékezéseket.

7 - A beteg ember megteszi az imához szükséges feltételeket, amennyire képes, mint például: a Ká'ba felé fordulás, a vízzel való mosakodás vagy a tayammum, ha képtelen a vízzel való mosakodásra; és a tisztaság elérését a szennyeződésektől. Ha valamelyik feltétel teljesítésére képtelen, akkor az alól felmentést kap, és az adott állapotában imádkozik, de nem halasztja el az imát a megszabott idején túlra.

8 - A szunna szerint a betegnek ülve kell imádkoznia, keresztbe tett lábakkal az állás és meghajlás helyén, és más esetekben térdelve.

Másodszor: az utazó imája:

1 - Azok közé tartozik az utazó is, akik mentességgel rendelkeznek, akinek megengedett a négy rak'á-s ima lerövidítése két rak'á-ra. A Magasztos Szava értelmében:

﴿وَإِذَا ضَرَبۡتُمۡ فِي ٱلۡأَرۡضِ فَلَيۡسَ عَلَيۡكُمۡ جُنَاحٌ أَن تَقۡصُرُواْ مِنَ ٱلصَّلَوٰةِ...﴾

(Ha úton vagytok, nem tekinthető bűnötöknek, ha lerövidítve végzitek el az imát...) [A Nők: 101; Q 4:101].

Anasz bin Málik (Allah legyen elégedett vele), azt mondta:

«خَرَجْنَا مَعَ النَّبِيِّ ﷺ مِنَ الْمَدِينَةِ إِلَى مَكَّةَ، فَكَانَ يُصَلِّي رَكْعَتَيْنِ رَكْعَتَيْنِ، حَتَّى رَجَعْنَا إِلَى الْمَدِينَةِ».

"Elindultunk a Prófétával (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) Medinából Mekkába, és az imát ő két rak'a-sként végezte, mindaddig, amíg vissza nem tértünk Medinába."³⁸.

A lerövidítés akkor kezdődik, amikor az utazó elhagyja városának épített környezetét; mert Allah megengedte a lerövidítést azoknak, akik útra kelnek a földön. Mielőtt elhagyná hazáját, nem tekinthető utazónak vagy vándornak, mivel a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) csak akkor rövidítette meg az imákat, amikor már útnak indult.

2 - Az a távolság, amelyet ha az utazó meg akar tenni, megengedett számára az ima lerövidítése, körülbelül nyolcvan kilométer.

3 - Az utazónak joga van az ima lerövidítésére a visszatérése során, egészen addig, amíg be nem lép abba a városba, ahonnan elindult.

4 - Ha az utazó megérkezik egy országba, és ott tartózkodni kíván; három lehetősége van:

a) Ha valaki szándékozik több, mint négy napig tartózkodni, akkor köteles az imát teljes egészében elvégezni az első naptól kezdve, amikor megérkezett, és nem élhet az utazás engedményeivel.

b) Ha négy napig vagy annál rövidebb ideig szándékozik tartózkodni, megengedett számára az ima lerövidítése és az utazási engedmények igénybevétele.

c) Ha nem tervez és nem szándékozik meghatározott idejű tartózkodást, úgy maradhat egy napig vagy tíz napig, attól függően, hogy a hely mennyire megfelelő számára, vagy ha van valamilyen célja, mint például kezelés vagy felülvizsgálat, és amikor célját elérte, visszatér hazájába; megengedett számára az ima lerövidítése és az utazási engedmények igénybevétele, amíg vissza nem tér, még akkor is, ha tartózkodása meghaladja a négy napot.

5 - Ha az utazó egy helyben tartózkodó imám mögött imádkozik, köteles teljes imát végezni, még akkor is, ha csak az utolsó tasahud-ot éri el vele.

6 - Ha a helybeli egy utazó mögött imádkozik, aki lerövidíti az imát; a helybelinek kötelessége befejeznie az imáját az imám elköszönése után.

Tizenhatodik: A Két Ünnep imája:

A muszlimok ünnepei isteni eredetűek, amelyeket a Magasztos Allah rendelt el és szabályozott számukra, és nem ők maguk találták ki. Csak két ünnepük van, ezek: a Fitr (a Böjt megtörésének ünnepe) és al-Adhá (az Áldozati Állat levágásának ünnepe). A hitetlenek ünnepeivel vagy az újításból fakadó ünnepekkel ellentétben, amelyeket a Magasztos Allah nem rendelt el és nem parancsolt meg, hanem saját maguk találták ki.

A Két Ünnep imájának vallási megítélése:

Ez egy közösségi kötelesség, amelyet a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) rendszeresen gyakorolt, és amelyet az Igaz Úton Vezérelt Utód-Kalifák is folytattak (Allah legyen elégedett mindegyikkel). Ezek a Vallás meghatározó jelei és nyilvános szertartásai közé tartoznak.

A két Ünnep Imájának ideje: az imaidő kezdete, amikor a nap egy lándzsányi magasságba emelkedik, azaz hozzávetőleg egynegyed óra elteltével a napkelte után, és az imaidő vége, amikor a nap delelőre ér.

A Két Ünnep Imájának leírása:

1 - Az első rakᶜa-ban mondja a takbírat al ihrám-ot (Allahu akbar), majd elmondja a megnyitó fohászt. Ezután hat takbír-t mond, minden takbírnál felemeli a kezét, dicséri és magasztalja Allahot, és fohászkodik a Prófétáért (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) a takbírok között. Majd elmondja a taᶜawwudh-ot (Allah oltalmának kérésre) és a baszmala-t (Allah Nevében), és elkezdi a recitálást.

2 - A második rakᶜa-ban az átváltó takbír után öt takbír-t mond, majd Allah oltalmát kéri (taᶜawwudh) és elmondja a baszmala-t (Bi-szmi-Lláh - Allah nevében), majd elkezdi a recitálást. Ajánlott, hogy az első rakᶜa-ban a Fātiḥa után az al-Aᶜlā szúrá-t, a másodikban pedig az al-Ghāshiya szúrá-t recitálja.

3 - Miután az imám befejezte a köszöntést, felmegy a szószékre, és elmond két vallási oktató beszédet (khuṭba), amelyek között röviden leül, ahogyan azt a Pénteki ima beszédében is teszik.

Az Ünnepben teendő szunnák:

a) A ghuszl.

b- A tisztálkodás (ruházat, test) és az illatszerek használata.

c - Az étkezés a Fitr ima előtt; és az Adhá ünnepi ima után a saját áldozati állatából, ha van neki.

d - Gyalogosan a helyszínre menni.

e -Elmenni az egyik úton, és visszatérni egy másik úton.

És a korai érkezés az imádkozás helyére az imám mögött imádkozó számára, de nem az imámnak.

A takbír:

Ajánlott a takbīr (Allāhu akbaru) mondása a Fitr és az Adhá előestéjén, valamint a Dhu-l-hidzsa első tíz napján és a Tashrīq napjain; ez kétféle lehet:

Az első típus: a korlátlan takbír (Allahu akbar - Allah a legnagyobb): amelyet nem kötöttünk meghatározott időhöz.

1 - A böjt megtörése: az ünnep éjszakájának napnyugtájától az ünnepi ima kezdetéig.

2 - Az Áldozati Ünnep során: a naplementétől a Dhul-Hijjah első napjának éjszakáján egészen a Tasríq Napok utolsó napjának naplementéjéig.

A második típus: a kötött takbír (Allāhu akbar - Allah a legnagyobb): amely a kötelezően előírt imák végén van kötve.

A nem ihrám állapotban lévő személy: az Arafát napjának hajnalától az utolsó Tasríq nap délutánjáig.

Az ihrám állapotában lévő: az ünnep napján a déli imától az utolsó Ayyámu-t-Tasríq napjának aszr imájáig.

Tizenhetedik: A fogyatkozás imája:

A khuszúf és kuzúf jelentése:

A holdfogyatkozás (khuszúf): az a jelenség, amikor a Hold fénye vagy annak egy része eltűnik az éjszaka folyamán.

A napfogyatkozás (kuszúf): a napfény vagy annak egy részének eltűnése nappal.

A nap/holdfogyatkozás ima vallási megítélése:

Megerősített szunna, amelyet a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) cselekedete igazol, mivel ő is elvégezte azt a típusú imát, amikor napfogyatkozás történt az ő idejében. Ahogyan azt az ő parancsa is jelzi, és a tudósok összessége egyetért annak törvényességében.

Az ideje:

A nap- vagy holdfogyatkozás kezdetétől egészen annak eltűnéséig és visszatér világító ragyogásuk, azaz a fogyatkozás megszűnéséig.

Leírása:

Az imádság két rak'á-ból áll, amelyek során hangosan recitálják a szöveget, és a következőképpen történik:

a- Elmondja a takbíratu-l-iḥrām-ot, majd elmondja a kezdő fohászt, Allah menedéket és oltalmát kéri, baszmala-t mond, és elrecitálja a Fátiha-t, majd hosszasan recitál.

b - majd hosszasan meghajol.

c - Majd felemelkedik a meghajlásból, és azt mondja: "Szami‘a-Llāhu li-man ḥamidah - Allah meghallgatja azt, aki Őt dicsőíti", majd recitálja a Fátihát, és utána egy hosszú recitációt mond, amely rövidebb, mint az első.

d - Majd meghajol egy hosszú meghajlással, amely rövidebb, mint az első meghajlás.

e - Majd felemelkedik a meghajlásból, mondva: "szamiᶜa-Llāhu li-man ḥamidah" (Allah meghallgatja azt, aki Őt magasztalja).

f - Majd két hosszú leborulást (szudzsúd) végez.

‌g - Majd felemelkedik a második rakᶜa-hoz, amely hasonló az első rakᶜa-hoz, de rövidebb annál.

Szunnái:

a) Az imára hívás a következő szavakkal történik: „Az ima már előkészíttetett, közössége összegyülekezett.”

b) A közösségben végzendő.

c) Az imát hosszasan végzik el, úgy a felállását, meghajlását, mint a leborulását.

d) A második rakᶜa rövidebb legyen, mint az első.

e) Intés és tanácsadás utána, valamint buzdítás a jó cselekedetek végrehajtására és a rossz tettek elhagyására.

f) Bőséges fohászkodás, alázatos könyörgés, bűnbánat és jótékony adakozás.

Tizennyolcadik: Az esőért fohászkodás imája:

1) Az esőért fohászkodás (isztiszqá'): a Magasztos Allahhoz való könyörgés az eső leküldéséért aszály idején.

Az esőért fohászkodó ima vallásilag megszabott ideje:

Az isztiszqá' ima előírt, ha a föld kiszárad, az eső elmarad, és kár keletkezik annak hiánya miatt. Nincs más lehetőségük, mint hogy könyörögjenek Urukhoz, és esőt kérjenek Tőle, különféle fohászokkal és esdeklésekkel.

a - Néha a közösségi ima keretében, vagy egyénileg.

b - Néha a Pénteki Ima beszédében (khuṭba) a khatīb fohászkodik, és a muszlimok áment mondanak a fohászára.

c - És néha fohászkodás révén bármely időben, ima és prédikáció nélkül.

