PHPWord

 

 

 

العَقِيدَةُ الصَّحِيْحَةُ وَمَا يُضَادُّهَا

 

 

A Hiteles Hitvallás és mindaz, ami azzal ellentétes

 

 

 

 

لِسَمَاحَةِ الشَّيْخِ العَلَّامَةِ

عَبْدِ العَزِيزِ بْنِ عَبْدِ اللهِ بْنِ بَازٍ

رَحِمَهُ اللهُ

 

 

Összeállította: A nagy tiszteletű Sejk

Abdu-l-Azíz bin Abdulláh bin Báz

 

 


بِسْمِ اللَّهِ الرَّحْمَنِ الرَّحِيمِ

Első értekezés:

A Hiteles Hitvallás és mindaz, ami azzal ellentétes

Minden hála és köszönet kizárólag Allahot illeti; áldás és békesség arra aki után nem jön több próféta, az ő háznépére és a Társaira.

Ami pedig ezek után következik: Mivel a hiteles és helyes hitvallás az Iszlám Vallás alapelve, és a tiszta, romlatlan Hit alapja, különösen fontosnak és hasznosnak tartom e tárgyról szólni, valamint írni és szerzői munkát végezni annak kifejtésére és világos magyarázatára.

Köztudott a Koránból és a Szunna-ból származó bizonyítékok alapján, hogy a cselekedetek és a szavak kizárólag akkor tekinthetők helyesnek és fogadhatók el, ha helyes hitvallás alapján történnek. Amennyiben pedig a hitvallás romlott és nem hiteles, kárba vész mindaz, ami belőle fakad: cselekedetek és szavak; ahogyan a Magasztos mondja:

﴿...وَمَن يَكۡفُرۡ بِٱلۡإِيمَٰنِ فَقَدۡ حَبِطَ عَمَلُهُۥ وَهُوَ فِي ٱلۡأٓخِرَةِ مِنَ ٱلۡخَٰسِرِينَ﴾

(... Aki pedig tagadja a hitet, annak kárba vész a cselekedete. És az a Túlvilágon bizony a kárvallottak közé fog tartozni.) [Az Asztal:5; Q 5:5].

És a Magasztos azt is mondja:

﴿وَلَقَدۡ أُوحِيَ إِلَيۡكَ وَإِلَى ٱلَّذِينَ مِن قَبۡلِكَ لَئِنۡ أَشۡرَكۡتَ لَيَحۡبَطَنَّ عَمَلُكَ وَلَتَكُونَنَّ مِنَ ٱلۡخَٰسِرِينَ 65﴾

(És bizony már korábban azt a sugallatot kaptad Te (Muhammad - Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget) és azok, akik előtted voltak, hogy ha társítasz, akkor cselekedeteid kárba vesznek és a kárvallottak közé fogsz tartozni.) 65 [A Csapatok:65; Q 39:65]

E kérdéskörben nagyon sok Vers található és olvasható. Allah világos Könyve és Küldöttének (Urának legkiválóbb áldásai és békessége reá) Szunná-ja arra mutat, hogy a hiteles hitvallás hat tételben foglalható össze: Hit Allah-ban, az Angyalaiban, a Könyveiben, az Küldötteiben, az Utolsó Napban, és az Isteni Elrendelésben, annak jó és rossz részeiről. Ez a hat tétel alkotja a hiteles hitvallás alapvető pillérét, amelyeket Allah Kegyes Könyve hozott le, és ezekkel (bízta) meg Allah az Ő Küldöttét Muhammad-ot (áldás és békesség reá).

Ezen hat alapelv bizonyítékai a Koránban és a hiteles Szunná-ban nagyon nagy számban olvashatók; ezek közül példaként a következők:

Először: a bizonyítékok a Koránból; ezek közül: a Magasztos Szava:

﴿لَّيۡسَ ٱلۡبِرَّ أَن تُوَلُّواْ وُجُوهَكُمۡ قِبَلَ ٱلۡمَشۡرِقِ وَٱلۡمَغۡرِبِ وَلَٰكِنَّ ٱلۡبِرَّ مَنۡ ءَامَنَ بِٱللَّهِ وَٱلۡيَوۡمِ ٱلۡأٓخِرِ وَٱلۡمَلَٰٓئِكَةِ وَٱلۡكِتَٰبِ وَٱلنَّبِيِّـۧنَ...﴾

(Nem az a jóság és kegyes viselkedés, ha arcotokat napkelet és napnyugat felé fordítjátok, hanem, az igaz jóság az ha valaki hisz Allah-ban és az Utolsó Napban, az Angyalokban, a Könyvekben (Írásokban) és a Prófétákban...) [A Tehén: 177; Q 2:177].

És a Magasztos és a Fenséges Szava:

﴿ءَامَنَ ٱلرَّسُولُ بِمَآ أُنزِلَ إِلَيۡهِ مِن رَّبِّهِۦ وَٱلۡمُؤۡمِنُونَۚ كُلٌّ ءَامَنَ بِٱللَّهِ وَمَلَٰٓئِكَتِهِۦ وَكُتُبِهِۦ وَرُسُلِهِۦ لَا نُفَرِّقُ بَيۡنَ أَحَدٖ مِّن رُّسُلِهِ...﴾

(A Küldött (Muhammad) hisz abban, ami leküldve kinyilatkoztatott neki az Urától, és vele együtt a hívők is mind hisznek Allah-ban, az Angyalaiban, a Könyveiben és a Küldötteiben. Nem teszünk különbséget az Ő Küldöttei között...) [A Tehén:285; Q 2:285],

És a Magasztos Szava:

﴿يَٰٓأَيُّهَا ٱلَّذِينَ ءَامَنُوٓاْ ءَامِنُواْ بِٱللَّهِ وَرَسُولِهِۦ وَٱلۡكِتَٰبِ ٱلَّذِي نَزَّلَ عَلَىٰ رَسُولِهِۦ وَٱلۡكِتَٰبِ ٱلَّذِيٓ أَنزَلَ مِن قَبۡلُۚ وَمَن يَكۡفُرۡ بِٱللَّهِ وَمَلَٰٓئِكَتِهِۦ وَكُتُبِهِۦ وَرُسُلِهِۦ وَٱلۡيَوۡمِ ٱلۡأٓخِرِ فَقَدۡ ضَلَّ ضَلَٰلَۢا بَعِيدًا 136﴾

(Ó, ti, akik hisztek! Higgyetek Allahban és az Ő Küldöttében, és a Könyvben, amelyet lebocsátott a Küldöttének, és a Könyvekben, amelyeket korábban bocsátott le. Aki hitetlen és nem hisz Allahban, az Angyalaiban, a Könyveiben, a Küldötteiben és az Utolsó Napban, az bizony nagyon messze vivőtévelygésben tévelyeg. 136) [A Nők: 136; Q 4:136],

És a Magasztos Szava:

﴿أَلَمۡ تَعۡلَمۡ أَنَّ ٱللَّهَ يَعۡلَمُ مَا فِي ٱلسَّمَآءِ وَٱلۡأَرۡضِۚ إِنَّ ذَٰلِكَ فِي كِتَٰبٍۚ إِنَّ ذَٰلِكَ عَلَى ٱللَّهِ يَسِيرٞ 70﴾

(Talán nem tudod, hogy Allah tudja azt, ami az égben van és azt is, ami a földön van? Bizony ez egy Írásban van! Ez bizony Allah számára könnyű!) [A Zarándoklat:70; Q 22:70].

A második: A Szunnából vett bizonyítékok; ezek közé tartozik az a hiteles és nagyon ismert hagyomány, amit Muszlim jegyzett le a Szahíh-jában, az Igazhívők Vezetője, ᶜUmar bin al-Khaṭṭáb (Allah legyen elégedett vele) által továbbadott hagyományban, amikor is Gábriel angyal (béke reá) megkérdezte a Prófétát (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) a Hitről (al-Ímán), ő pedig így válaszolt:

«الإِيمَانُ أَنْ تُؤْمِنَ بِاللَّهِ، وَمَلَائِكَتِهِ، وَكُتُبِهِ، وَرُسُلِهِ، وَاليَوْمِ الآخِرِ، وَتُؤْمِنَ بِالقَدَرِ خَيْرِهِ وَشَرِّهِ».

"A Hit az, hogy: hiszel Allah-ban, az Angyalaiban, a Könyveiben, az  Küldötteiben és az Utolsó Napban és hiszel az Isteni Elrendelésben, annak jó és rossz részeiben."1. A hagyomány, Mindkét saykh (Al-Bukhári és Muszlim) is – csekély eltéréssel – közli ezt az Abú Hurayra által továbbadott hagyományban.

Ebből a hat pillérből következik és ered mindaz, amiben a muszlimnak hinnie kell a Magasztos Allahról, a Túlvilági Visszatérésről és az ehhez hasonló, a Láthatatlan dolgokról szóló híradásokban, amiről a Magasztos és Fenséges Allah hírt adott és az Ő Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget).

Ezen hat alapelv kifejtése és magyarázata a következőkben olvasható:

Az első Alapelv: Hit a Magasztos Allah-ban 

Ez számos dolgot foglal magában; közülük: Hit abban, hogy: Ő az egyedüli Igaz Isten, kizárólag Őt illeti meg a szolgálat és az imádat, senki mást Rajta kívül - hiszen Ő a hívő szolgák,  az emberek Megteremtője, Aki kegyesen bánik velük, Aki gondoskodik róluk (életük dolgaiban), Aki ismeri az ő rejtett titkaikat és nyilvános dolgaikat egyaránt; egyedül Ő képes jutalmazni az engedelmeseket közülük, és büntetni az engedetleneket.

A Magasztos Allah megteremtette a két ṯhaqalān-t (az emberiséget és a dzsinneket) ennek az imádatnak az érdekében, és meg is parancsolta nekik azt, ahogyan a Magasztos mondja:

﴿وَمَا خَلَقۡتُ ٱلۡجِنَّ وَٱلۡإِنسَ إِلَّا لِيَعۡبُدُونِ 56 مَآ أُرِيدُ مِنۡهُم مِّن رِّزۡقٖ وَمَآ أُرِيدُ أَن يُطۡعِمُونِ 57 إِنَّ ٱللَّهَ هُوَ ٱلرَّزَّاقُ ذُو ٱلۡقُوَّةِ ٱلۡمَتِينُ 58﴾

(Én csupán azért teremtettem a dzsinneket és az embert, hogy kizárólag Engem szolgáljanak és imádjanak. (56)

Nem akarom, hogy ők lássanak el, és azt sem, hogy ők tápláljanak engem. (57)

(Bizony egyedül Allah az Egyedüli gondoskodva Ellátó, akié a határtalan Erő és a felettébb Szilárd (Megbízható).) (58) [Az Elfújók (Az Elfújó Szelek): 56-58; Q 51:56-58].

És a Magasztos azt is mondja:

﴿يَٰٓأَيُّهَا ٱلنَّاسُ ٱعۡبُدُواْ رَبَّكُمُ ٱلَّذِي خَلَقَكُمۡ وَٱلَّذِينَ مِن قَبۡلِكُمۡ لَعَلَّكُمۡ تَتَّقُونَ 21 ٱلَّذِي جَعَلَ لَكُمُ ٱلۡأَرۡضَ فِرَٰشٗا وَٱلسَّمَآءَ بِنَآءٗ وَأَنزَلَ مِنَ ٱلسَّمَآءِ مَآءٗ فَأَخۡرَجَ بِهِۦ مِنَ ٱلثَّمَرَٰتِ رِزۡقٗا لَّكُمۡۖ فَلَا تَجۡعَلُواْ لِلَّهِ أَندَادٗا وَأَنتُمۡ تَعۡلَمُونَ 22﴾

(Ó, emberek! Szolgáljátok és imádjátok az Uratokat, Aki megteremtett benneteket és azokat, akik előttetek éltek! Talán így istenfélők lesztek.) (21)

(Azt szolgáljátok) Aki a földet fekvőhellyé tette a számotokra, és az eget boltozattá tette. És az égből vizet küldött le, amely által gyümölcsöket fakasztott, gondoskodásképpen a számotokra. Ezért ne helyezzetek Allah mellé hasonmásokat (hamis istenségeket, bálványokat), holott tudjátok (hogy nincs társa). (22) [A Tehén: 21-22; Q 2:21-22].

Allah küldetéssel bízta meg a Küldötteket és lebocsátotta a Könyveket, hogy ezt az igazságot világossá tegyék, erre hívjanak, és intsenek mindattól, ami ezzel ellentétes; ahogy a Magasztos és Fenséges mondja:

﴿وَلَقَدۡ بَعَثۡنَا فِي كُلِّ أُمَّةٖ رَّسُولًا أَنِ ٱعۡبُدُواْ ٱللَّهَ وَٱجۡتَنِبُواْ ٱلطَّٰغُوتَ...﴾

(Minden egyes nemzethez elküldtünk egy küldöttet (mondván), hogy "Szolgáljátok és imádjátok Allahot, és kerüljétek el a hamis istenségeket!…) [A Méhek:36; Q 16:36].

És a Magasztos mondja:

﴿وَمَآ أَرۡسَلۡنَا مِن قَبۡلِكَ مِن رَّسُولٍ إِلَّا نُوحِيٓ إِلَيۡهِ أَنَّهُۥ لَآ إِلَٰهَ إِلَّآ أَنَا۠ فَٱعۡبُدُونِ25﴾

(És nem küldtünk előtted egyetlen küldöttet sem, akinek ne lett volna kinyilatkoztatva, hogy Nincs más jogosan szolgálható és imádható isten csak Én! Engem szolgáljatok és imádjatok hát!") [A Próféták: 25; Q 21:25].

A Magasztos és Fenséges mondja:

﴿الر كِتَابٌ أُحْكِمَتْ آيَاتُهُ ثُمَّ فُصِّلَتْ مِنْ لَدُنْ حَكِيمٍ خَبِيرٍ1 أَلَّا تَعْبُدُوا إِلَّا اللَّهَ إِنَّنِي لَكُمْ مِنْهُ نَذِيرٌ وَبَشِيرٌ2﴾

(Alif-lām-rā' (Alif-Lám-Rá’). (Ez egy) Könyv (a Korán), amelynek Versei szilárdan rögzítettek (és egyértelművé tetettek), majd részletesen megmagyaráztattak, a Bölcs és a Tudással Bíró által) 1

((Tanítva azt, hogy) Egyedül Allah-ot szolgáljátok és imádjátok! Bizony én (Muhammad) a ti intőtök és örömhír hozótok vagyok Tőle.) 2 [Hud:1-2; Q 11:1-2].

Ennek az istenszolgálatnak az alapvető lényege: egyedül és kizárólag a Magasztos és Fenséges Allahot imádni ezekkel az imádatokkal amiket előírt a hívő szolgák számára; mint a fohász, a félelem és reménykedés, az imádkozás, böjt, áldozat bemutatása, fogadalom és ehhez hasonló istenszolgálati cselekedetek; az Iránta való őszinte alázatossággal, jutalma utáni vágyakozással és a büntetéstől való félelemmel, a Magasztos iránti teljes szeretettel, és a teljes alázattal az Ő magasztossága iránt.

Aki elmélyed a nemes Koránban, az észreveszi, hogy annak túlnyomó része e nagy alapelv köré lett kinyilatkoztatva; ahogyan a Magasztos Allah mondja:

﴿إِنَّآ أَنزَلۡنَآ إِلَيۡكَ ٱلۡكِتَٰبَ بِٱلۡحَقِّ فَٱعۡبُدِ ٱللَّهَ مُخۡلِصٗا لَّهُ ٱلدِّينَ فَاعْبُدِ اللَّهَ مُخْلِصًا لَهُ الدِّينَ 2 أَلَا لِلَّهِ الدِّينُ الْخَالِصُ وَٱلَّذِينَ ٱتَّخَذُواْ مِن دُونِهِۦٓ أَوۡلِيَآءَ مَا نَعۡبُدُهُمۡ إِلَّا لِيُقَرِّبُونَآ إِلَى ٱللَّهِ زُلۡفَىٰٓ إِنَّ ٱللَّهَ يَحۡكُمُ بَيۡنَهُمۡ فِي مَا هُمۡ فِيهِ يَخۡتَلِفُونَۗ إِنَّ ٱللَّهَ لَا يَهۡدِي مَنۡ هُوَ كَٰذِبٞ كَفَّارٞ3﴾

(Bizony kinyilatkoztattuk neked (ó, Muhammad) a Könyvet az Igazsággal. Így hát kizárólag Allah-ot szolgáld, őszintén Neki szentelve a Vallást! (2)

(Vajon nem Allah-ot illeti-e meg a tiszta Vallás? És azok, akik (Allah) helyett segítőket vesznek maguknak (szólva): "Csak azért imádjuk őket, hogy Allah közelébe segítsenek bennünket." Allah bizony dönteni fog közöttük abban, amiben vita támadt közöttük. Allah bizony nem vezeti az Igaz Útra azt, aki hazug hitetlen.) (3). [A Csapatok:2-3; Q 39:2-3].

És a Magasztos és Fenséges Szava:

﴿وَقَضَىٰ رَبُّكَ أَلَّا تَعۡبُدُوٓاْ إِلَّآ إِيَّاهُ...﴾

(És az Urad elrendelte, hogy senki mást ne szolgáljatok és ne imádjatok csak Őt...) [Az Éjszakai Utazás:23; Q 17:23].

És Allah, a Magasztos és Fenséges Szava:

﴿فَٱدۡعُواْ ٱللَّهَ مُخۡلِصِينَ لَهُ ٱلدِّينَ وَلَوۡ كَرِهَ ٱلۡكَٰفِرُونَ14﴾

(Fohászkodjatok Allah-hoz őszinte hittel! Még ha ez nem is tetszik a hitetleneknek.)14 [A Megbocsátó:14; Q 40:14].

Hasonlóképpen, aki elmélyülten szemléli a Prófétai Szunnát, azt találja, hogy e nagy alapelvre is különös hangsúlyt fordít; ennek példája: a két Szahíh-ban olvasható Muᶜádh-tól (Allah legyen elégedett vele), miszerint a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta:

«حَقُّ اللهِ عَلَى العِبَادِ أَن يَعْبُدُوهُ وَلَا يُشْرِكُوا بِهِ شَيْئًا».

"Allah joga a hívő szolgákkal szemben, hogy ők csak és kizárólag Őt szolgálják és imádják és ne társítsanak Mellé senkit és semmit."2.

Az Allah-ban való hithez tartozik: hit mindabban, amit Ő kirótt a hívő szolgái számára és kötelezően előírta a számukra – az Iszlám öt nyilvánvaló és világos Pillérei közül.

Ezek pedig a következők: tanúságtétel arról, hogy nincs más jogosan szolgálható és imádható isten csak Allah, és arról, hogy Muhammad Allah Küldötte; az ima elvégzése; a zakát teljesítése; a Ramadán havi böjt; valamint Allah Tiltott Házához (Mekkai Mecset) történő Zarándoklat annak, aki képes eljutni oda; és mindazon további kötelező előírások, amelyeket a Tiszta Isteni Törvény hozott.

A legfontosabb ezen Pillérek közül és a leghatalmasabb: a Tanúságtétel arról, hogy: Nincs más jogosan szolgálható és imádható isten csak Allah, és arról, hogy: Muhammad Allah Küldötte. Ez a Tanúságtétel arra kötelez: hogy egyedül Allah-nak szenteljük a szolgálatot és az imádatot, és kizárjunk abból minden mást. Ez a jelentése a „Nincs más jogosan szolgálható és imádható isten csak Allah”-nak; jelentése – ahogyan a tudósok (Allah legyen irgalmas hozzájuk) mondták –: nincs senki és semmi más, aki jogosan szolgálható imádható kizárólag - Allah. Következésképpen: minden, amit és akit Allahon kívül imádnak – legyen az ember, angyal, dzsinn vagy bármi más – azokat mindet hamisan és alaptalanul imádják. A szolgálatra és az imádatra egyedül Allah jogosult, nincs Neki társa; ahogyan a Magasztos mondja:

﴿ذَٰلِكَ بِأَنَّ ٱللَّهَ هُوَ ٱلۡحَقُّ وَأَنَّ مَا يَدۡعُونَ مِن دُونِهِۦ هُوَ ٱلۡبَٰطِلُ...﴾

(Ez azért van így, mivel Allah az Igazság. Az pedig, amihez Helyette fohászkodnak az maga a hamisság...) [A Zarándoklat:62; Q 22:62].