Az isztiszqá' ima vallási megítélése:

Megerősített szunna, amikor annak oka fennáll; a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) cselekedete szerint, ahogyan azt Abdullāh ibn Zayd (Allah legyen elégedett vele) mondta:

«خَرَجَ النَّبِيُّ ﷺ إِلَى الْمُصَلَّى، فَاسْتَسْقَى، وَاسْتَقْبَلَ الْقِبْلَةَ، وَقَلَبَ رِدَاءَهُ، وَصَلَّى رَكْعَتَيْنِ».

"A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) kiment a muszallára, esőért imádkozott, a Ká'ba felé fordult, megfordította a köpenyét, és két rak'á-ból álló imát végzett."³⁹.

Az isztiszqá' ima leírása:

Az isztiszqá' ima leírása olyan mint a Két Ünnep imája. A muszallá-ban (a mecsettől elkülönülő imatér) ajánlott elvégezni, mint az Ünnep imáját, és az előírásai megegyeznek az Ünnep ima előírásaival; a rakᶜa-k számában, a recitálás fennhangon történő elmondásában, abban, hogy az imát a khuṭba előtt kell elvégezni, valamint az első és a második rakᶜa-ban a recitálás előtti többlet takbír-okban. Ahogyan korábban kifejtettük a Két Ünnep imájában. És egyetlen khuṭba-t mond, azaz szónoklatot.

A tizenkilencedik: a Temetés előírásai és szabályozásai:

Először: Azok számára, akik a haldokló mellett vannak:

1 - Ajánlott annak, aki jelen van a haldokló mellett, hogy biztassa őt a tanúságtételre: «Nincs más jogosan imádható isten Allahon kívül» (lā ilāha illā-Llāh).

2 - Ajánlott a Qibla felé fordítani.

3 - Ajánlott lesütni a szemeit.

4 - Ajánlatos az elhunytat halála után egy ruhával letakarni.

5 - Szükséges a gyors előkészítése.

6 - Sürgősen el kell rendezni (az elhunyt) adósságait.

7 - Az elhunytat megmosdatják és lepelbe burkolják, ami közösségi kötelesség.

Másodszor: a halottért mondott ima szabályai és előírásai:

Vallási megítélése: közösségi kötelezettség.

Feltételei:

1) A Qibla felé fordulás.

2) Az szemérem részek eltakarása.

3) A tisztátalanság elkerülése.

4) Az imádkozó tisztasága és annak tisztasága, akiért az imát mondják.

5) Az imát mondó és akiért az imát mondják: muszlimnak kell lennijük.

6 - jelen lenni a temetésen, ha a városban van.

7 - Legyen felnőtt, döntőképes, vallásilag terhelhető.

Pillérei:

1) Felállás az ima közben.

2) A négy takbír.

3) A Fátiha recitálása.

4) Ima és áldás kérése a Prófétára (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget).

5 - Fohászkodás az elhunytért.

6) A (pontos) sorrend.

7) Az elköszönés.

Szunnái:

1) a két kéz felemelése minden takbír során.

2) Al-iszti'ádha (Allah oltalmának keresése).

3) Fohászkodás önmagáért és a muszlimokért.

4) A recitálás halkan történik.

5) Álljon meg egy kicsit a negyedik takbír után és a taszlím előtt.

6) A jobb kéznek a bal kézre helyezése a mellkason.

7) Jobb oldalra fordul az elköszönés idején.

Leírása:

Az imám és az egyedül imádkozó az elhunyt férfi mellkasánál, az elhunyt nő derekánál áll, majd elmondja a belépő takbír-t, Allah oltalmát kéri (a sátán elől), nem mond megnyitó fohászt; majd a Biszmillah következik, és recitálja a Fátiha szúrát.

Ezután elmondja a takbírt, majd fohászkodik a Prófétáért (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget), majd ismét elmondja a takbírt, és fohászkodik az elhunytért azzal a fohásszal, ami hiteles formában maradt fenn. Mint a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) szavai:

«اللَّهُمَّ اغْفِرْ لِحَيِّنَا وَمَيِّتِنَا، وَصَغِيرِنَا وَكَبِيرِنَا، وَذَكَرِنَا وَأُنثَانَا، وَشَاهِدِنَا وَغَائِبِنَا، اللَّهُمَّ مَنْ أَحْيَيْتَهُ مِنَّا فَأَحْيِهِ عَلَى الإِيمَانِ، وَمَنْ تَوَفَّيْتَهُ مِنَّا فَتَوَفَّهُ عَلَى الإِسْلَامِ، اللَّهُمَّ لَا تَحْرِمْنَا أَجْرَهُ، وَلَا تُضِلَّنَا بَعْدَهُ».

"Ó, Allah! Bocsáss meg az élőinknek és az elhunytainknak, a fiataljainknak és az időseinknek, a férfiaknak és a nőknek közülünk, a jelenlévőknek és a távollévőknek. Ó, Allah! Akinek életet adsz közülünk, adj neki életet a hitben, és akit halálba küldesz közülünk, add, hogy az Iszlám talaján állva haljon meg. Ó, Allah! Ne fossz meg minket az ő jutalmától, és ne vigyél minket tévelygésbe utána."⁴⁰.

Továbbá az ő szavai:

«اللَّهُمَّ اغْفِرْ لَهُ وَارْحَمْهُ، وَعَافِهِ وَاعْفُ عَنْهُ، وَأَكْرِمْ نُزُلَهُ، وَوَسِّعْ مَدْخَلَهُ، وَاغْسِلْهُ بِالْمَاءِ وَالثلْجِ وَالْبَرَدِ، وَنَقِّهِ مِنَ الْخَطَايَا كَمَا نَقَّيْتَ الثَّوْبَ الْأَبْيَضَ مِنَ الدَّنَسِ، وَأَبْدِلْهُ دَارًا خَيْرًا مِنْ دَارِهِ، وَأَهْلًا خَيْرًا مِنْ أَهْلِهِ، وَزَوْجًا خَيْرًا مِنْ زَوْجِهِ، وَأَدْخِلْهُ الْجَنَّةَ، وَأَعِذْهُ مِنْ عَذَابِ الْقَبْرِ، وَمِنْ عَذَابِ النَّارِ».

"Ó, Allah! Bocsáss meg neki és könyörülj rajta! Védd meg minden rossztól és tekints el a hibáitól! Tedd megtiszteltté a letelepedési helyét és tedd tágassá a belépő helyét! Mosdasd és tisztítsd meg őt vízzel és hóval és jégesővel! Tisztítsd meg őt a hibáktól, ahogyan a fehér ruha is megtisztul a szennyeződéstől. És cseréld fel földi lakhelyét egy jobb lakhellyel, és a földi családját egy jobb családdal; és egy jobb feleséggel, mint a felesége! Léptesd őt be a Paradicsomba! Mentsd meg őt a sír büntetésétől és a Tűz büntetésétől!"⁴¹. Majd elmondja a takbírt (Alláhu akbar), utána egy rövid ideig megáll, majd egyszer köszön el jobbra fordulva.

A harmadik Téma: a zakát:

1 - A zakát (a kötelező alamizsna) meghatározása és jelentősége:

A zakát nyelvileg: növekedés és gyarapodás.

A zakát vallási meghatározása: egy kötelezően előírt jog és kötelezettség bizonyos javakra, amelyeket egy meghatározott csoportnak kell adni.

Ez az Iszlám Harmadik Pillére. A Koránban nyolcvankét helyen szerepel az imával együtt, ami a kiemelkedő helyzetére utal.

A Magasztos azt mondja:

﴿وَأَقِيمُواْ ٱلصَّلَوٰةَ وَءَاتُواْ ٱلزَّكَوٰةَ...﴾

(És végezzétek el az imát, és adjátok meg a zakát-ot...) [A Tehén:43; Q 2:43].

(A Próféta - Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta:

«بُنِيَ الإِسْلَامُ عَلَى خَمْسٍ: شَهَادَةِ أَنْ لَا إِلٰهَ إِلَّا اللَّـهُ، وَأَنَّ مُحَمَّدًا رَسُولُ اللَّـهِ، وَإِقَامِ الصَّلَاةِ، وَإِيتَاءِ الزَّكَاةِ، وَحَجِّ الْبَيْتِ، وَصَوْمِ رَمَضَانَ».

"Az Iszlám öt dologra épül: tanúságtétel arról, hogy nincs más jogosan imádható isten csak Allah, és hogy Muḥammad Allah Küldötte; az ima elvégzése, a zakát megfizetése, a Házhoz történő Zarándoklat és a böjtölés Ramadán havában.”⁴².

A muszlimok körében közmegegyezés uralkodik annak kötelező voltáról. Aki tagadja annak kötelező voltát, az hitetlen. Azok elleni harc, akik megakadályozzák annak teljesítését.

2 - A zakát kötelezővé válásának feltételei:

a) A szabadság: Nem kötelező a rabszolgára, mert nincs vagyona, és ami a kezében van, az az ura tulajdona, így a zakát az urát terheli.

b) az Iszlám: így tehát nem kötelező a hitetlen részéről, mivel az közeledés és engedelmesség (Allah iránt), és a hitetlen nem tartozik a közeledés és engedelmesség népei közé.

c) A niszáb birtoklása: nem kötelező a niszáb alatti összegre, amely egy meghatározott anyagi mennyiség.

d) A teljes tulajdonjog: azaz a vagyon teljes és tökéletes tulajdonlása, birtoklása az egyén által, így nincs zakát olyan vagyonra, amelynek tulajdonjoga nem szilárdult meg, mint például az írásbeli adósság esetében.

f) Az év eltelte a vagyon birtoklásának kezdete óta: Áisa (Allah legyen elégedett vele) hagyománya szerint, amelyet a Prófétáig (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) vezetett vissza:

«لَا زَكَاةَ فِي مَالٍ حَتَّى يَحُولَ عَلَيْهِ الْحَوْلُ».

"Nincs zakát a vagyon után, amíg el nem telik egy év.”⁴³.

3 - Azok a javak, amelyek után a zakát kötelező:

Elsőként: lábasjószágok;

A teve, a tehén és a juh, amelyekre a zakát két feltétel teljesülése esetén kötelező:

1- Azért tartják, hogy tejet adjon és szaporodjon, nem pedig munkára.

2 - Legelőknek kell lenniük (azaz: pásztoroltaknak). Nem kötelező a zakát azokra az állatokra, amelyeket vásárolt takarmánnyal etetnek, vagy amelyeket összegyűjtött fűvel vagy más hasonlóval táplálnak. Nincs zakát azokra az állatokra, amelyek az év egy részében legelnek, de nem az egész évben vagy annak nagyobb részében.