Korábban már kifejtettük, hogy Allah – Magasztos és Fenséges Ő – a dzsinneket és embereket e szilárd alapelv érdekében teremtette meg, erre utasította őket, ezért küldte el küldötteit, és ezért küldte le Könyveit. Az embernek tehát alaposan el kell ezen merengenie és gondolkodnia és sokat kell rajta töprengenie, hogy világossá váljon számára, milyen súlyos tudatlanságba süllyedt a muszlimok többsége ezzel az alapelvvel kapcsolatban: olyannyira, hogy Allah mellet mást is szolgáltak, és a kizárólag Neki járó jogokat másnak tulajdonítottak. Allahhoz fordulunk segítségért.

A hit Allahban – Magasztos Ő – magában foglalja annak hitét is, hogy Ő a világmindenség Teremtője, Ő irányítja annak ügyeit, és Ő rendelkezik felettük tudásával és hatalmával, olyan módon ahogyan Ő akarja. Ő Világok (a földi világ és a Túlvilág, az emberek és a dzsinnek) Ura, minden teremtmények Ura. Nincs más Teremtő rajta kívül, és nincs más Úr rajta kívül. Azt is (tartalmazza), hogy Küldetéssel bízta meg a Küldötteket és kinyilatkoztatta a Könyveket, hogy megjavítsa és helyessé tegye az emberek életét és felszólítsa őket arra, amiben a menekülésüket és a boldogulásukat megtalálhatják itt a földi létben és majdan a Túlvilágon. És Neki, a Magasztosnak, ebben nincs társa; A Magasztos azt mondja:

﴿ٱللَّهُ خَٰلِقُ كُلِّ شَيۡءٖۖ وَهُوَ عَلَىٰ كُلِّ شَيۡءٖ وَكِيلٞ 62﴾

(Allah mindennek a Teremtője és Ő mindennek a Felvigyázója.) (62) [A Csapatok:62; Q 39:62].

És a Magasztos azt is mondja:

﴿إِنَّ رَبَّكُمُ ٱللَّهُ ٱلَّذِي خَلَقَ ٱلسَّمَٰوَٰتِ وَٱلۡأَرۡضَ فِي سِتَّةِ أَيَّامٖ ثُمَّ ٱسۡتَوَىٰ عَلَى ٱلۡعَرۡشِۖ يُغۡشِي ٱلَّيۡلَ ٱلنَّهَارَ يَطۡلُبُهُۥ حَثِيثٗا وَٱلشَّمۡسَ وَٱلۡقَمَرَ وَٱلنُّجُومَ مُسَخَّرَٰتِۭ بِأَمۡرِهِۦٓۗ أَلَا لَهُ ٱلۡخَلۡقُ وَٱلۡأَمۡرُۗ تَبَارَكَ ٱللَّهُ رَبُّ ٱلۡعَٰلَمِينَ54﴾

(Bizony a ti Uratok Allah az, Aki megteremtette az egeket és a földet hat nap alatt. Majd a Trón fölé emelkedett. Beborítja az éjszakával a nappalt, amely sietve követi. És (Ő teremtette) a napot és a holdat és a csillagokat. Mind az Ő parancsa alá hajtva. Övé a teremtés és a parancs. Magasztaltassék Allah, a Világok Ura!) (54). [A Magaslatok:54; Q 7:54].

Szintén az Allah-ban való hithez tartozik: hit az Ő Szép Neveiben, és a magasztos Attribútumaiban (a Tőle el nem váló, csak Rá jellemző leírások) Tulajdonságaiban, amelyek az Ő Hatalmas Könyvében jelennek meg, és amelyek hiteles formában jegyeztettek le az Ő őszinte és megbízható Küldöttétől: elferdítés (taḥríf) nélkül, a tartalmi és értelmi megfosztása (taṭíl) nélkül, mikéntjének meghatározása (takyíf) nélkül, és a (teremtetthez való) hasonlítása (tamthíl) nélkül.

﴿...لَيۡسَ كَمِثۡلِهِۦ شَيۡءٞۖ وَهُوَ ٱلسَّمِيعُ ٱلۡبَصِيرُ﴾

(... Nincs Hozzá hasonló! Ő a mindent Halló és a mindent Látó) [A Tanácskozás: 11; Q 42:11].

Ezeket úgy kell továbbadni és elfogadni, ahogyan eljutottak hozzánk, a hogyan kérdés feltevése nélkül, teljes hittel abban, amire ezek a hatalmas és magasztos tartalmak és jelentések utalnak, amelyek a Magasztos és Fenséges Allah Tulajdonságai; ezek alapján szabad csak Őt jellemezni, olyan módon, ami illik Hozzá, anélkül, hogy a teremtményeihez hasonlítanánk (bármiben is), az Ő Tulajdonságait illetően; ahogyan a Magasztos mondja: A Magasztos és Fenséges mondja:

﴿فَلَا تَضۡرِبُواْ لِلَّهِ ٱلۡأَمۡثَالَۚ إِنَّ ٱللَّهَ يَعۡلَمُ وَأَنتُمۡ لَا تَعۡلَمُونَ74﴾

(Allah-ról ezért ne mondjatok példázatokat! Bizonyára Allah tud, ám ti nem tudtok.) [A Méhek:74; Q 16:74].

Ez tehát: a Szunna és a Közösség Népének hitvallása, Allah Küldöttének (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) Társainak és az ő kiváló követőinek, Allah (Szép) Nevei és Tulajdonságai tekintetében; és ezt adta tovább imám Abu‑l‑Haszan al‑Asᶜari (Allah könyörüljön rajta) a "Maqálát" című könyvében a Hadíth követőitől és a Szunna Népétől véve át, és ugyanezt adták át rajta kívül mások is a tudás és a hit népéből.

Al-Awzāᶜī (Allah könyörüljön rajta) azt mondta: Megkérdezték az-Zuhri-t és Makhúl-t az Isteni Tulajdonságokat tartalmazó Versekről; ők pedig így válaszoltak: Úgy adjátok tovább, ahogyan érkeztek!3.

Szintén Al-Awzāᶜī (Allah könyörüljön rajta) mondta: (Mi és a Követők számosan voltunk, egyetértve azt mondtuk: a Magasztos Allah a Trónja fölött van; és hiszünk mindazokban a Tulajdonságokban, amelyek a Szunnában megjelennek.) 4.

És al-Walíd ibn Muszlim (Allah könyörüljön rajta) azt mondta: (Megkérdezték Málik-ot, al-Awzáᶜi-t, al-Layth bin Szaᶜd-ot és Szufyán aṯ-Ṯhawri-t (Allah könyörüljön rajtuk) azokról a tudósításokról, amelyek megjelennek az Allah Tulajdonságaival kapcsolatban. Mind azt felelték: Úgy adjátok azokat tovább, ahogyan érkeztek anélkül, hogy meghatároznátok a mikéntjüket.)5.

Midőn Rabíᶜa bin Abí ᶜAbdu-r-Rahmán-t, Málik saykh-ját (Allah könyörülete kettejükre) az istiwā'-ról (Allah Trónra emelkedése) megkérdezték, azt mondta: (Az isztiwá' nem ismeretlen, a miként ésszel felfoghatatlan; és Allah-ra tartozik a Küldetés kinyilatkoztatása, a Küldött feladata a világos továbbítás, a mi feladatunk, a hit abban és igaznak tartása.)6. Midőn imám Málik-ot (Allah könyörüljön rajta) megkérdezték erről, ő így válaszolt: (Az isztiwá' jelentése ismert, a hogyan nem ismert; az ebben való hit kötelező, az arról történő kérdezés pedig újítás.) Utána azt mondta a kérdezőnek: Bizony egy rossz szándékú embernek látlak. Ezután megparancsolta az eltávolítását.7. Hasonló tartalmat is jegyeztek fel, az Igazhívők Anyjától, Umm Szalama-tól (Allah legyen elégedett vele)8.

Azt mondta az imám, Abú ᶜAbd ar-Raḥmán ibn al-Mubárak (Allah könyörüljön rajta): (Úgy ismerjük Urunkat – magasztaltassék –, hogy Ő az egek felett van, a Trónja felett, a teremtményeitől teljesen elkülönülten.)9.                    

Az imámok szavai ebben a témában nagyon sokrétűek és számosak, nem lehetséges mindezt átadni ebben az előadásban. Aki szeretne ezek közül sokkal többel megismerkedni, az tekintse át a Szunnita tudósok írásait ebben a témában, mint például: az As-Sunna című könyv Imám Aḥmad fia, ᶜAbdullāh tollából; vagy At-Tawhíd (Egyistenhit) a kiváló imám Muhammad bin Khuzayma szerzeménye; vagy As-Sunna c. könyv Abu-l-Qászim al-Lālakā'ī aṭ-Ṭabarī írása; vagy As-Sunna, Abū Bakr bin Abī ᶜĀṣim könyve; vagy saykh al-Islām Ibn Taymiyya válasza Hamá város népének; ez egy nagyszerű munka, igen hasznos, amelyben a szerző (Allah könyörüljön rajta) elmagyarázza a Szunna népének hitvallását és nagyon sok idézetet is említ a tudósoktól és a vallási és racionális bizonyítékokat is nagy számban felsorolja, annak bizonyítására, hogy Ahlu-Szunna (a Sunna Népe) a hiteles álláspontot képviseli, illetve bemutatja az ellenfeleik téves és hamis állításait.

Ugyanígy a 'Tadmuriyya' című értekezésében is részletesen kifejtette az álláspontot: bemutatta benne a szunnita közösség hittételét – kinyilatkoztatáson alapuló és értelmi bizonyítékokkal –, és válaszolt az ellenzőknek olyan módon, hogy az igazság világossá válik, és a hamisság megsemmisül minden olyan tudós számára, aki őszinte szándékkal, és az igazság megismerésének vágyával tanulmányozza azt. Összefoglalásképpen: a Szunna és a Közösség Népének hitvallása a (Szép) Nevek és az attribútumok és a Tulajdonságok tekintetében az, hogy ők a Magasztos Allah-ról mindazt állítják, amit Ő Maga állított Magáról az Ő Kegyes Könyvében, illetve amit az Ő Küldötte, Muhammad (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) állított Róla az ő Szunna-jában, szilárd állítással (teremtettel való) összehasonlítás nélkül; és Őt, a Magasztost teljes mértékben mentesnek nyilvánítják a teremtményeihez való hasonlóságtól, téve ezt úgy, hogy nem fosztják meg és nem forgatják ki az értelmi és tartalmi jegyeket; így megmenekültek az ellentmondástól; Minden bizonyítékot követtek és használtak; Allah segítésével és támogatásával; mert ez a Magasztos Allah eljárása és gyakorlata azokkal, akik ragaszkodnak ahhoz az Igazsághoz, amellyel küldötteit elküldte, és azokkal, akik minden erőfeszítést megtesznek és őszintén Allah-hoz ragaszkodnak, keresve Őt, kérve a Magasztost, hogy adjon erőt és értelmet az Igazság megtalálásához és tárja fel a bizonyítékát; ahogyan a Magasztos mondja:

﴿بَلۡ نَقۡذِفُ بِٱلۡحَقِّ عَلَى ٱلۡبَٰطِلِ فَيَدۡمَغُهُۥ فَإِذَا هُوَ زَاهِقٞ...﴾

(Nem! Mi az Igazságot (ezt a Kegyes Koránt) dobjuk a hamisságra, amely szétmorzsolja azt és így az elenyészik...) [A Próféták:18; Q 21:18].

És a Magasztos azt is mondja:

﴿وَلَا يَأۡتُونَكَ بِمَثَلٍ إِلَّا جِئۡنَٰكَ بِٱلۡحَقِّ وَأَحۡسَنَ تَفۡسِيرًا33﴾

(És nem példálózhatnak neked, csak úgy, hogy az Igazságot hozzuk el neked és szebb magyarázatot.) (33). [Furqan (al-Furqānu):33; Q 25:33].

Aki pedig eltér az Ahl as-Szunna hitvallásáról a Szép Nevek és az Attribútumok és a Tulajdonságok kérdésében, az szükségszerűen összeütközésbe fog kerülni a kinyilatkoztatott (szövegi) és értelmi racionális bizonyítékokkal, valamint nyilvánvaló ellentmondásba keveredik mindazzal, amit állít vagy tagad. A nagy tudós al-Háfidh Ibn Kathír (Allah könyörüljön rajta) a híres Korán magyarázatában szép és hasznos szavakkal szólt e témáról, midőn a Magasztos és a Fenséges Allah szavait magyarázza:

﴿إِنَّ رَبَّكُمُ ٱللَّهُ ٱلَّذِي خَلَقَ ٱلسَّمَٰوَٰتِ وَٱلۡأَرۡضَ فِي سِتَّةِ أَيَّامٖ ثُمَّ ٱسۡتَوَىٰ عَلَى ٱلۡعَرۡشِ...﴾

(Bizony a ti Uratok Allah az, Aki megteremtette az egeket és a földet hat nap alatt. Majd a Trón fölé emelkedett...) [A Magaslatok:54; Q 7:54].

Érdemes azt itt idézni, nagyon hasznos tartalma miatt; ő (Allah könyörüljön rajta) a következőt mondta:

(E téren az emberek nagyon sok álláspontot képviselnek, itt nincs mód ezeket mindet ismertetni. Ellenben, e tekintetben, mi a Kegyes Elődök (As-Salaf Aṣ-ṣāliḥ) nyomdokain és tanításán járunk: Málik, al-Awzáᶜí, at-Thawri, al-Layth bin Szaᶜd, as-Sáfiᶜi, Ahmad bin Hanbal, Iszháq bin Ráhawayh, és mások is a muszlimok imámjai közül, a régiek és az újabbak közül (azt tartják): úgy kell azokat továbbadni, ahogyan érkeztek, a 'hogyan' megkérdezése nélkül (takyíf), összehasonlítás nélkül (tasbíh), és értelmi és tartalmi megfosztás (taᶜtíl) nélkül. Az a gondolat, ami egyből az összehasonlítók eszébe jut - azt tagadni kell Allah esetében; hiszen Allah nem hasonlít semmihez és senkihez a teremtményei közül, és

﴿...لَيۡسَ كَمِثۡلِهِۦ شَيۡءٞۖ وَهُوَ ٱلسَّمِيعُ ٱلۡبَصِيرُ﴾

(...Nincs Hozzá hasonló! És Ő a mindent Halló és a mindent Látó) [A Tanácskozás: 11; Q 42:11]. Ellenben, az az elfogadott, ahogyan az imámok is tartják, köztük Nuᶜaym bin Ḥammád, al-Khuzáᶜi, aki al-Bukhári sejkje volt, aki azt mondta: Aki Allahot teremtményeihez hasonlítja, az hitetlenné válik; és aki tagad valamit abból, amivel Allah önmagát jellemezte, az szintén hitetlenné válik.)10. Hiszen abban, amivel Allah Magát jellemzi, és abban, ahogyan az Ő Küldötte leírja Őt – egyikben sincs összehasonlítás. Aki pedig elfogadja és vallja a Magasztos Allah-hal kapcsolatban mindazt, ami a világos és egyértelmű Versekben megjelenik és a hiteles híradásokban, olyan módon, ahogyan az illik Allah Magasztosságához, és tagadja a Fenséges Allah-hal kapcsolatban a hiányosságokat, az bizony az Igaz Vezetés Útján jár!11. Véget ért az Ibn Kathír-től (Allah könyörüljön rajta) származó idézet.

Az Allah-ban való Hithez tartozik továbbá: annak elfogadása, hogy a Hit (Ímán) szavak és cselekedetek együttese, ami növekszik az engedelmességi cselekedetek által és csökken az engedetlenség által. Továbbá nem megengedett hitetlennek nyilvánítani egyetlen muszlimot sem, olyan engedetlenségi bűnök miatt, amelyek kevésbé súlyosak, mint a társítás és a hitetlenség; ilyenek lehetnek: paráznaság, lopás, uzsora habzsolása (használata), részegítő italok fogyasztása, a szülőkkel szembeni engedetlenség, és ehhez hasonló nagy bűnök - kivéve ha megengedettnek hiszi ezeket a bűnöket; a Magasztos Allah Szava alapján:

﴿إِنَّ ٱللَّهَ لَا يَغۡفِرُ أَن يُشۡرَكَ بِهِۦ وَيَغۡفِرُ مَا دُونَ ذَٰلِكَ لِمَن يَشَآءُ...﴾

(Bizony Allah nem bocsátja meg, hogy társítást kövessenek el Vele szemben. Ám megbocsátja azt, ami ezen kívül van, annak, akinek akarja...) [A Nők:48; Q 4:48]. És ami az egymást megerősítő, tömeges átvitelű hagyományokban Allah Küldöttétől (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) maradt fenn: ezek közül az ő szava:

«إِنَّ اللهَ يُخْرِجُ مِنَ النَّارِ مَنْ كَانَ فِي قَلْبِهِ مِثْقَالُ حَبَّةٍ مِنْ خَرْدَلٍ مِنْ إِيْمَانٍ».

"Allah, bizony, kihozza a Tűzből azt, akinek a szívében csupán egy mustármagnyi hit is megtalálható."12.

A második Alapelv: Hit az Angyalokban.

Ez két dolgot foglal magában: Az első: Az angyalokban való hit általánosságban; ez abban áll, hogy hiszünk abban, hogy Allah-nak vannak angyalai, akiket Ő teremtett meg az Ő szolgálatára és az Iránta való engedelmességre; és úgy írja le őket, mint:

﴿وَقَالُواْ ٱتَّخَذَ ٱلرَّحۡمَٰنُ وَلَدٗاۗ سُبۡحَٰنَهُۥۚ بَلۡ عِبَادٞ مُّكۡرَمُونَ 26 لَا يَسۡبِقُونَهُۥ بِٱلۡقَوۡلِ وَهُم بِأَمۡرِهِۦ يَعۡمَلُونَ27 يَعۡلَمُ مَا بَيۡنَ أَيۡدِيهِمۡ وَمَا خَلۡفَهُمۡ وَلَا يَشۡفَعُونَ إِلَّا لِمَنِ ٱرۡتَضَىٰ وَهُم مِّنۡ خَشۡيَتِهِۦ مُشۡفِقُونَ28﴾

(És azt mondták:" A Könyörületes gyermeket vett magához." Magasztaltassék (mentes Ő attól amit állítanak). Nem! Ők tisztelt szolgák!)26

Nem előzik Őt meg a szóval, és az Ő parancsai szerint cselekszenek. 27

Tudja mi van előttük és mi van mögöttük, és közbenjárást csak annak érdekében tehetnek, akivel Ő elégedett, és ők az Iránta való félelemtől rettegnek.) 28. [A Próféták:26-28; Q 21:26-28].

Ők számos csoportra oszthatók; vannak közöttük olyanok, akik a Trón hordozásával bízattak meg, vannak, akik a Paradicsom és a Tűz Őrei, és vannak olyanok, akik az emberek cselekedeteit jegyzik fel. A második: A részletes hit az Angyalokban; azaz hiszünk azokban, akiknek a nevét Allah és az Ő Küldötte közülük megemlítették; mint Gábriel, aki az Isteni Sugallattal bízatott meg; Míká'íl, aki az esővel bízatott meg; Málik, a Tűz őrzője; és Iszráfíl, aki a Kürt megfújásával bízatott meg. Miként említésük hiteles hadíszokban is szerepel, ezek közül: az, ami a Szahíhban rögzítve van ᶜÁ'isától (Allah legyen elégedett vele), hogy a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) mondta:

«خُلِقَتِ الـمَلَائِكَةُ مِن نُورٍ، وَخُلِقَ الجَانُّ مِنْ مَارِجٍ مِنْ نَارٍ، وَخُلِقَ آدَمُ مِمَّا وُصِفَ لَكُم»

"Az angyalok fényből teremtettek meg, a dzsinnek füst nélküli tűzből lettek teremtve, és Ádám pedig abból teremtetett meg, ami már leíratott nektek."13. Muszlim jegyezte le a Szahíh-jában.