4 - Az állatállomány, lábasjószágok kvótái:

1 - A tevék utáni zakát:

Ha a feltételek teljesülnek; minden öt teve után egy birka, tíz után két birka, tizenöt után három birka, húsz után négy birka kötelező. A szunna és a tudósok közmegegyezése is erre utal. Amikor eléri a huszonötödiket (számban, mennyiségben): akkor egy "Bint Makhāḍ" - azaz egy olyan nőstény teve jár utánuk, amelyik betöltötte az első évét és belépett a másodikba; ha pedig ez hiányzik, akkor helyette egy "Ibn Labūn" - azaz egy hím teve, amelyik betöltötte a második évét, vagy belépett a harmadik évébe - is elegendő.

Amikor a tevék száma eléri a harminchatot, akkor egy kétéves nőstény teve (bint labūn) bemutatása kötelező.

Amikor eléri a negyvenhatot; kötelező egy ḥiqqa, ami az, ami három évet betöltött.

Ha a tevék száma eléri a hatvanegyet, akkor kötelező egy dzsath'a, amely négy éves (nőstény).

Ha az összes teve száma eléri a hetvenhatot, akkor két kétéves nőstény tevét kell felajánlani.

Ha a tevék száma eléri a kilencvenegyet, két ḥiqqa-t kell adni.

Ha a tevék száma meghaladja a százhúszat eggyel, akkor három két éves nőstény tevével tartozik, majd minden negyven után egy két éves nőstény tevével, és minden ötven után egy három éves nőstény tevével.

2 - A szarvasmarhák utáni teljesítendő zakát:

Akkor kötelező, ha a feltételek teljesülnek, ha elérte a harmincat: egyéves bika vagy tehén; ami azt jelenti, hogy mindegyikük betöltötte az egy évet és belépett a második évbe.

Nincs semmi a harmincat el nem érők esetében.

Amikor eléri a negyvenet, kötelező egy kétéves tehén felajánlása.

Ha a szarvasmarhák száma meghaladja a negyvenet; akkor minden harminc után egy egyéves hím vagy nőstény (tehén; tabīᶜ, tabīᶜa), és minden negyven után egy muszinna (két évesnél idősebb nőstény) kötelező.

3 - A juhok utáni teljesítendő zakát:

Ha a juhok száma eléri a negyvenet, akár birkák, akár kecskék, akkor egy birka jár, amely egy hat hónapos birka, vagy egy nőstény kecske.

Nincs zakát a juhok után, ha azok száma kevesebb, mint negyven. Amikor a juhok száma eléri a száz huszonegyet; két juhot kell felajánlani. Amikor eléri a kétszázegyedik, három juhot kell felajánlani.

Ezután a kötelezettség rendeződik ebben a mennyiségben, így minden száz juh után egy kötelező, tehát négyszáz esetén négy juh, és így tovább.

Másodszor: a földből előkerülő javak után teljesítendő zakát:

A földből származó dolgok két fajtája van:

1. Gabonafélék és gyümölcsök.

2- A fémek.

Az első fajta: A gabonafélék és gyümölcsök:

A zakát kötelező a gabonafélékre; mint például: búza, árpa és rizs. A gyümölcsök között; mint például: a datolya és a mazsola. Nem kötelező más növényekre; mint például a hüvelyesek és zöldségek.

A gabona és gyümölcsök zakāt-jának kötelező előfeltételei:

1) Hogy tárolhatónak kell lennie: nincs zakát arra, amit nem lehet eltárolni, mint például a gyümölcsök és zöldségek.

2) Mérték szerint mérhetőnek kell lennie: nincs zakát arra, amit darabszám vagy súly alapján árulnak, mint például a dinnye, a hagyma, a gránátalma és más hasonlók.

3) A niszábot elérni: ami öt awszuq, így ami ennél kevesebb, arra nem vonatkozik a zakāt.

4) A zakāt esedékességekor a niszábnak a tulajdonában kell lennie.

Akinek a tulajdonába kerül a zakāt kötelezővé válásának időpontja után, annak nem kötelező a zakāt, mint ahogyan az sem, aki megvásárolja vagy ajándékba kapja azt az aratás után.

A zakát kötelező időpontja:

A zakāt kötelező a magvak és gyümölcsök esetében, ha azok már megértek. Jel a jóság és élvethetőségének kezdetére; ezek a következők:

a - a gabona magvak: amikor erőssé és keménnyé válik, és szilárddá lesz.

b- A pálmafa gyümölcseinek érése: amikor pirosra vagy sárgára változik a színük.

c - a szőlő: legyen lágy és édes.

Mértéke:

A gabonák és gyümölcsök niszábja: öt waszq (többes száma: awszuq) A waszq hatvan szá'. A niszáb háromszáz Prófétai szá', ami kilogrammban körülbelül 900 kg-nak felel meg.

A kötelező zakāt mértéke benne:

A tized kötelező azon termények esetében, amelyeket költség és fáradság nélkül öntöznek; mint például az esővízzel és forrásokkal öntözött növények.

A zakāt mértéke 5% azokban az esetekben, amikor a termést költséges és fáradságos módon öntözik, például ha a vizet kutakból vagy folyókból állatok vagy modern gépek segítségével szivattyúzzák.

A második fajta: Fémek:

A földből előkerülő fajták közül: a fémek. A földből kinyert dolgok, amelyek nem azonosak a föld anyagával; mint például az arany, az ezüst, a vas és a drágakövek.

A zakāt kötelezővé válásának időpontja:

Ha megszerezte és birtokba vette; azonnal megfizeti az utána esedékes zakāt-ot, mivel nem szükséges, hogy egy év elteljen. Niszábja: az arany és az ezüst legkisebb megszabott mértéke, és annak értékéből a tized negyedét (2,5%) kell felajánlani.

Harmadszor: Az Értékek Zakátja:

A fizetőeszközök: arany, ezüst és bankjegyek, és zakāt-juk kötelező; a bizonyíték: a Magasztos Szava:

﴿وَالَّذِينَ يَكْنِزُونَ الذَّهَبَ وَالْفِضَّةَ وَلَا يُنْفِقُونَهَا فِي سَبِيلِ اللَّهِ فَبَشِّرْهُمْ بِعَذَابٍ أَلِيمٍ 34﴾

(Akik azonban aranyat és ezüstöt halmoznak fel és nem adakoznak abból Allah Útján , azoknak adj hírt a fájdalmas büntetésről!) [A Megbánás: 34; Q 9:34].

És a hagyományban olvasható:

«مَا مِنْ صَاحِبِ ذَهَبٍ وَلَا فِضَّةٍ لَا يُؤَدِّي فِيهَا حَقَّهَا؛ إِلَّا إِذَا كَانَ يَوْمَ الْقِيَامَةِ صُفِّحَتْ لَهُ صَفَائِحُ مِنْ نَارٍ».

"Bármely arany vagy ezüst tulajdonos, aki nem teljesíti az utánuk járó kötelezettségét, a Feltámadás Napján, ezek lemezekre lesznek hevítve a számára a Tűzből."⁴⁴.

A tudósok egyetértenek abban, hogy a zakāt kötelező az aranyra és az ezüstre, és a bankjegyek hasonló megítélés alá esnek, mint az arany és az ezüst, mivel átvették azok helyét a pénzügyi tranzakciókban.

Az arany és ezüst zakāt-jának megszabott része, valamint a kifizetendő mennyiség:

A niszáb az arany vagy az ezüst esetében; mivel ezek helyettesítik őket az értékben, ha elérik az egyikük niszáb-ját, kötelezővé válik a zakāt. Manapság a bankjegyek niszáb-ját általában az ezüst alapján határozzák meg, mivel az olcsóbb, mint az arany, így előbb eléri a niszáb-ot. Ha egy muszlim olyan vagyonnal rendelkezik, amely eléri a 595 gramm ezüst értékét, és már egy teljes év eltelt, akkor kötelező a zakāt teljesítése. A gramm ezüst értéke időről időre változik. Akinek kevés pénze van, és nem tudja, hogy elérte-e a vallásjogilag megszabott határt, annak érdemes megkérdezni az ezüst kereskedőket a gramm ezüst aktuális értékéről, majd ezt megszorozni 595-tel; az eredmény a legkisebb megszabott rész.

Hasznos információ: Ha valaki ki akarja fizetni a vagyonának zakátját; ossza el a niszábot negyvennel, és ami kijön, az a kötelezően fizetendő mérték.

Negyedszer: Árucikkek (kereskedelmi ajánlatok) utáni zakāt.

Azok az áruk, amelyeket adásvétel céljából készítettek elő a haszonszerzés érdekében. A kereskedelmi ajánlatok mindenféle pénzen kívüli vagyontárgyat magukban foglalnak; mint például az autók, ruhák, szövetek, vas, fa és egyéb, kereskedelemre szánt dolgok.

A kereskedelmi árucikkek zakāt-jának kötelező feltételei:

1 - Hogy a saját cselekedetei által birtokolja; mint például az eladás, bérbeadás, és más megélhetési források.

2 - Azért kell birtokolnia kereskedelmi szándékkal; hogy haszonszerzés céljából tegye, mert a cselekedetek a szándékok szerint vannak, és a kereskedelem is cselekedet, ezért szükséges, hogy a szándék ezzel együtt járjon, mint minden más cselekedet esetében.

3 - Az értékének el kell érnie a niszáb szintjét az egyik nemesfémből.

4 - a teljes év elteltével, ami az év múlását jelenti.

Az árucikkek zakāt-jának kifizetési módja:

A javakat, a két nemesfém egyikében, az évfordulókor aranyban vagy ezüstben értékelik. Ha az értéke eléri a megszabott részt az egyik pénznemben, akkor a tized negyedét (2,5%) kell felajánlani az értékéből.

Ötödik: Zakātu-l-Fiṭr (a böjt megtörésekor történő felajánlás)

Ez a kötelező jótékony adakozás a Ramadán hónap végén. A Kivonulás második évében lett elrendelve.

Vallásjogi megítélése:

A Böjt megtörésének zakát-ja (Zakátu-l-Fitr) kötelező minden muszlim számára, aki az Ünnep napján és éjszakáján rendelkezik azzal az étellel, ami meghaladja az ő és családja szükségleteit. Kötelező minden muszlim számára; akár férfi, akár nő, akár kiskorú, akár felnőtt, akár szabad, akár rabszolga. A hagyomány tartalmának megfelelően:

«فَرَضَ رَسُولُ اللَّهِ ﷺ زَكَاةَ الْفِطْرِ عَلَى الْعَبْدِ وَالْحُرِّ، وَالذَّكَرِ وَالْأُنثَى، وَالصَّغِيرِ وَالْكَبِيرِ، مِنَ الْمُسْلِمِينَ».

"Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) kötelezővé tette a zakát al-fitr-t a rabszolgákra és szabad emberekre, férfiakra és nőkre, kicsikre és idősebbekre a muszlimok között."⁴⁵. És a kötelező jellegének (faraḍa) jelentése: kötelezővé tette, megszabta és előírta.

A vallásjogi érvényességének és törvényileg elrendelt voltának bölcsessége:

Ibn ᶜAbbās (Allah legyen elégedett kettejükkel) mondta:

«فَرَضَ رَسُولُ اللَّهِ ﷺ زَكَاةَ الْفِطْرِ؛ طُهْرَةً لِلصَّائِمِ مِنَ اللَّغْوِ وَالرَّفَثِ، وَطُعْمَةً لِلْمَسَاكِينِ».

"Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) kötelezővé tette a zakát al-fitr-t; hogy megtisztítsa a böjtölőt az üres tartalmatlan és obszcén beszédtől, és táplálékul szolgáljon a rászorulóknak."⁴⁶.

Kötelező ideje és kiadása és teljesítése:

A Böjt megtörésének zakát-ja kötelezővé válik az ünnep éjszakájának naplementéjével. Ajánlott ennek teljesítése az Ünnep napján, még azelőtt, hogy elindulna az Ünnep Imájára. Nem megengedett annak későbbre halasztása az Ünnep Imáján túlra; ha késlelteti azt az Ünnepi ima utánra, kötelessége bepótolni, és bűnösnek számít, amiért késleltette a megszabott időn túlra.

Megengedett azt teljesíteni egy vagy két nappal az Ünnep előtt is.

Mértéke és miből kell kiadni:

Egy száᶜ a helyiek által megszokott élelemből; mint például rizs, datolya, búza vagy más hasonló. A száᶜ mennyisége: körülbelül három kilogramm. Nem megengedett az érték kifizetése; azaz pénzt adni helyette; mivel ez ellentétes a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) parancsával.

A zakāt megfizetése és teljesítése:

Az idejének elérkezte:

A zakāt azonnali megfizetése kötelező, amint elérkezik annak esedékessége, Nem megengedett annak későbbre halasztása, kivéve ha szükség van rá, például ha a pénz távoli országban van tőle, és nincs senki, akit megbízhatna.

A teljesítésének helye:

A zakāt-ot legjobb abban az országban teljesíteni, ahol a vagyon található. És megengedett az adomány áthelyezése abból az országból, ahol a vagyon található, egy másik országba bizonyos esetekben:

a - Ha az országban nincs szükség a zakāt-ra.

b - Ha van egy közeli rokon, aki szükséget szenved egy másik országban.

c - Ha van egy törvényes érdek, amely indokolja az áthelyezését, például: az áthelyezése az éhínségek és árvizek sújtotta muszlim területekre.

A zakāt kötelező a gyermek és az elmeháborodott vagyonában is, az általános bizonyítékok alapján; és a gyámjuk kötelessége, hogy azt utánuk teljesítse a vagyonukból. A zakāt kiadása és teljesítése csak szándékkal lehetséges, a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) szavai alapján:

«إِنَّمَا الْأَعْمَالُ بِالنِّيَّاتِ».

"Bizony a cselekedetek kizárólag a szándékok szerint ítéltetnek meg."⁴⁷.

A zakāt jogosultjai:

Azok a csoportok, akik részesülnek a zakátból, nyolcan vannak:

Az első csoport: a szegények:

Ők azok, akik nem találják meg alapvető szükségleteiket a lakhatás, az étkezés és az öltözködés terén; A zakāt-ból adott összeg elegendő kell, hogy legyen számukra és az általuk eltartottak számára egy évre.

A második csoport: a szűkölködő nyomorultak:

Ők azok, akik megtalálják a szükséges ellátás nagy részét, de nem találják meg annak teljességét, például: akinek van fizetése, de az nem elegendő egy évre.

A zakāt összege: annyi, ami elegendő számukra és az általuk eltartottak számára egy évre.

A harmadik kategória: azok, akik azon (a zakāt) dolgoznak:

Azok, akiket a vezető megbíz a zakāt összegyűjtésével, vagy akik annak megőrzését vagy a rászorulókhoz való eljuttatását vállalják.

A zakāt összegét: a munkájukért járó jutalom mértéke, feltéve, hogy nem kapnak fizetést vagy bért az államtól.

A negyedik kategória: Azok, akiknek a szívét (az iszlám felé) hajlítani kell:

És mindazok, akiknek adománya reményt kelt: az Iszlámba való belépésük, hitük megerősödése, vagy a muszlimok elleni rosszakaratuk megszüntetése.

A zakāt összegének meghatározása: annyit adnak, amennyi elegendő a szívük megnyeréséhez.

Az ötödik kategória: a rabszolgák:

És ez azt jelenti: a rabszolgák és a szerződéses szolgák felszabadítása.

A mukātab (gazda és a szolga között szerződés él): az a rabszolga, aki megvásárolta magát a gazdájától, Ide tartozik: A muszlim foglyok váltságdíja a háborúk során.

A hatodik csoport: az adósok, akik két fajtába sorolhatók:

Az első: aki adóssággal tartozik saját szükségletei miatt, és nem talál módot arra, hogy visszafizesse adósságát. És megkapja azt, ami elegendő az adósságához.

A második: Az, akinek adóssága van az emberek közötti békítés és a jobbító tevékenység miatt, És megkapja azt, ami fedezi az adósságát, még akkor is, ha gazdag lenne.

A hetedik kategória: Allah útján:

Ők azok, akik Allah Útján harcolnak.

A zakāt összegének meghatározása: annyi, amennyi elegendő számukra az Allah útján való küzdelemhez; járművek, fegyverek, élelmiszer és egyéb szükségletek biztosítására.

A nyolcadik kategória: az úton lévő:

Az az utazó, akinek elfogyott az úti költsége, vagy akitől ellopták, és nem maradt nála elegendő pénz, hogy visszatérhessen hazájába.

A zakāt összege: annyi, amennyivel vissza tud jutni a saját országába, még akkor is, ha ott gazdag.

A negyedik fejezet: a böjt:

A böjt az:

A Magasztos Allah szolgálata, azáltal, hogy az ember tartózkodik a böjtöt megtörő dolgoktól a hajnalhasadásától egészen naplementéig.

Ez egy pillér az Iszlám Pillérei közül. És a Magasztos Allah által előírt kötelező kötelességek egyike. Az Iszlám Vallásban szükségszerűen ismert dolog. A Korán és a Szunna, valamint a muszlimok közmegegyezése bizonyítja annak kötelező voltát.

A Magasztos azt mondja:

﴿‌شَهۡرُ رَمَضَانَ ٱلَّذِيٓ أُنزِلَ فِيهِ ٱلۡقُرۡءَانُ هُدٗى لِّلنَّاسِ وَبَيِّنَٰتٖ مِّنَ ٱلۡهُدَىٰ وَٱلۡفُرۡقَانِۚ فَمَن شَهِدَ مِنكُمُ ٱلشَّهۡرَ فَلۡيَصُمۡهُ...﴾

(Ramaḍān hónap az, amelyben a Korán lebocsáttatott az emberek számára útmutatásként és az útmutatás és a különbségtevés világos bizonyítékaiként. Aki pedig jelen van ebben a hónapban az böjtölje azt végig...) [A Tehén:185; Q 2:185].

A Ramaḍān havi böjt kötelezővé válásának feltételei:

1 - az Iszlám; így tehát nem érvényes a hitetlen részéről.

2 - nagykorúság, így a kiskorúra nem vonatkozik, A böjt érvényes a megkülönböztetni képes gyermek esetében is, és számára ez önkéntes cselekedet.

3 - a józan ész, tiszta értelem; nem kötelező a böjt az őrült számára, és nem is fogadtatik el tőle; a szándék hiánya miatt.

4- az elvégzéséhez szükséges képesség megléte; Nem kötelező annak a betegnek, aki fizikailag képtelen rá; És az utzaó számára sem; Ám be kell pótolni az elmulasztottat (a böjtből), amikor megszűnik az akadály: a betegség és az utazás. A nő esetében az érvényesség feltétele: a menstruációs vérzés és a gyermekágyi vérzés megszűnése.

A Ramadan hónap beköszöntét két dolog igazolja, ezek a következők:

a - Az újhold megpillantása a Ramadán Hónapban, Az Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) szavai alapján:

«صُومُوا لِرُؤْيَتِهِ، وَأفْطِرُوا لِرُؤْيَتِهِ».

"Böjtöljetek, ha meglátjátok azt, és törjétek meg a böjtöt, ha meglátjátok azt!"⁴⁸.

b- Saᶜbán hónapot harminc naposként számolni, ha Ramadan újholdját nem látják, vagy felhők, por vagy hasonló akadályozza annak megpillantását, ahogyan a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) mondta:

«فَإِنْ غُمَّ عَلَيْكُمْ؛ فَأَكْمِلُوا عِدَّةَ شَعْبَانَ ثَلَاثِينَ يَوْمًا».

"Ha felhők takarják az eget, úgy Saᶜbán hónapot harminc naposként számoljátok."⁴⁹.

A szándék a böjtben:

A böjt, mint más istentiszteleti cselekedetek, csak szándékkal érvényes. A kötelező böjt szándékának ideje eltér a nem kötelező böjt szándékának idejétől, és ennek magyarázata a következő:

Először: a kötelező böjt; mint például: a Ramaḍān Hónapban történő böjtölés, a pótlólagos böjt vagy a fogadalmi böjt, amelynek szándékát éjszaka, hajnal előtt kell megtenni. A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) szavai alapján:

«مَن لَمْ يُبَيِّتْ الصِّيَامَ مِنَ اللَّيْلِ فَلَا صِيَامَ لَهُ».

"Aki nem szándékozik böjtölni éjszaka, annak nincs böjtje."⁵⁰.

Másodszor: az önkéntesen végzett böjt, amelyet az ember a nap folyamán is szándékozhat teljesíteni; feltéve, hogy nem vett magához semmilyen böjtöt megtörő dolgot a hajnalhasadás után.

A böjtöt érvénytelenítő dolgok:

Az első: a közösülés: amikor valaki közösül (nemi életet él), érvénytelenné válik a böjtje, és köteles bepótolni azt a napot, amelyen közösült. Kötelessége a pótlás mellett a megváltás, ami egy szolga felszabadítása. Ha nem talál, akkor köteles két egymást követő hónapot böjtölni, Ha nem képes erre, mert vallásjogi akadálya van, akkor hatvan szegényt kell táplálnia; minden egyes szegénynek fél száᶜ-nyi élelmet kell adnia az adott országban fogyasztott ételből.

A második: Az ondó kiáramlása: csókolózás, érintés, önkielégítés vagy ismételt nézés következtében, ilyenkor csak a böjt pótlása szükséges, kárpótlás nélkül; mert a kárpótlás csak a nemi érintkezéshez kötődik. Az alvó személy esetében, ha nedves álma van és magömlése történik, nem terheli felelősség, mivel az nem az ő választása alapján történik. A nagyobb tisztátalanság ghusl-ját kell elvégeznie.

A harmadik: a szándékos evés vagy ivás. A Magasztos Szava értelmében:

﴿وَكُلُواْ وَٱشۡرَبُواْ حَتَّىٰ يَتَبَيَّنَ لَكُمُ ٱلۡخَيۡطُ ٱلۡأَبۡيَضُ مِنَ ٱلۡخَيۡطِ ٱلۡأَسۡوَدِ مِنَ ٱلۡفَجۡرِۖ ثُمَّ أَتِمُّواْ ٱلصِّيَامَ إِلَى ٱلَّيۡلِ...﴾

(És egyetek és igyatok egészen addig, amíg világossá nem válik a számotokra a fehér és a fekete szál közötti különbség hajnalban. Ezt követően előírás szerint tartsátok be a böjtöt a (következő) éjszakáig...) [A Tehén:187; Q 2:187].