A harmadik Alapelv: Hit a Könyvekben; és ez két dolgot is magában foglal:

Az első: A Könyvekben való hit általánosságban; abban kell hinni, hogy Allah lebocsátva kinyilatkoztatott Könyveket az Ő Prófétáinak és Küldötteinek, hogy ezek által megvilágítsa az Igazságot és arra szólítson fel; ahogyan a Magasztos mondja:

﴿لَقَدۡ أَرۡسَلۡنَا رُسُلَنَا بِٱلۡبَيِّنَٰتِ وَأَنزَلۡنَا مَعَهُمُ ٱلۡكِتَٰبَ وَٱلۡمِيزَانَ لِيَقُومَ ٱلنَّاسُ بِٱلۡقِسۡطِ...﴾

(Bizony elküldtük a Mi Küldötteinket a világos bizonyítékokkal és leküldtük velük az Írást és a Mérleget, hogy az emberek igazságosak legyenek...) [A Vas: 25; Q 57:25]. És a Magasztos azt is mondja:

﴿كَانَ ٱلنَّاسُ أُمَّةٗ وَٰحِدَةٗ فَبَعَثَ ٱللَّهُ ٱلنَّبِيِّـۧنَ مُبَشِّرِينَ وَمُنذِرِينَ وَأَنزَلَ مَعَهُمُ ٱلۡكِتَٰبَ بِٱلۡحَقِّ لِيَحۡكُمَ بَيۡنَ ٱلنَّاسِ فِيمَا ٱخۡتَلَفُواْ فِيهِ...﴾

(Az emberek (eredetileg) egyetlen közösséget alkottak! (Miután a vallásban összekülönböztek), Allah prófétákat küldött örömhírhozók és óva intők gyanánt, és leküldte nekik az Írást az Igazsággal, hogy aszerint ítélkezzenek az emberek között abban, amiben összekülönböztek...) [A Tehén: 213; Q 2:213].

A második: Hinni kell a Könyvekben részletes módon. Azokban, amelyeket Allah megnevezett közülük, mint at-Tawrātu (Tóra), al-Inǧīlu (Evangélium), az-Zabūr és al-Qur'ānu (a Korán), ez utóbbi a legkiválóbb közöttük és a (korábbi könyvek sorát) lepecsételő (utána már nem jön isteni kinyilatkoztatás). Ez felügyel a korábbi könyvekre és igaz tartalmukat elfogadja; ez az a Könyv, amelyben minden nemzetnek hinnie kell és követni azt, a törvénykezését elfogadva alkalmazni, azzal együtt, ami hitelesen fennmaradt Allah Küldöttének (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) Szunna-jából. Hiszen a Magasztos Allah küldetéssel bízta meg az Ő Küldöttét, Muḥammad-ot (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) és Küldöttként küldte őt minden teremtett számára - emberekhez és a dzsinnekhez egyaránt. Lebocsátva kinyilatkoztatta neki ezt a Koránt, hogy általa ítélkezhessen; megtette azt (al-Qur'ān) gyógyulásnak a lelkek számára és magyarázatnak minden dologra és igaz vezetéssé és könyörületté tette a hívők számára. Ahogy a Magasztos mondja:

﴿وَهَٰذَا كِتَٰبٌ أَنزَلۡنَٰهُ مُبَارَكٞ فَٱتَّبِعُوهُ وَٱتَّقُواْ لَعَلَّكُمۡ تُرۡحَمُونَ155﴾

(Ez a Könyv (a Korán), amit kinyilatkoztattunk - áldott. Azt kövessétek! Legyetek istenfélők! Talán könyörületben részesültök.) [A Lábasjószágok:155; Q 6:155]. És mondja a Magasztos:

﴿...وَنَزَّلۡنَا عَلَيۡكَ ٱلۡكِتَٰبَ تِبۡيَٰنٗا لِّكُلِّ شَيۡءٖ وَهُدٗى وَرَحۡمَةٗ وَبُشۡرَىٰ لِلۡمُسۡلِمِينَ﴾

(...Mi lebocsátottuk neked a Könyvet - minden dolog magyarázataként, útmutatásként, könyörületként és örömhírként a muszlimoknak.) [A Méhek: 89; Q 16:89]. És a Magasztos azt is mondja:

﴿قُلۡ يَٰٓأَيُّهَا ٱلنَّاسُ إِنِّي رَسُولُ ٱللَّهِ إِلَيۡكُمۡ جَمِيعًا ٱلَّذِي لَهُۥ مُلۡكُ ٱلسَّمَٰوَٰتِ وَٱلۡأَرۡضِۖ لَآ إِلَٰهَ إِلَّا هُوَ يُحۡيِۦ وَيُمِيتُۖ فَـَٔامِنُواْ بِٱللَّهِ وَرَسُولِهِ ٱلنَّبِيِّ ٱلۡأُمِّيِّ ٱلَّذِي يُؤۡمِنُ بِٱللَّهِ وَكَلِمَٰتِهِۦ وَٱتَّبِعُوهُ لَعَلَّكُمۡ تَهۡتَدُونَ158﴾

(Mond: Ó emberek! Én bizony Allah Küldötte vagyok hozzátok, mindenkihez közületek, Allahé, Akié az Egek és a föld birodalma. Nincs más jogosan szolgálható és imádható isten csak Ő! Ő kelt életre és Ő küld a halálba. Higgyetek Allahban és a Küldöttében, az írástudatlan Prófétában-aki hisz Allahban és az Ő szavaiban - és kövessétek Őt; és így az igaz útra vezéreltettek!) [A Magaslatok: 158; Q 7:158]. E kérdéskörben nagyon sok Vers található és olvasható.

A Negyedik Alap: Hit a Küldöttekben

Ez szintén két dolgot foglal magában: Az első: Hit a Küldöttekben általános értelemben; ez pedig azt jelenti, hogy hiszünk abban, hogy a Magasztos és Fenséges Allah Küldötteket küldött az emberekhez, akik közülük valók voltak, örömhír hozókként és intőkként és az Igazságra felszólítókként; aki meghallgatja őket és elfogadja Küldetésüket az győzedelmes lesz a boldogulásban; aki pedig szembefordul velük az csalódottságban és sajnálatos megbánásban fog elmerülni. (A Küldöttek sorát) Lepecsételő (lezáró) és közöttük a legjobb, a mi Prófétánk, Muḥammad bin ᶜAbdullāh - (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget); ahogyan a Magasztos és Fenséges Allah mondja:

﴿وَلَقَدۡ بَعَثۡنَا فِي كُلِّ أُمَّةٖ رَّسُولًا أَنِ ٱعۡبُدُواْ ٱللَّهَ وَٱجۡتَنِبُواْ ٱلطَّٰغُوتَ...﴾

(Bizony minden egyes nemzethez elküldtünk egy Küldöttet azzal, hogy: " Szolgáljátok és imádjátok Allahot és kerüljétek el a Tagútot (minden hamis istenség)!"...). [A Méhek:36; Q 16:36]. És a Magasztos azt is mondja:

﴿رُّسُلٗا مُّبَشِّرِينَ وَمُنذِرِينَ لِئَلَّا يَكُونَ لِلنَّاسِ عَلَى ٱللَّهِ حُجَّةُۢ بَعۡدَ ٱلرُّسُلِ...﴾

(Küldöttek, akik örömhír hozókként és intőkként jöttek, hogy az embereknek ne lehessen Allahhal szemben érvük a küldöttek után...) [A Nők:165; Q 4:165]. És a Magasztos azt is mondja:

﴿مَّا كَانَ مُحَمَّدٌ أَبَآ أَحَدٖ مِّن رِّجَالِكُمۡ وَلَٰكِن رَّسُولَ ٱللَّهِ وَخَاتَمَ ٱلنَّبِيِّـۧنَ...﴾

(Muhammed egyetlen férfinak sem apja közületek. Ő Allah Küldötte és a Próféták Pecsétje  [A Pártok: 40; Q 33:40].

A második: Hit a Küldöttekben részletes módon; ez pedig azt jelenti, hogy részletesen és név szerint hiszünk mindazokban, akiket Allah névvel megemlített, illetve azokban, akiknek a megnevezése Allah Küldöttétől (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) hiteles hagyomány útján bizonyított; mint Noé, Húd, Szálih, Ábrahám és mások. Allah áldása és békéje legyen rajtuk, családjaikon és követőiken.

Az ötödik Alapelv: Hit az Utolsó Napban.

Ez tartalmazza a következőket:

Hit mindabban, amiről Allah hírt adott és az Ő Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget): arról, hogy mi fog történni a halál után; mint például a sírban történő próbatétel, az ottani büntetés és gyönyör teli öröm; mi fog történni a Feltámadás Napján a rettenetek és a végtelenül szigorú dolgokból, a Híd (a Szirát), a Mérleg, az elszámoltatás, a jutalmazás, a lapok szétosztása az emberek között; lesz olyan, aki jobbjába kapja meg a saját tettei könyvét, és lesz olyan, aki a baljába, vagy akár olyan is, aki a háta mögé.

Idetartozik még szintén a hit a mi Prófétánk, Muḥammad Medencéjében (al-Ḥawḍu-l-mawrūd); a hit a Paradicsomban és a Tűzben, és abban a tényben, hogy a hívők látni fogják az Urukat és Ő beszélni fog velük, és más ehhez hasonlók, amelyekről a Kegyes Korán tudósít és a hiteles Szunna Allah Küldöttétől (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget). Ezek mindegyikében hinni kell, igaznak kell tartani, olyan módon, ahogyan Allah és az Ő Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) említette azokat.

A hatodik Alapelv: Hit az Isteni Elrendelésben

Ez négy dolgot tartalmaz:

Az első: Hit abban, hogy a Magasztos Allah tudja mi volt és mi lesz, Ő teljes mértékben tudja és ismeri az emberek helyzeteit, életük minden történését, tudja a róluk történő gondoskodás milyenségét, a megszabott idejüket (élettartamukat), és a cselekedeteik összességét és minden ezekhez hasonló dolgot az ő életükben; mindezekből semmi sem maradhat rejtve a Magasztos és a Fenséges elől; ahogyan a Magasztos mondja:

﴿...وَٱعۡلَمُوٓاْ أَنَّ ٱللَّهَ بِكُلِّ شَيۡءٍ عَلِيمٞ﴾

(...és tudjátok meg, hogy Allah minden dologról tudással bír.) [A Tehén:231; Q 2:231]. A Magasztos és Fenséges mondja:

﴿...لِتَعۡلَمُوٓاْ أَنَّ ٱللَّهَ عَلَىٰ كُلِّ شَيۡءٖ قَدِيرٞ وَأَنَّ ٱللَّهَ قَدۡ أَحَاطَ بِكُلِّ شَيۡءٍ عِلۡمَۢا﴾

(...hogy megtudják, Allah minden dologra képes; és bizony Allah tudással fog át és vesz körül mindent) [A Válás:12; Q 65:12].

A második: Hit abban, hogy Allah már előre megírta mindazt, amit Ő elrendelt és megparancsolt; ahogyan a Magasztos mondja:

﴿قَدۡ عَلِمۡنَا مَا تَنقُصُ ٱلۡأَرۡضُ مِنۡهُمۡۖ وَعِندَنَا كِتَٰبٌ حَفِيظُۢ 4﴾

(Bizony mi tudjuk, mennyit vesz el (a holttesteikből) tőlük a föld. Pontos őrző Könyv van nálunk) [Qāf:4; Q 50:4]. És a Magasztos azt is mondja:

﴿...وَكُلَّ شَيۡءٍ أَحۡصَيۡنَٰهُ فِيٓ إِمَامٖ مُّبِينٖ﴾

(...és mindent pontosan számon tartunk egy világos Írásban) [Ya' Sin (Yā'-Sīn):12; Q 36:12]. És a Magasztos azt is mondja:

﴿أَلَمۡ تَعۡلَمۡ أَنَّ ٱللَّهَ يَعۡلَمُ مَا فِي ٱلسَّمَآءِ وَٱلۡأَرۡضِۚ إِنَّ ذَٰلِكَ فِي كِتَٰبٍۚ إِنَّ ذَٰلِكَ عَلَى ٱللَّهِ يَسِيرٞ70﴾

(Talán nem tudod, hogy Allah tudja azt, ami az égben van és azt is, ami a földön. Bizony ez Írásban van. Ez bizony Allah számára könnyű.) [A Zarándoklat:70; Q 22:70].

A harmadik: Hit a Magasztos Allah mindent eldöntő Akaratában; amit Ő akar - az megtörténik; amit Ő nem akar - az nem fog megtörténni; ahogyan a Magasztos mondja:

﴿...إِنَّ ٱللَّهَ يَفۡعَلُ مَا يَشَآءُ﴾

(...Bizony Allah azt tesz, amit akar.) [A Zarándoklat:18; Q 22:18]. A Magasztos és Fenséges mondja:

﴿إِنَّمَآ أَمۡرُهُۥٓ إِذَآ أَرَادَ شَيۡـًٔا أَن يَقُولَ لَهُۥ كُن فَيَكُونُ82﴾

(Az Ő parancsa, ha akar valamit, csak annyi, hogy azt mondja neki: "Légy!" És az már létezik is.) [Ya' Sin (Yā'-Sīn):82; Q 36:82]. És mondja a Magasztos:

﴿وَمَا تَشَآءُونَ إِلَّآ أَن يَشَآءَ ٱللَّهُ رَبُّ ٱلۡعَٰلَمِينَ29﴾

(Ám ti csak akkor akarhatjátok, ha úgy akarja Allah, a teremtmények Ura.) [A (Nap) Felgöngyölítése: 29; Q 81:29].

A negyedik: Hit abban, hogy a Magasztos  Allah minden létezőnek a Teremtője, nincs más teremtő Rajta kívül, és nincs más Úr Rajta kívül; ahogyan a Magasztos mondja:

﴿ٱللَّهُ خَٰلِقُ كُلِّ شَيۡءٖۖ وَهُوَ عَلَىٰ كُلِّ شَيۡءٖ وَكِيلٞ62﴾

(Allah mindennek a Teremtője és Ő mindennek a Felvigyázója.) [A Csapatok:62; Q 39:62]. És a Magasztos azt is mondja:

﴿يَٰٓأَيُّهَا ٱلنَّاسُ ٱذۡكُرُواْ نِعۡمَتَ ٱللَّهِ عَلَيۡكُمۡۚ هَلۡ مِنۡ خَٰلِقٍ غَيۡرُ ٱللَّهِ يَرۡزُقُكُم مِّنَ ٱلسَّمَآءِ وَٱلۡأَرۡضِۚ لَآ إِلَٰهَ إِلَّا هُوَۖ فَأَنَّىٰ تُؤۡفَكُونَ3﴾

(Ó emberek! Emlékezzetek arra a kegyre, amit Allah irántatok gyakorolt! Van-e Allahon kívül teremtő, aki az égből és a földből táplálna benneteket? Nincs más jogosan szolgálható és imádható isten csak Ő! Hogyan fordulhattok el Tőle?) [A Teremtés Létrehozója:3; Q 35:3].

Ami az Isteni Elrendelésben való hitet illeti - az magában foglalja mind a négy elvet, ahogyan az a Szunna és a Közösség Népe meggyőződése; szemben azokkal, akik ezek közül némelyiket tagadják; ők az újítás népe.

A hiteles hitvallás fontos tételei közül, amelyeket a Szunna Népe vall: az Allah miatti szeretet, az Allah miatti harag, az Allah miatti hűséges támogatás és az Allah miatti ellenségeskedés. Ez az al-walā' és az al-barā' hitvallása, és ez is a Magasztos Allah-ban való hithez tartozik.

A hívő szereti a többi hívőt, segítve támogatja őket, utálattal fordul a hitetlenek felé és ha kell szembeszáll velük. E Vallási Közösség Hívőinek élén (e tekintetben) Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) Társai (Allah áldása rájuk) állnak – amint ez megállapítást nyert a Szunna és a Közösség Népe körében –; a Szunna és a Közösség Népe szereti őket (a Társakat) és támogatva segíti őket, megvédve (kiemelkedő rangjukat); szilárdan hisznek abban, hogy ők voltak a legkiválóbb emberek a Prófétákat követően; a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) szava alapján:

«خَيْرُ القُرُونِ قَرْنِي ثُمَّ الَّذِينَ يَلُونَهُمْ ثُمَّ الَّذِينَ يَلُونَهُم».

"A legjobb nemzedék, azoké akik az én évszázadomban vannak, majd azoké, akik azután következnek, majd azoké, akik utánuk következnek."14. Muttafaqun ᶜalā ṣiḥḥatihi (egyetértés van a hitelességét illetően és mind a két šaykh, al-Bukhārī és Muszlim is, hitelesnek fogadja el).

Hisznek abban és vallják, hogy a legkiválóbb közöttük Abū Bakr aṣ-Ṣiddīq, majd ᶜUmar al-Fārūq, majd ᶜUṯmān Ḏū-l-Nūrayn, majd ᶜAlī al-Murtaḍā – (Allah legyen elégedett velük), majd utánuk (a további hat férfi) a Tízből (ők azok, akik már életükben a Paradicsom örömhírét kapták meg), majd utánuk a többi Társ (Allah legyen elégedett velük). A Szunna Népe tartózkodik attól, hogy a Társak között felmerült nézeteltérésekről vitázzanak, úgy tartják, hogy ők (a Társak) ezekben az esetekben kizárólag az igazság felé törekedtek; aki helyesen vélekedett annak kétszeres jutalom jár, aki tévesen annak csupán egyetlen jutalom jár.

Szeretik Allah Küldöttének (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) háznépét, akik hittek benne, és támogatják és segítik őket; és támogatják és segítik Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) feleségeit, az Igazhívők Anyjait; mindegyiküknek Allah elégedettségét kérik. Elhatárolják magukat ar-rawāfiḍ (a visszautasítók) útjától, akik haragvással fordulnak Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) Társai felé és szidalmazzák őket; és túlzásokba esnek a háznépével kapcsolatban és magasabb fokokra emelik őket, mint, amire a Magasztos és Fenséges Allah helyezte őket. Ugyanígy, elhatárolódnak an-nawāṣib útjától, akik szavakkal és tettekkel is bántalmazzák a háznépét.

Mindaz, amit megemlítettünk, a hiteles hitvalláshoz tartozik, amellyel Allah elküldte az Ő Küldöttét, Muḥammad-ot (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget). Ez az a Hitvallás, amelyet kötelező meggyőződéssel vallani, amihez hűségesen és kitartóan kell ragaszkodni, azon egyenes és őszinte szívvel megmaradni, és óvakodni mindentől, ami azzal ellenkezik vagy ellentétes. Ez a Megmenekülő Csoport (Al-Firqatu-n-Nāǧiya) hitvallása, a Szunna és a Közösség Népéé, akikről a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta:

«لَا تَـزَالُ طَائِفَةٌ مِنْ أُمَّتِي ‌ظَاهِرِينَ ‌عَلَى ‌الحَقِّ، لَا يَضُرُّهُمْ مَنْ خَذَلَهُمْ، حَتَّى يَأْتِيَ أَمْرُ اللهِ وَهُمْ كَذَلِكَ».

"Mindig lesz egy csoport az én Népemből, akik az Igazságon győzedelmesek - nem lesznek ártalmukra azok, akik elhagyják őket - mindig is így marad, amíg el nem jön Allah Parancsa, és akkor is győzedelmesek lesznek."15; Egy másik verzióban:

«لَا تَزَالُ طَائِفَةٌ مِنْ أُمَّتِي عَلَى الحَقِّ مَنْصُورَةٌ».

"Egy csoport az én Népemből (Vallási Közösségemből) kitartóan, győzedelmesen és megsegítve megmarad az Igazságon"16, És ő (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt is mondta:

«افْتَرَقَتِ اليَهُودُ عَلَى إِحْدَى وَسَبْعِينَ فِرْقَةً، وَافْتَرَقَتِ النَّصَارَى عَلَى اثْنَتَيْنِ وَسَبْعِينَ فِرْقَةً، وَسَتَفْتَرِقُ هَذِهِ الأُمَّةُ عَلَى ثَلَاثِ وَسَبْعِينَ فِرْقَةً كُلُّهَا فِي النَّارِ إِلَّا وَاحِدَةً فَقَالَ الصَّحَابَةُ: مَنْ هِيَ يَا رَسُولَ اللهِ؟ قَالَ: مَنْ كَانَ عَلَى مِثْلِ مَا أَنَا عَلَيْهِ وَأَصْحَابِي».

"A zsidók hetvenegy csoportra szakadtak szét; a keresztények hetvenkét csoportra szakadtak. Ez az Umma (Vallási Közösség) hetvenhárom csoportra fog szétszakadni; mindegyik a Tűzben lesz - kivéve egyet! Mondták a Társak: Melyik az, ó, Allah Küldötte? Ő pedig így válaszolt: Azok, akik olyanon állnak és azt követik, amin én vagyok és a Társaim."17.