Aki feledékenységből evett vagy ivott, annak nem jár büntetés; A hagyomány tartalmának megfelelően:

«مَن نَسِيَ وَهُوَ صَائِمٌ، فَأَكَلَ أَوْ شَرِبَ، فَلْيُتِمَّ صَوْمَهُ، فَإِنَّمَا أَطْعَمَهُ اللَّهُ وَسَقَاهُ».

"Aki elfelejti, hogy böjtöl, és eszik vagy iszik, annak folytatnia kell a böjtöt, mert Allah táplálta őt és itatta."⁵¹.

A negyedik: a hányás szándékos előidézése, azonban ha valakit önkéntelenül ér el a hányás, az nem befolyásolja a böjtjét. A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) szavai alapján:

«مَنْ ذَرَعَهُ الْقَيءُ فَلَيْسَ عَلَيْهِ قَضَاءٌ، وَمَن اسْتَقَاءَ عَمْدًا فَلْيَقْضِ».

"Akit a hányás kényszerít, arra nem vonatkozik a pótlás kötelezettsége, de aki szándékosan hánytatja magát, annak pótolnia kell."⁵².

Az ötödik: Vér eltávolítása a testből; köpölyözéssel, érvágással, vagy véradással egy beteg megsegítésére; mindezek által a böjt megtörik. A kevés vér kivétele, amelyet elemzés céljából vesznek; ez nem befolyásolja a böjtöt. Ugyanígy, a vérzés akaratlan megjelenése, mint például orrvérzés, sebek vagy foghúzás esetén; ez nem befolyásolja a böjtöt.

Akik számára megengedett a böjt megtörése Ramadan hónapban:

Az első rész: Azok, akik számára megengedett a böjt megszakítása, és akiknek kötelességük bepótolni, ők a következők:

Először: a beteg, akinek gyógyulása remélhető, és akinek a böjt ártalmat okoz vagy nehézséget jelent.

Másodszor: az utazó; akár találkozott nehézséggel az utazás során, akár nem.

A bizonyíték rájuk: a Magasztos Szava:

﴿...وَمَن كَانَ مَرِيضًا أَوۡ عَلَىٰ سَفَرٖ فَعِدَّةٞ مِّنۡ أَيَّامٍ أُخَرَ...﴾

(...És aki beteg vagy úton van, annak számára azonos számú más napokon kell elvégezni (a böjt bepótolását)...) [A Tehén:185; Q 2:185].

Harmadszor: a terhes nő vagy a szoptatást végző anya, ha a böjt nehézséget okoz számukra, vagy ártalmat jelent számukra vagy gyermekeik számára, akkor ők a beteg személyek kategóriájába tartoznak, és megengedett számukra a böjt megtörése. Azonban kötelességük bepótolni a böjtöt egy másik időpontban.

Negyedszer: a menstruáló és gyermekágyas nő, számukra kötelező a böjt megszakítása. Nem érvényes a böjtjük, és kötelesek bepótolni azt más napokon.

A második csoport: azok, akiknek megengedett a böjt megtörése, és akiknek kötelező a megváltás, de a pótlás nem, ők pedig:

Először: a beteg, akinek betegsége nem ígér gyógyulást.

Másodszor: az idős ember, aki nem képes a böjtölésre.

Azok, akik ebbe a kategóriába tartoznak, megszakítják a böjtöt, és minden egyes nap helyett egy szegényt, rászorulót kötelesek táplálni Ramaḍān hónapban. Ha az idős ember eléri a szenilitás fokát, akkor a vallási kötelezettség megszűnik számára; böjtölhet, megtörheti a böjtöt és nem vonatkozik rá semmi.

A bepótlásának ideje és a késleltetésének megítélése:

A Ramaḍān havi böjtöt pótolni kell az azt követő Ramaḍān előtt, A legjobb, ha mielőbb kezdeményezzük a böjt bepótlását; Nem megengedett a bepótlás késleltetése a következő Ramaḍān utáni időszakig. ᶜĀ’iša-tól (Allah legyen elégedett vele), aki mondta:

«كَانَ يَكُونُ عَلَيَّ الصَّوْمُ مِنْ رَمَضَانَ، فَمَا أَسْتَطِيعُ أَنْ أَقْضِيَ إِلَّا فِي شَعْبَانَ لِمَكَانِ رَسُولِ اللهِ ﷺ».

"Ramaḍān-ból bepótolni való rész volt nekem, ám nem tudtam bepótolni azt csupán Šaᶜbān hónapban, Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) miatt"⁵³.

Tehát, aki késlelteti a bepótlást a következő Ramadan után, annak két lehetősége van:

1 - Ha jogos vallási mentség miatt halasztja el, például: ha a betegség a következő Ramaḍān-ig tart, akkor csak a bepótlás kötelező számára.

2 - Ha jogos mentség nélkül késlelteti, akkor bűnös a késlekedés miatt, kötelessége bűnbánatot tartani, bepótolni, és minden egyes napért egy szegényt táplálni.

Az önkéntesen végzett böjt annak, akinek van bepótolandó böjtje:

Aki tartozik a Ramaḍān hónapból való böjt pótlásával, annak az a legjobb, ha ezt megelőzően végzi el, mielőtt az önkéntesen végzett böjtbe kezdene. Ha azonban az önkéntes böjt olyan, amelynek ideje elmúlik - mint az ᶜArafa és ᶜAshūrā' böjtje -; akkor ezeket a böjtöket a pótlás előtt kell elvégezni; mert a pótlás ideje tágas, míg ᶜAshúra' és ᶜArafa elmúlik. De nem böjtölhet a Šawwāl hat napján, csak a böjt bepótlása után.

Tilalmas és tiltott böjtölni:

1- A Fitr ünnep napján és az Adhá ünnepkor; mivel ez tilos.

A Tašrīq Napjainak böjtje a Dhū al-Ḥiǧǧa (11., 12. és 13 napok) hónapban, Kivéve a mutamattiᶜ (a Zarándoklatot és a Kisebb Zarándoklatot két külön szándékkal és két iḥrām felvétellel végzi el)) és a qārin (összekapcsoló) esetében, a Zarándoklat során, ha nem talál áldozati állatot; A Tasríq napjai: a Dhú al-Hiddzsa hónap tizenegyedik, tizenkettedik és tizenharmadik napja.

3 - A gyanú napja a kétely miatt, amely Šaᶜbān hónap harmincadik napja; Ha az éjszaka felhős vagy poros, ami akadályozza az újhold megpillantását.

A böjtölés, amely kifogásolt:

a - A Radzsab hónap kijelölése a böjtölésre. b - a Pénteki Nap böjtölésének különálló gyakorlása, mivel ez tiltott, Ha valaki böjtöl egy napot előtte vagy utána, a kifogásolhatósága megszűnik.

Napok amiben ajánlott a böjt:

a - hat nap a Šawwāl Hava (tizedik hónap) során. b - A Dhū al-ḥiǧǧa hónap kilenc napjának böjtölése, amelynek legkiemelkedőbb napja ᶜArafa Napja, kivéve a zarándokok számára; számukra nem ajánlott a böjtölés ezen a napon. Böjt ezen a napon két évet engesztel. c - három napi böjt minden hónapban, és a legjobb, ha ezek az úgynevezett "fehér napok", azaz a tizenharmadik, tizennegyedik és a tizenötödik napok. d - a hétfői és csütörtöki böjtölés minden héten, mert a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) böjtölt ezeken a napokon; mivel a szolgák cselekedetei bemutatásra kerülnek ezeken a napokon.

Az önkéntesen végzett böjt:

a- Dávid (béke reá) böjtje; ő az egyik napon böjtölt, a másikon megtörte a böjtöt.

b - Allāh hónapjának, al-Muḥarramnak a böjtölése, amely a legkiválóbb hónap, amelyben a böjtölés ajánlott, és a legkiemelkedőbb: ᶜĀšūrā' napjának böjtölése, amely al-Muḥarram tizedik napja, és a kilencedik napot is böjtölik vele együtt; a Próféta (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget) szavai szerint:

«لَئِنْ بَقِيتُ إِلَى قَابِلٍ لَأَصُومَنَّ التَّاسِعَ».

Ha megérem a következő évet, bizony böjtölni fogom a kilencedik napot."⁵⁴. És ez megváltó engesztelés lesz az előző év kisebb bűneiért.

Az ötödik Téma: A Zarándoklat és az Umra.

A Zarándoklat nyelvi értelemben: a cél, egy úti cél elérése. A Vallásjogi Törvény szerint: az Allah Megszentel (hitetlenek számára Tiltott) Házának és a szent helyeknek a meglátogatása, meghatározott időben, hogy ott meghatározott szertartásokat végezzünk el.

Az Umra: nyelvileg: a látogatás.

A Vallásjogi Törvény értelemben: a Megszentel Ház (a hitetlenek számára tiltott Ház) meglátogatása bármely időben, meghatározott szertartások elvégzése céljából.

A Zarándoklat az Iszlám egyik Pillére és Nagy Alapja, Elvégzése előíratott a Hidzsra szerinti kilencedik évben. A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) egyetlen zarándoklatot végzett el; ez volt a Búcsú Zarándoklat.

A Hadzs az életben egyszer kötelező annak, aki képes azt elvégezni; Ami ezen felül van, az önkéntes. Ami az Umrát (Kisebb Zarándoklat) illeti, sok tudós szerint kötelező előírásnak számít; A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) szavai alapján, amikor megkérdezték: Van-e a nők számára dzsihád? Azt mondta:

«نَعَمْ، عَلَيْهِنَّ جِهَادٌ لَا قِتَالَ فِيهِ: الْحَجُّ وَالْعُمْرَةُ».

"Igen! "Számukra van egy dzsihád, amelyben nincs harc: a Zarándoklat és az Umra."⁵⁵.

A hadzs és umra kötelezővé válásának feltételei:

1 - Az Iszlám

2 - a józan ész, tiszta értelem

3 - A felnőtt kor elérése

4- A szabadság

5- A képesség

A nő számára egy hatodik feltétel is szükséges; ez pedig a maḥram (olyan férfi rokon, akivel tiltott a házasság) jelenléte, aki vele utazik annak teljesítésére. Mivel nem megengedett a számára, hogy mahram nélkül utazzon, sem a Zarándoklatra, sem máshová, Az Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) szavai alapján:

«لَا تُسَافِرُ الْمَرْأَةُ إِلَّا مَعَ ذِي مَحْرَمٍ، وَلَا يَدْخُلُ عَلَيْهَا رَجُلٌ إِلَّا وَمَعَهَا مَحْرَمٌ».