A hiteles hitvallással ellentétes hittételek

Azok, akik eltérnek ettől a hitvallástól és azzal ellentétes és más utat választanak – ők igen számos csoportra oszthatók; vannak közöttük olyanok, akik a bálványokat, faragott szobrokat, angyalokat, szentnek tartott embereket, dzsinneket, fákat, köveket és más ehhez hasonlókat imádnak. Ezek nem hallgattak és nem válaszoltak a Küldöttek felszólítására, ellenben szembefordultak velük és megmakacsolták magukat velük szemben; ahogyan azt a Qurayš törzs és más arab törzsek is tették a mi Prófétánkkal, Muḥammad-al (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget). Ők az imádatuk tárgyaitól kérték a vágyaik és kéréseik teljesítését, a betegek meggyógyítását, az ellenséggel szembeni segítséget (mindhiába); áldozati állatot vágtak le a tiszteletükre, fogadalmakat tettek nekik; ám midőn a Küldött (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) kifogásolta és rosszallta ezt a részükről, illetve midőn felszólította őket, hogy az imádatot egyedül Allah-nak szenteljék; ők elcsodálkoztak ezen, megtagadták és azt mondták:

﴿أَجَعَلَ ٱلۡأٓلِهَةَ إِلَٰهٗا وَٰحِدًاۖ إِنَّ هَٰذَا لَشَيۡءٌ عُجَابٞ5﴾

(És az istenségeket egyetlen istenné teszi? Bizony, ez csodálkozásra késztető dolog.) [Sad (A Ṣād c. sūra):5; Q 38:5].

Ő (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) folyamatosan és megszakítás nélkül folytatta felszólításukat Allah-ra, és óva intette őket a társítástól; elmagyarázta nekik annak a valós lényegét, amire ők szólítanak fel – végül Allah azt vezérelte közülük, akit akart, majd ezt követően tömegesen léptek be Allah Vallásába. Allah Vallása ezt követően diadalmaskodott a többi vallás felett – a folyamatos felszólítás és a hosszú-hosszú erőfeszítés által, amit Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) – és az ő Társai – (Allah legyen elégedett velük) és a Követők (kegyes eljárás velük szemben) fejtettek ki. Ám a későbbiekben megváltozott a helyzet és úrrá lett a tudatlanság a legtöbb teremtmény felett míg nem a nagy többségük visszatért a tudatlanság korának (az Iszlám előtti időszak) vallásához; túlzásokat elkövetve a Prófétákkal és a szentnek tartott emberekkel kapcsolatban, tőlük kérve a megmentő segítséget és ehhez hasonló társítást okozó bűnös dolgokat elkövetve. Nem értették meg a (Nincs más jogosan szolgálható és imádható isten csak Allah) valós jelentését, ahogyan ismerték annak jelentését az akkori arabok hitetlenjei. Allah az, Akihez segítségért fordulhatunk.

Ez a társítás és ennek gyakorlása nem szűnt meg az emberek között, egészen napjainkig tart; ennek oka a tudatlanság felülkerekedése és a Prófétaság korától való időbeli nagy távolság.

A közülük származó későbbiek kétséges elvük ugyanaz, mint a korábbiaké; nevezetesen azon állításuk:

﴿...هَٰٓؤُلَآءِ شُفَعَٰٓؤُنَا عِندَ ٱللَّهِ...﴾

(...Ezek a mi közbenjáróink Allahnál...) [Yūnus:18; Q 10:18]. És az ő mondásuk:

﴿...مَا نَعۡبُدُهُمۡ إِلَّا لِيُقَرِّبُونَآ إِلَى ٱللَّهِ زُلۡفَىٰٓ...﴾

(...Csak azért szolgáljuk őket, hogy Allah közelébe segítsenek bennünket...) [A Csapatok: 3; Q 39:3]. A Magasztos Allah érvénytelenítette ezt a téves vélekedést, és világossá tette, hogy aki Allahon kívül mást szolgál és imád, legyen az bárki vagy bármi, az Allah mellé társat állított és hitetlenségbe esett, A Magasságos Allah azt mondja:

﴿وَيَعۡبُدُونَ مِن دُونِ ٱللَّهِ مَا لَا يَضُرُّهُمۡ وَلَا يَنفَعُهُمۡ وَيَقُولُونَ هَٰٓؤُلَآءِ شُفَعَٰٓؤُنَا عِندَ ٱللَّهِ...﴾

(És Allah helyett olyat szolgálnak és imádnak, ami sem ártani, sem használni nem képes nekik. És azt mondják: "Ezek a mi közbenjáróink Allahnál"...) [Yūnus: 18; Q 10:18]. A Magasztos Allah a következő Szavával válaszolt nekik:

﴿قُلۡ أَتُنَبِّـُٔونَ ٱللَّهَ بِمَا لَا يَعۡلَمُ فِي ٱلسَّمَٰوَٰتِ وَلَا فِي ٱلۡأَرۡضِۚ سُبۡحَٰنَهُۥ وَتَعَٰلَىٰ عَمَّا يُشۡرِكُونَ18﴾

(Mondd: "Talán olyasvalamiről akartok hírt adni Allahnak, amiről Ő nem tud, sem az egekben sem a földön?" Magasztaltassék, mennyire felette áll Ő annak, amit társítanak.) [Yūnus:18; Q 10:18].

A Magasztos ebben a Versben megvilágítja, hogy a Rajta kívül más imádata a Próféták és a szentnek tartott emberek közül - ez a nagyobb társítás; még ha az ilyet elkövetők nem is ezen a néven nevezik. A Magasztos azt Mondja:

﴿...وَٱلَّذِينَ ٱتَّخَذُواْ مِن دُونِهِۦٓ أَوۡلِيَآءَ مَا نَعۡبُدُهُمۡ إِلَّا لِيُقَرِّبُونَآ إِلَى ٱللَّهِ زُلۡفَىٰٓ...﴾

(...És azok akik Allah helyett segítőket vesznek maguknak (szólva): "Csak azért imádjuk őket, hogy Allah közelébe segítsenek bennünket."...) [A Csapatok:3; Q 39:3]. Majd a Magasztos Allah a következő Szavával válaszolt nekik:

﴿...إِنَّ ٱللَّهَ يَحۡكُمُ بَيۡنَهُمۡ فِي مَا هُمۡ فِيهِ يَخۡتَلِفُونَۗ إِنَّ ٱللَّهَ لَا يَهۡدِي مَنۡ هُوَ كَٰذِبٞ كَفَّارٞ﴾

(...Allah bizony nem vezeti az Igaz Útra azt, aki hazug, hitetlen.) [A Csapatok:3; Q 39:3].

Ezzel a Magasztos világossá teszi: az a tény, hogy Helyette másokat imádnak, a fohásszal, a félelemmel és a reménykedéssel és ezekhez hasonlókkal - az hitetlenség a Magasztosban. A leghazugabb állítás a szavaikban az, hogy az ő istenségeik valamelyest közelebb viszik őket Hozzá.

A hitetlen tantételekből, amelyek ellenkeznek a hiteles ᶜaqīda-val és ellentétesek azzal, amit a Küldöttek (áldás és békesség rájuk) hoztak el - ezek közül való: az, amit a jelen kor ateistái hisznek Marx és Lenin követői közül és a hozzájuk hasonlók, akik az ateizmusra és a hitetlenségre szólítanak fel, nevezzék ezt akár szocializmusnak vagy akár kommunizmusnak, vagy Baᶜth-ista mozgalomnak, vagy bármi más néven; ezen ateisták alapelve: nincs isten és az élet az anyagon alapul.

Az alapelveik közül való a túlvilági visszatérés tagadása, a Paradicsom és a Tűz tagadása és minden vallás elutasítása; aki belenéz a könyveikbe és tanulmányozza a tanaikat az teljes bizonyosságot szerezhet ezekről. Kétségtelen tény, hogy ez a hittétel ellentétes minden egyes Égi Kinyilatkoztatású Vallással, és az azt követőket a legrosszabb végső kimenetelbe fogja taszítani úgy a földi létben, mint a Túlvilágon.

Az Igazsággal szemben álló hittételek közül való: amit a szúfik (ṣūfī; mutaṣawwifa: misztikus, ezoterikus szekták) egy része vall, miszerint: az általuk szentnek nevezett emberek (al-awliyā'u) részesednek az Allah általi rendelkezésben, és így ők is valamilyen módon irányítják a világot. Őket nevezik: aqṭāb-nak (egyes szám: quṭb: pólus, az a személy, aki irányít, ellenőriz), awtād-nak (cövek); aghwāṯ-nak (egyes szám: ghawṯ: az a személy, akik segítséget és megkönnyebbülést ad) és más ehhez hasonló elnevezések, amelyeket ők maguk találtak ki az istenségként tisztelt személyek számára. Ez társítás az al-rubūbiyya-t (Allah Úr volta) tekintetében, és a Magasztos Allah-hal szembeni társítás legfertelmesebb fajtái közé tartozik.

Aki pedig elmélyülten megvizsgálja az al-ǧāhiliyya (a tudatlanság kora) népének korábbi társítását, és összeveti azt a későbbi korok körében elterjedt társítással; azt találja, hogy a későbbi korok társítása nagyobb és veszedelmesebb. Ennek kifejtése a következő: Az arab hitetleneket a Tudatlanság korában (az Iszlám előtti időszak) két dolog jellemezte: Az első: hogy ők nem követtek el társítást az Úr voltában (al-rubūbiyya), hanem a társításuk az imádatban volt; ugyanis a Magasztos és Fenséges Allah Úr voltát (al-rubūbiyya) elismerték, egyedül Neki tulajdonítva; ahogyan a Magasztos mondja:

﴿وَلَئِن سَأَلۡتَهُم مَّنۡ خَلَقَهُمۡ لَيَقُولُنَّ ٱللَّهُ...﴾

(Ha megkérdeznéd, ki teremtette őket, azt mondanák: "Allah"...) [A Díszek:87; Q 43:87]. A Magasságos Allah mondja:

﴿قُلۡ مَن يَرۡزُقُكُم مِّنَ ٱلسَّمَآءِ وَٱلۡأَرۡضِ أَمَّن يَمۡلِكُ ٱلسَّمۡعَ وَٱلۡأَبۡصَٰرَ وَمَن يُخۡرِجُ ٱلۡحَيَّ مِنَ ٱلۡمَيِّتِ وَيُخۡرِجُ ٱلۡمَيِّتَ مِنَ ٱلۡحَيِّ وَمَن يُدَبِّرُ ٱلۡأَمۡرَۚ فَسَيَقُولُونَ ٱللَّهُۚ فَقُلۡ أَفَلَا تَتَّقُونَ31﴾

(Mondd: Ki az, aki gondoskodik rólatok az égből és a földből, vagy ki az, aki a hallás és a látás fölött rendelkezik, és ki hozza elő az élőt a halottból, és ki hozza elő a halottat az élőből? Ki rendez el mindent? Azt fogják mondani: "Allah". És te mondd: "Hát nem vagytok istenfélők?") [Yūnus: 31; Q 10:31]. E kérdéskörben rendkívül sok Vers található és olvasható.