"A nő nem utazhat, csak ha vele van egy maḥram, és egy férfi sem léphet be hozzá, csak ha vele van egy maḥram."⁵⁶.

A nő maḥram-ja: a férje, vagy az, aki számára véglegesen tiltott a házasság, a vérrokonság alapján; mint a testvére, apja, nagybátyja, testvére fia és anyai nagybátyja, vagy egy megengedett ok miatt; mint például a szoptatási testvér, vagy sógorság révén; mint az anyja férje vagy a férje fia.

A képesség jelentése: anyagi és testi képesség, azaz képes utazni, elviselni az utazás fáradalmait, és rendelkezik az oda-vissza útra elegendő pénzzel. És szintén biztosítja azt, ami elegendő a gyermekei és azok számára, akiknek eltartása az ő kötelessége, amíg vissza nem tér hozzájuk.

És a zarándoklat útja biztonságos legyen az élete és a vagyona számára egyaránt.

Aki anyagilag képes, de testileg nem, mert idős és gyenge, vagy krónikus, gyógyíthatatlan betegsége van, annak kötelessége, hogy valakit megbízzon, aki helyette elvégzi a Hadzsot és az Umrát.

Azon személy számára, akinek a Zarándoklat és az Umra helyettesítése érvényes, két feltétel szükséges:

1 - Az, aki a Hadzs (Zarándoklat) kötelezettségét teljesíteni képes, muszlim, nagykorú és épelméjű személy legyen.

2 - Hogy (már előzőleg) elvégezte a saját maga részére előírt az Iszlám zarándoklatát (ḥajj al-Islām).

Az ihrám míqátjai:

A mawáqít: a míqát szó többes száma, amely nyelvileg határt jelent. Vallásilag: az istenszolgálati cselekedet helye vagy ideje.

A zarándoklatnak időbeli és helybeli miqátjai vannak:

Időbeli miqátok: a Magasztos Allah említi azzal, hogy:

﴿ٱلۡحَجُّ أَشۡهُرٞ مَّعۡلُومَٰتٞۚ فَمَن فَرَضَ فِيهِنَّ ٱلۡحَجَّ...﴾

(A Zarándoklat az ismert hónapokban (történhet). És, aki ezekben (a hónapokban) magára vállalta a Zarándoklat elvégzését...) [A Tehén: 197; Q 2:197].

És ezek a hónapok: Sawwál, Dhu-l-Qaʿda, és Dhu-l-Hidzsa első tíz napja.

b - A helyhez kötött miqátok: ezek azok a határok, amelyeket a zarándok nem léphet át Mekkába menet ihrám nélkül. Azok pedig:

1 - Dhl-l-Ḥulayfa: Medina népének míqát-ja.

2 - Al-Dzsuhfa: a Sám, Egyiptom és a Maghrib országok népeinek míqát-ja.

3 - Qarn al-Manázil: ma (al-Szayl) néven ismert; Nadzsd népének míqát-ja.

4 - Dhát ᶜIrq - Irak népének míqát-ja.

5- Yalamlam: Jemen népének míqát-ja.

Aki a mawāqīt által határolt területen belül él, az otthonából léphet be az ihrám állapotba a Hadzsra vagy az Umrára. Aki Mekka népéhez tartozik, azok Mekkában lépnek be az ihrám állapotba, és nincs szükségük arra, hogy a miqát-hoz menjenek az ihrám felvételéhez. Ami az Umrá-t illeti: nekik ki kell menniük a legközelebbi már nem tiltott területre, és ott léphetnek be az ihrám állapotba. Aki a Hadzsot vagy az Umrát akarja elvégezni, annak kötelező számára az ihrám állapotba belépni azokon a helyeken, amelyeket a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) határozott meg, ezek a korábban említett mawáqít helyek. Nem megengedett annak, aki a Hadzsot vagy az Umrát akarja elvégezni, hogy ihrám nélkül lépje át azt.

Aki nem a felsorolt miqátok lakója, ám elhalad mellettük, ott kell ihrám-ot tennie.

Aki Mekkába tart, és nem halad el a fent említett miqátok mellett sem szárazföldön, sem tengeren, sem levegőben; annak akkor kell ihrámba lépnie, amikor a legközelebbi miqát vonalába ér. ᶜUmar ibn al-Khaṭṭāb (Allah legyen elégedett vele) által továbbított szavak alapján, aki mondta: "Nézzétek meg, mi van vele egyvonalban az utatok mentén"⁵⁷.

Aki repülővel utazik a Hadzs vagy ᶜUmra szertartásainak elvégzése céljából, annak kötelező ihrámba lépnie, amikor a repülő elhalad a míqát mellett, fölött, amely az útvonalán található. Nem megengedett számára, hogy az ihrám állapotába lépést elhalassza a repülőtéren való leszállásig.

Az Ihrám:

A szándék a szertartásba való belépésre. A Zarándoklat esetében pedig: a szándék a Zarándoklat állapotába való belépésre, az ᶜUmra esetében ez az ᶜUmra szertartásába történő belépés szándéka. Nem válik muḥrim-á (ihrám állapotban lévő), csak ha szándékában áll belépni a szertartásba. Az ihrám ruházat puszta viselése szándék nélkül nem minősül ihrámnak.

Az ihrám állapot ajánlott cselekedetei:

1 - A guszl végzése az ihrám előtt az egész test számára.

2 - A férfi illatszert használhat a testén, de nem az ihrám ruházatán.

3 - Az ihrám felöltése fehér izár és ridá' (a felső és az alsó test eltakarására), valamint két szandál viselése.

4 - abban az állapotában, amikor járművön ül, a Qibla felé fordulva.

A Zarándoklat módozatainak különböző típusai:

A muḥrim szabadon választhat a háromféle szertartás közül, amelyek a következők:

1- A tamattuᶜ; azaz, hogy az ihrám állapotába lép az ᶜUmra elvégzésének szándékával a Zarándoklat számára kijelölt Hónapokban, majd befejezi azt, és ismét ihrámba lép a hadzs elvégzésének szándékával ugyanabban az évben.

2- Az ifrād; azaz: az ihrám állapotba kizárólag a Hadzs elvégzésének szándékával lép be a miqát-tól, és abban marad egészen addig, amíg el nem végzi a Zarándoklat szertartásait.

3- al-qirān (az összekapcsolás); azaz: az ihrám állapotba lép a Hadzs és az ᶜUmra együttes szándékával, vagy először az ᶜUmra szándékával lép be, majd mielőtt megkezdené a ṭawāf-ot (Körjáratát), a Hadzs szándékát is hozzákapcsolja. A miqátnál, vagy az ᶜUmra tawáfjának megkezdése előtt kinyilvánítja szándékát az ᶜUmra és a Hadzs elvégzésére, és mindkettő számára elvégzi a tawáfot és a szaᶜy-t.

A mutamattiᶜ és a qārin számára megváltás (fidya) szükséges, ha nem a Al-Maszdzsidu-l-Ḥarām (a Megszentelt Mecset) jelenlévői közé tartoznak.

A három zarándoklati típus közül a tamattuᶜ a legkiválóbb, mivel a Próféta (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget) ezt parancsolta meg az ő Társainak⁵⁸. Ezt követi a qirán, mivel ez a hadzs és az ᶜumra együttes elvégzése, majd az ifrád.

Ha valaki az ihrám állapotába lép, a fenti különböző szertartások bármelyikét alkalmazva is:, akkor az ihrám felvétele után mondja: (Labbayka...; Hívásodra válaszolva..) fohászt:

«لَبَّيْكَ اللَّهُمَّ لَبَّيْكَ، لَبَّيْكَ لَا شَرِيكَ لَكَ لَبَّيْكَ، إِنَّ الْحَمْدَ وَالنِّعْمَةَ لَكَ وَالْمُلْكَ لَا شَرِيكَ لَكَ».

(Labbayka-Llahumma labbayka, labbayka lá saríka Laka labbayka, inna-l-hamda wa-n-ni'mata Laka wa-l-mulk lá saríka Laka.); A Hívásodra válaszolva. Ó, Allah! A Hívásodra válaszolva. A Hívásodra válaszolva. Nincs Neked társad, A Hívásodra válaszolva! Bizony, Tiéd a hála, és a kegyelem és a hatalom! Nincs Neked társad.⁵⁹

Ez egy Szunna (a Prófétától (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget), és ajánlott annak gyakori elmondása; a férfiak hangosan mondják, míg a nők halkan.

Az ideje: a kezdeti időpontja közvetlenül az ihrám felöltése után indul, és az utolsó időpontja a következőképpen alakul:

Először: az ᶜUmrát végző megszakítja azt, mielőtt megkezdené a Tawáfot.

Másodszor: a zarándok megszakítja azt, amikor elkezdi a Dzsamratu-l-Aqaba megkövezését az Ünnep Napján.

Az ihrám állapot tilalmas dolgai:

Az első tilalom: A haj leborotválása, vagy levágása vagy a szőrzet kitépkedése a test bármely részéről.

A második tiltott cselekedet: a körmök levágása vagy rövidre vágása kézről vagy lábról indok nélkül. Ha egy köröm eltörik és eltávolítja, akkor nincs rá kivetendő büntetés.

A harmadik tiltott dolog: a férfi fejének letakarása valami hozzáerősített, hozzátapadó dologgal, mint a táqiya (kis kerek fejfedő) és a fejkendő (ghutra).

A negyedik tiltott dolog: a férfiak számára a testre szabott ruházat viselése, legyen az ing, turbán vagy nadrág. A varrott az, amit a testrész méretére készítettek, mint a cipő, a kesztyűk és a zoknik. Ami a nőt illeti, az iḥrām állapotában azt a ruházatot viselheti, amit kíván, szükséglete szerint a takarás érdekében, kivéve, hogy nem viselhet burkát. Arcát más módon, például khimārral vagy dzsilbábbal takarhatja el, ha idegen férfiak haladnak el mellette. Ne viseljen kesztyűt a kezein.

Az ötödik tiltott dolog: az illatszer; mert a zarándoknak el kell kerülnie a a felesleges luxust, a világ díszeit és élvezeteit, és a Túlvilág felé kell fordulnia.

A hatodik tiltott dolog: a vadon élő állatok megölése és vadászata, így a zarándok nem vadászik szárazföldi állatokra, nem segít a vadászatukban, és nem vágja le őket.

A muḥrim számára tilos enni abból, amit ő maga vadászott, vagy amit a számára vadásztak, vagy aminek a vadászatában segédkezett; mert ez számára olyan, mint a döghús.

Ami a tengeri vadászatot illeti; a muhrim számára nem tilos annak vadászata. És nem tilos számára a háziállatok, mint a csirke és a haszonállatok levágása; mert ezek nem számítanak vadnak.

A hetedik tilalom: házasságkötés maga vagy más számára, vagy tanúként való részvétel.