A második: az ő társításuk az imádatok terén nem volt állandó; az a jólét időszakában jelent meg, ám a nehézség és a szükség idején – őszinte szívvel és odaadóan – Allah-nak szentelték az imádatot, ahogyan a Magasztos Allah mondja:

﴿فَإِذَا رَكِبُواْ فِي ٱلۡفُلۡكِ دَعَوُاْ ٱللَّهَ مُخۡلِصِينَ لَهُ ٱلدِّينَ فَلَمَّا نَجَّىٰهُمۡ إِلَى ٱلۡبَرِّ إِذَا هُمۡ يُشۡرِكُونَ65﴾

(És ha hajóra szállnak, Allahhoz fohászkodnak, őszinte és tiszta hittel fordulnak Feléje. Ám miután a szárazföldre menekítette őket, már társítanak.) [A Pók:65; Q 29:65].

A későbbi korok társítói még inkább hozzátettek a korábbi korok bűneihez, két szempontból is: Az első szempont: némelyikük társítása az isteni uralom (ar-rubúbijja; Allah Úr volta) terén. A másik szempont: a társításuk a jólétben és a szorult helyzetben egyaránt. Ahogyan ezt mindenki tudhatja, aki kapcsolatba került velük, vagy tanulmányozta helyzeteiket; és megfigyelte, mit is csinálnak al-Ḥusayn sírjánál és al-Badawī sírjánál és másokénál Egyiptomban, vagy al-ᶜAydarūs sírjánál Ádenben, vagy al-Hādī sírjánál Jemenben és Ibn ᶜArabī sírjánál aš-Šām területén (a Földközi-tenger keleti partja), vagy aš-Šaykh ᶜAbdu-l-Qādir al-Ǧīlānī sírjánál Irakban és más elhíresült síroknál; ahol túlkapásokra és túlzó cselekedetekre vetemedik az átlagember. A Magasztos és Fenséges Allah jogából, ezeknek (a síroknak) sok mindent átadnak és átruháznak. Nagyon kevesen vannak olyanok, akik kifogást emelnek ellenük, és elmagyaráznák nekik az egyistenhit valódi lényegét – amellyel Allah az Ő Prófétáját, Muḥammadot (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) küldte el; és őelőtte a többi Küldöttet (áldás és békesség reájuk). Mi bizony Allah-éi vagyunk és Hozzá fogunk visszatérni.

A hiteles hitvallással szemben álló hittételek közé tartozik a Szép Nevek és Tulajdonságok témájában, az ami az al-Ǧahmiyya és az al-Muᶜtazila; ők az újítások népéhez tartoznak; szekták tantételeiben jelenik meg, és azokéban, akik az ő nyomdokaikat követik a Magasztos és Fenséges Allah Tulajdonságainak tagadásában, és azok megfosztása értelmi és tartalmi jelentéseitől és lényegi tartalmától; tagadva a Magasztosnak járó Tökéletesség és Teljesség Attribútumait. Tanaik közé tartozik még a Magasztos leírása a nem létezők, az élettelen tárgyak és lehetetlenségek jelzőivel. Magasan felette van a Fenséges Allah azoknak a szavaknak, amit azok mondanak.

Idetartoznak azok, akik tagadták némely Tulajdonságokat és elfogadták némelyeket; ahogyan ez az al-Ašāᶜira (al-Ašaᶜarī követői) hitvallása. Azokat a Tulajdonságokat amelyeket elfogadtak, kötelezi őket azokat is elfogadni, amik elől menekültek vagy értelmezni próbálták azok bizonyítékait. Ezáltal szembekerültek a továbbadott és a racionális bizonyítékokkal; és e téren igen súlyos ellentmondásba keveredtek.

Ami a Szunna és a Közösség Népét illeti, ők a Magasztos Allah-hal kapcsolatban állítják mindazt, amit Ő Maga is állított Magáról, illetve amit az Ő Küldötte, Muḥammad (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) állított Róla – a (Szép) Nevek és a Tulajdonságok terén – a Tökéletessége alapján. Őt teljes mértékben mentesnek tartják attól, hogy hasonlóság legyen Közte és a teremtményei között, az értelmi és tartalmi megfosztás hiányosságától mentesen. Minden bizonyítékot követtek; nem forgattak ki, nem fosztottak meg tartalmi lényegétől; így megmenekültek attól az ellentmondástól, amibe sokan mások beleestek – ahogyan erről már korábban szó volt –,

Ez a menekülés és a boldogulás Útja ebben a földi létben és a Túlvilágon - ez az Egyenes Út, amelyet ezen Vallási Közösség Kegyes Elődei (as-Salafu) és imámjai jártak be; a későbbiek közülük csak azáltal javulhatnak, ami által a korábbiak javulhattak, ez pedig: a Könyv és a Szunna követése; és mindannak az elhagyása, ami e kettővel ellentétes. Kérjük a Magasztos Allahot, hogy adja vissza a muszlim közösségnek józan eszét és a helyes vezetését, és sokasítsa meg abban az Igaz Vezetésre felszólítókat, és adjon értelmet és erőt a muszlim közösség vezetőinek és tudósainak, hogy harcolni tudjanak ezen társítás ellen, meg tudják szüntetni azt, és kellő hatékonysággal intsenek annak útjaitól és módozataitól... Ő a mindent Halló és a felettébb Közeli. Bizony, Allah a Tőle származó segítő támogatás és irányítás (al-tawfīqu) Ura, és Ő elégséges számunkra, és Ő a dolgok legjobb Elrendezője; nincs más erő és hatalom csupán Általa. És Allah áldja meg és adjon örök üdvösséget az Ő szolgájának és Küldöttének, a mi Prófétánknak, Muḥammad-nak, háznépének és társainak.

 


Al-Bukhári közölte (2856) és Muszlim (30).

al-Lālikāʾī közölte a Šarḥ Uṣūl al-Iᶜtiqād c. munkájában (735), és Ibn ᶜAbd al-Barr a Ǧāmiᶜ al-ᶜIlm wa-faḍlihi c. munkájában (1801); ám az „al-aḥādīṯ” kifejezéssel az „āyātu-ṣ-Ṣifāt (az Attribútumok Versei)” helyett; és a szövege: „Adjátok tovább ezeket a hagyományokat úgy, ahogyan jöttek, és ne vitatkozzatok róluk!”

al-Bayhaqī közölte az al-Asmā’ wa-ṣ-Ṣifāt c. munkájában (865), isnádját Ibn Taymiyya hitelesnek minősítette az al-Ḥamawiyya c. munkájában (269. o.), és adh-Dhahabī az al-‘Arḍ c. munkájában (2/223) így szólt: „Közlői megbízható és hiteles imámok.”

Al-Lālikā’ī közölte a Šarḥ Uṣūl al-Iᶜtiqād c. könyvében (930), és al-Bayhaqī az al-Asmā’ wa-ṣ-Ṣifāt c. munkájában (955).

Al-Lālikā’ī közölte a Šarḥ Uṣūl al-Iᶜtiqād c. munkájában (665), és al-Bayhaqī az al-Asmā’ wa-ṣ-Ṣifāt c. munkájában (868).

Al-Lālikā’ī közölte a Šarḥ Uṣūl al-Iᶜtiqād c. művében (664), Abū Nuᶜaym a Ḥilyat al-Awliyā’ c. munkájában (6/325), és al-Bayhaqī az al-Asmā’ wa-ṣ-Ṣifāt c. munkájában (867).

Al-Muzakkī közölte az al-Muzakkiyāt c. munkájában (29), Ibn Baṭṭa az al-Ibāna c. munkájában (120), és al-Lālakā’ī a šarḥ uṣūl al-iᶜtiqād c. munkájában (663).

ad-Dārimī jegyezte le az ar-Radd ᶜalá al-Dzsahmijja című művében (67) szám alatt és al-Bayhaqī az al-Asmā’ wa-s-Sifāt című művében (903) szám alatt.

aḏ-Ḏahabī közölte az al-ᶜUluw c. munkájában (464), al-Albānī a Muḫtaṣar al-ᶜUluw c. munkájában (184. o.) mondja: Ez egy hiteles isnād (hagyományláncolat); továbbítói megbízható, ismert személyek.

Tafsīr Ibn Kaṯīr (3/426–427).

Al-Bukhári közli (22), Abū Szaᶜīd al-Khudrī (Allah legyen elégedett vele) által továbbított hagyomány alapján.

Muszlim közli (2996), ᶜĀ’iša (Allah legyen vele elégedett) közlése alapján.

Al-Bukhārī közölte (3651), és Muszlim (2533), ᶜAbd Allāh ibn Masᶜūd – Allah legyen vele elégedett – által továbbított hagyomány alapján.

Muszlim közölte (1920), Thawbān – Allah legyen vele elégedett – által továbbított hagyomány alapján.

Ibn Māǧa közölte (3952), Thawbān – Allah legyen vele elégedett – hagyományozásában, és hitelesnek minősítették Ibn Ḥibbān (6714) és al-Ḥākim (8653).

At-Tirmidhī közli (2641), ᶜAbdulláh bin ᶜAmr (Allah legyen elégedett vele) által közölt hagyomány alapján; és al-Munāwī a Fayḍ al-Qadīr c. munkájában (5/347) mondta: „Abban ᶜAbd ar-Raḥmān bin Ziyād al-Ifrīqī szerepel; aḏ-Ḏahabī szerint: gyengének minősítették”, és al-Albānī hitelesnek ismeri el az al-Ǧāmiᶜ aṣ-Ṣaḥīḥ c. munkájában (5343).

Muszlim közölte (8).