A nyolcadik tilalom: a nemi élet; aki a megszentelt állapotból való első kilépés előtt él nemi életet, annak a zarándoklata érvénytelenné válik, de köteles folytatni és befejezni a zarándoklati cselekményeit, és a következő évben meg kell ismételnie azt. Ezenkívül egy teve levágása is kötelező a számára. Ha az első megszentel állapotból való kilépés után történik, akkor a szertartása nem válik érvénytelenné, de áldozatot kell bemutatnia.

A nő ebben olyan, mint a férfi, ha engedelmes.

A kilencedik tiltott dolog: a nemi vágyból fakadó közvetlen érintkezés a nemi szerven kívül, így az ihrám állapotában lévő hívő nem érintkezhet vágyakozva nővel, mivel ez a tiltott közösüléshez vezethet. A közvetlen érintkezés alatt a nő vágytól hajtott megérintése értendő.

Az Umra:

a- Az Umra pillérei:

1 - Az ihrám.

2- A tawáf.

3- A Szaᶜy; asz-Szafā és al-Marwa között.

b- Az ᶜUmra kötelező részei:

1- Az ihrám a megfelelő és figyelembe veendő míqáttól.

A haj leborotválása vagy megkurtítása.

Az ᶜUmra leírása:

Az első dolog, amivel az ᶜumrát végző kezd, hogy hét kört tesz meg, kezdve a Fekete Kőtől és ott is fejezi be. A ṭawāf során a muszlim tiszta állapotban van, eltakarva magát köldöktől a térdig. Minden Körjárat során ajánlott az idtibáᶜ, ami azt jelenti, hogy a jobb vállát szabaddá teszi, a ridá'-t alatta helyezi el, és a ridá' két végét a bal vállára helyezi. Amikor befejezi a hetedik kört, elhagyja az idtibáᶜ-t, és a ridá'-jával befedi a vállait.

A Fekete Kő felé fordul, ha képes megcsókolni, megcsókolja, ha nem, akkor megérinti a jobb kezével, ha lehetséges, és megcsókolja a kezét. Ha nem tudja megérinteni a Követ, akkor a jobb kezét felemelve rámutat, és egyszer azt mondja: "Alláhu akbar - Allah a Legnagyobb", de nem csókolja meg a kezét, és nem áll meg. Ezután folytatja a Tawáfot, a Kaᶜbát a bal oldalán tartva, és a szunna az, hogy az első három körben ramal-t végezzen. A ramal: a lépések gyorsítása és a lépések közötti távolság csökkentése.

Amikor elhalad a Rukn al-Yamáni mellett - ami a Káᶜba negyedik sarka - ha lehetséges, megérinti a jobb kezével, anélkül, hogy takbírt mond vagy megcsókolná. Ha nem tudja megérinteni, akkor továbbhalad anélkül, hogy felé mutatna vagy takbírt mondaná. A Rukn al-Yamáni és a Fekete Kő között azt mondja:

﴿...رَبَّنَآ ءَاتِنَا فِي ٱلدُّنۡيَا حَسَنَةٗ وَفِي ٱلۡأٓخِرَةِ حَسَنَةٗ وَقِنَا عَذَابَ ٱلنَّارِ﴾

(Urunk, adj nekünk ezen földi létben jót és a Túlvilágon is jót, és őrizz meg bennünket a Tűz büntetésétől!) [A Tehén:201; Q 2:201].

Ha befejezte a Tawáfot, két rakᶜát imádkozik a Maqám Ibrahím (Ábrahám állóhelye) mögött, ha erre módja van, ha nincs rá lehetősége, a Maszdzsidu-l-Ḥarām bármely pontján imádkozhat. A szunna szerint az első rakᶜában, a Fátiha után, recitálja a (A Hitetlenek) című szúrát. A második rakᶜában, a Fátiha után, az al-Ikhlāṣ (al-Ikhlász; Q 112) szúrát recitálja; Ezután a maszᶜā (a saᶜy elvégzésének területe) felé veszi az irányt, és hét szakaszon keresztül végzi a sza'y-t a Szafá és a Marwa között; az odaút egy szakasz, a visszaút pedig egy másik szakasz.

A sza'y a Szafánál kezdődik, ahol felmegy rá, vagy megáll mellette; a Szafára való felmenetel előnyösebb, ha lehetséges. És ekkor recitálja a Magasztos Szavát:

﴿‌إِنَّ ٱلصَّفَا وَٱلۡمَرۡوَةَ مِن شَعَآئِرِ ٱللَّهِ...﴾

(Bizony aṣ-Ṣafā és al-Marwa Allah által elrendelt szertartások helyei...) [A Tehén: 158; Q 2:158].

Ajánlott, hogy a Káᶜba irányába forduljon, Allahot dicsőítse, Alláhu akbar-t mondjon, és így szóljon:

«لَا إِلٰهَ إِلَّا اللَّهُ، وَاللَّهُ أَكْبَرُ، لَا إِلٰهَ إِلَّا اللَّهُ وَحْدَهُ لَا شَرِيكَ لَهُ، لَهُ الْمُلْكُ وَلَهُ الْحَمْدُ، يُحْيِي وَيُمِيتُ، وَهُوَ عَلَى كُلِّ شَيْءٍ قَدِيرٌ، لَا إِلٰهَ إِلَّا اللَّهُ وَحْدَهُ، أَنْجَزَ وَعْدَهُ، وَنَصَرَ عَبْدَهُ، وَهَزَمَ الْأَحْزَابَ وَحْدَهُ».

Lá iláha illá-Lláh, wa-Lláhu Akbar, lá iláha illá-Lláh wahdahu lá saríka lah, lahu-l-mulk wa lahu-l-hamd, yuhyi wa yumít, wa Huwa alá kulli say’in qadír. Lá iláha illá-Lláh wahdahu, anjaza waᶜdahu, wa nasara ᶜabdahu, wa hazama-l-ahzába wahdahu." (Nincs más jogosan szolgálható és imádható isten csak Allah! Allah a Legnagyobb! Nincs más jogosan szolgálható és imádható isten csak Allah, Akinek nincs társa! Övé az uralom és a dicsőség, Ő ad életet és Ő ad halált, és Ő mindenre képes. Nincs más jogosan szolgálható és imádható isten csak Allah! Beváltotta az ígéretét, megsegítve győzelemre vitte az Ő szolgáját, és egyedül Ő verte le a pártokat.)⁶⁰. Majd fohászkodik azzal, amire könnyen képes, két kezét felemelve, és ezt a megemlékezést és fohászt háromszor megismétli. Majd elindul, és gyalogosan megy al-Marwa felé, amíg el nem éri az első zöld jelzőoszlopot, ekkor a férfi gyorsabb járásba kezd, amíg el nem éri a második zöld jelzőoszlopot. Ami a nőt illeti, számára nem előírás az erőteljes járás a két jelzőoszlop között, mivel ő ᶜawrah, hanem az előírás számára, hogy végig sétáljon a saᶜy során. Majd elindul, és felmegy a-Marwa dombjára, vagy megáll annak közelében. Ha lehetséges, a felmenetel előnyösebb. Al-Marwánál ugyanazt mondja és teszi, mint a Szafánál, kivéve az ája recitálását, amely így szól:

﴿‌إِنَّ ٱلصَّفَا وَٱلۡمَرۡوَةَ مِن شَعَآئِرِ ٱللَّهِ...﴾

(Bizony aṣ-Ṣafā és al-Marwa Allah által elrendelt szertartások helyei...) Ez csupán az első kör során, a Szafára való felmenetelkor előírás. Majd lemegy, és a megszokott járásmódjában halad, ahol kell, gyorsabb lépésbe vált, ahol szükséges, amíg el nem éri Szafát. Hétszer kell ismételni, az odamenés egy szakasz, a visszajövetel egy másik szakasz. Ajánlott, hogy a szaᶜy során gyakran emlegesse az Allahról történő megemlékezést és mondjon fohászt, amennyire csak lehetséges, A nagyobb és kisebb tisztátalanságtól mentesnek kell lennie, de ha tisztátalanság állapotában végezte a szertartást, az is elegendő. És így, ha a nő menstruál vagy gyermekágyi vérzése van a Körjárat után; elvégezheti a saᶜy-t, és ez elegendő számára; mivel a tisztaság nem feltétele a saᶜy-nak, csupán ajánlott.

Miután befejezte a szaᶜy-t, leborotválja a fejét vagy megkurtítja a haját, és a leborotválás a férfi számára jobb és kiválóbb.

Ezzel, befejezte az ᶜumra szertartásait.

A Zarándoklat:

A Zarándoklat Pillérei:

1 - Az ihrám.

2 - Az állás Arafán.

3 - Tawáf al Ifáda.

4- A Sza'y.

b- A Zarándoklat kötelező részei:

1 - Az ihrám a míqátból.

2 - Állás Arafá-n a Dhū al-Ḥijja kilencedik napján napnyugtáig azok számára, akik nappal álltak ott.

3 - Dhul-Hiddzsa tizedik éjszakáján, Muzdalifában tölti el az éjszakát éjfélig.

4 - Az éjszaka eltöltése Minában a Tashriq napjainak éjszakáin.

5 - A kavicsok eldobása.

6 - A haj leborotválás vagy a megkurtítás.

7 - Tawáf al wadá' (az Elbúcsúzás Körjárata).

A Hadzs leírása:

A muszlim, amikor eléri a miqāt-ot, elmondja a "Labbayka... Hívásodra válaszolva fohászt"" és az idő szűkös, egyedül a Hadzs szándékával lép be az ihrám állapotába. Amikor megérkezik Mekkába, elvégzi a Tawáfot és a Szaᶜy-t, és ihrám állapotában marad, amíg el nem indul ᶜArafat-ra, ᶜArafa Napján, a kilencedik napon, és ott marad napnyugtáig.

Majd elindul onnan, miközben a talybiya-t (labbayka...) mondja, Muzdalifába, és ott marad a hajnali imáig. Ezután ott marad, gyakran megemlékezve Allahról, mondva a talbíját és fohászkodva, amíg kellően világossá nem válik az ég.

Ha már kivilágosodott, elindul Minába még napkelte előtt, majd megkövezi a Dzsamratu-l-Aqabá-t hét kaviccsal, aztán leborotválja a haját vagy megkurtítja azt, ám a leborotválás jobb és kiválóbb.

Majd elvégzi a Tawáfu-l-Ifáda-t, és az első szaᶜy elegendő számára. Ezzel a Zarándoklatát befejezte, és teljes mértékben kilépett az ihrám állapotból.

A tizenegyedik és tizenkettedik napon még hátravan számára a Kőoszlopok megkövezése, ha sietve akar végezni; megkövezi a három Oszlopot, mindegyiket hét kaviccsal, minden egyes kavics eldobásakor "Allāhu akbar"-t mond. A legkisebbel kezdi, amely a Maszdzsid al-Khayf mellett van, majd a Középsőt kövezi meg, végül a Dzsamratu-l-Aqaba-t, amely az utolsó, mindegyik Oszlopot hét kaviccsal dobja meg. Ha a tizenkettedik nap után is maradni kíván, akkor a tizenharmadik napon is megkövezi a Kőoszlopokat, ugyanúgy, ahogyan a tizenkettedik és a tizenegyedik napon is tette.

A kövezés ideje: a delet követően, a három nap során.

Ha a tizenkettedik napon napnyugta előtt távozik, az nem probléma, de ha marad, hogy a tizenharmadik napon a delet követően megkövezze a Kőoszlopokat, az jobb számára, ahogyan azt a Magasztos mondja:

﴿‌...فَمَن تَعَجَّلَ فِي يَوۡمَيۡنِ فَلَآ إِثۡمَ عَلَيۡهِ وَمَن تَأَخَّرَ فَلَآ إِثۡمَ عَلَيۡهِۖ لِمَنِ ٱتَّقَىٰ...﴾

(És az, aki két nap alatt sietve végzi azt el, azon nincs bűn. És ha valaki késlekedve (elhalasztva) végzi azt el, azon nincs bűn. Ez azokra vonatkozik, akik félik Allah-ot.)

[A Tehén:203; Q 2:203].

Ha utazni akar; elvégzi a Búcsú Körjáratot hét részből álló körjáratot téve sza'y nélkül.

A legjobb, ha nincs vele áldozati állat: hogy az ihrám állapotába lép az ᶜUmra elvégzésének szándékával, tamattuᶜ formában, majd a nyolcadik napon a Hadzs szándékával is elvégzi a talbiját, és végrehajtja a Hadzs korábban említett cselekedeteit. Ha egyszerre lép be az ihrám állapotába a Hadzs és az ᶜUmra szándékával, az sem baj, ezt nevezik qiránnak, ami azt jelenti, hogy az ᶜUmra és a Hadzs szándékával lép be az ihrám állapotába egyetlen Tawáf és Szaᶜy elvégzésével.

Harmadik Fejezet:

Ami az emberi kapcsolatokra és ügyletekre vonatkozik

A tudósok, Allah irgalmazzon nekik, megvilágították a kötelezően elsajátítandó tudás fontosságát, amely minden egyes ember számára kötelező. És beszéltek arról a mértékről, amely minden egyes muszlim számára kötelezően előírt megtanulni. És említették, hogy a kereskedelemmel foglalkozóknak meg kell tanulniuk az adásvétel szabályait, nehogy a tilalmasba vagy az uzsorába essenek, annak bűnét elkövetve, anélkül hogy tudnák. Néhány Társtól (Allah legyen elégedett velük) származó hagyomány is alátámasztja ezt.

ᶜUmar bin al-Khattáb (Allah legyen elégedett vele) azt mondta: "Ne áruljon a piacunkon senki, csak az, aki jártassá vált a Vallásban."⁶¹.

Ali bin Abī Ṭālib (Allah legyen elégedett vele) azt mondta: "Aki kereskedik anélkül, hogy előbb megértené annak vallási szabályai; az uzsorába beleütközött, majd újra és újra. Azaz: uzsorába esik"⁶².

Ibn ᶜĀbidīn (al-ᶜAllāmī-tól idézve) mondta: "Minden felnőtt, döntőképes, jogilag felelősségre vonható férfi és nő számára előírt, hogy miután elsajátították a vallási tudást és az útmutatást, megtanulják a wudū', a ghuszl, az imádkozás, a böjt, valamint a zakāt tudományát azok számára, akiknek van elégséges vagyonuk, a zarándoklatot azok számára, akikre ez kötelező, és a kereskedők számára az adásvétel szabályait, hogy elkerüljék a kétes és nemkívánatos dolgokat mindenféle ügyletekben. Ugyanígy a mesterségek gyakorlói és mindenki, aki valamivel foglalkozik, köteles annak tudományát és szabályait elsajátítani, hogy elkerülje a tiltott dolgokat abban"⁶³.

An-Nawawī, (Allah legyen irgalmas hozzá) mondta: "Az adásvétel, a házasságkötés és hasonló dolgok, amelyek alapvetően nem kötelezőek, tilos belekezdeni, csak miután a feltételeiket ismerjük.⁶⁴

És ezek az Iszlám Vallásjog által elhozott pénzügyi tranzakciókra vonatkozó alaptételek:

1 - Minden olyan dolog megengedett, amely tiszta, előnyös vagy haszonnal jár; mint például a megengedett dolgok adásvétele, bérbeadása és elővásárlási jog⁶⁵.

2 - Minden olyan intézkedés jogszerűsége, amely biztosítja az emberek jogainak megőrzését és védelmét, mint például a zálog és a tanúskodás.

3 - A szerződő felek érdekét szolgáló minden dolog megengedettsége; mint például a felmentés, a választási lehetőség és a feltételek az adásvételben.

4 - Megtiltani mindent, ami az emberek igazságtalan bánásmódját és javaik hamis módon való megszerzését foglalja magában; mint az uzsora, a bitorlás és a monopólium.

5 - Minden olyan dolog törvényessége, ami a jó létrehozásában való együttműködést szolgálja; mint például a kölcsön, a kölcsönadás és a letét.

6 - Megtiltani mindent, ami a vagyon jogtalan megszerzését jelenti munka, haszon vagy fáradozás nélkül; mint a szerencsejáték és az uzsora.

7 - Megtiltott minden olyan ügylet, amelyben a tudatlanság és a kockázat uralkodik; mint például az, amikor valaki eladja azt, ami nem az övé, vagy az ismeretlent adja el.

8 - Megakadályozni és megtiltani minden olyat, ami jogi ügyeskedést tartalmaz a tilalmas és megtiltott dolog elérésének szándékával; mint az 'ína tranzakció.⁶⁶.

9 - Megakadályozni mindazt, ami elvonja a figyelmet Allah iránti engedelmességről; mint például az adásvétel a Pénteki ima előtt második imára hívás után.

10 - Megtiltása mindennek, ami kárt okoz, vagy ellenségeskedést szít a muszlimok között; mint például a tiltott dolgok eladása, vásárlása, és az, hogy valaki a testvére adásvételére magasabb árat ajánlva rálicitál.

Amikor egy muszlim számára egy kérdés megítélése zavaros vagy nem egyértelmű, akkor megkérdezi a tudósokat róla, és nem cselekszik addig, amíg meg nem ismeri az arra vonatkozó vallásjogi szabályozást és előírást. Ahogy a Magasztos mondja:

﴿‌...فَاسْأَلُوا ‌أَهْلَ ‌الذِّكْرِ إِنْ كُنْتُمْ لَا تَعْلَمُونَ﴾

(Kérdezzétek hát meg a Tudás birtokosait, ha nem tudjátok) [A Méhek:43; Q 16:43].

Ez minden, amit sikerült összegyűjteni. Allahot kérjük, hogy lásson el bennünket hasznos tudással és kegyes istenfélő cselekedetekkel. Bizony, Ő Bőkezűen adományozó, Nagylelkű. Allah áldja meg és adjon örök üdvösséget a mi Prófétánknak, Muhammed-nak, családjának és az összes Társának, és adjon bőséges békességet!

***

Index

Bevezetés 2

Első fejezet: 3

A hitvallással kapcsolatos témák 3

Első témakör: Az Iszlám jelentése és annak Pillérei : 3

A Tawhíd (Allah egyedüli isten volta megvallásának) fontossága: 3

A «Lá iláha illa-Lláh» tanúsításának jelentése: 5

A lá iláha illa-Lláh feltételei: 6

"Muhammed, Allah Küldötte" tanúságtétel jelentése: 8

A második témakör: a Hit jelentése és pillérei: 10

1) Hit a Magasságos Allahban, az három dolgot foglal magában: 11

1- Hit az Ő Úr voltában: 11

2- Hit Allah egyedüli Istenségében: 13

3 - Hit a Nevekben és a Tulajdonságokban: 16

2) Hit az Angyalokban: 24

3) Hit a Könyvekben: 25

4) Hit a Küldöttekben (béke legyen velük): 26

5) Hit az Utolsó Napban: 28

a- Hit a feltámadásban: 28

b- Hit a Számonkérésben és a Jutalmazásban: 28

c- Hit a Paradicsomban és a Pokolban: 29

6) Hit az Isteni Elrendelésben, annak jó és rossz aspektusaiban: 29

A Harmadik Téma: al-Ihszán 31

A negyedik témakör: Rövid összefoglaló Ahl asz-szunna wal-dzsamaá alapelveiről: 32

Második Fejezet: ami az istenszolgálati cselekedetekhez kapcsolódik 34

Az első témakör: a Tisztaság: 34

Először: a vizek fajtái: 34

Másodszor: Nadzsásza (tisztátalan dolgok): 35

Harmadszor: amit tilos a tisztátalan állapotban lévőnek végrehajtania: 37

Negyedszer: a szükség elvégzésének illemei: 40

Ötödször: az isztindzsá és az isztidzsmár szabályai: 41

6 - A wudú' szabályai: 42

Hetedik: A khuff (lábbelik) és a dzsawrab áttörlésének szabályai: 44

Nyolcadik: a Tayammum vallási szabályai: 46

Kilencedik: a menstruáció és a gyermekágyi vérzés vallási szabályai: 49

Második Téma: az Imádkozás: 51

Először: az adhán (imára hívás) és az iqáma (az ima kezdését jelző felhívás) vallási szabályai: 51

Második: az Ima helyzete és kiválósága: 55

Harmadik: az ima feltételei: 57

Negyedik: az ima pillérei: 58

Ötödször: Az ima kötelező cselekedetei: 64

Hatodik: Az ima ajánlott részei: 66

Hetedik: Az ima leírása: 68

Nyolcadik: Az ima makrúh (kifogásolt) dolgai: 75

Kilencedik: Az ima érvénytelenítői: 75

Tizedik: A feledékenység leborulása: 76

Tizenegyedik: Az imádkozás tiltott időpontjai: 78

Tizenkettedik: A Közösségben végzett ima: 79

13 - A félelem imája: 82

A félelem imájának leírása: 82

A tizennegyedik: A Pénteki Ima: 84

Ötödik: A Pénteki Ima ajánlott cselekedetei: 86

A Péntek ima elérése: 87

Tizenötödik: A mentséggel rendelkező emberek imája: 87

Tizenhatodik: A Két Ünnep imája: 91

Tizenhetedik: A fogyatkozás imája: 94

Tizennyolcadik: Az esőért fohászkodás imája: 96

A tizenkilencedik: a Temetés előírásai és szabályozásai: 97

A harmadik Téma: a zakát: 101

1 - A zakát (a kötelező alamizsna) meghatározása és jelentősége: 101

2 - A zakát kötelezővé válásának feltételei: 102

3 - Azok a javak, amelyek után a zakát kötelező: 103

A negyedik fejezet: a böjt: 115

A Ramaḍān havi böjt kötelezővé válásának feltételei: 116

Az ötödik Téma: A Zarándoklat és az Umra. 124

A hadzs és umra kötelezővé válásának feltételei: 125

Az ihrám míqátjai: 127

Az Ihrám: 129

Az Umra: 134

A Zarándoklat: 138

Harmadik Fejezet: 141

Ami az emberi kapcsolatokra és ügyletekre vonatkozik 141

***